Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Aeonium

Innen: MKOE wiki
Aeonium
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Saxifragales
Család Crassulaceae
Nemzetség Aeonium

Tudományos név

  • Aeonium (Webb & Berthel.) Webb & Berthelot, 1836

A név eredete, etimológia

Az Aeonium név a görög aionos (αἰώνιος) szóból származik, amelynek jelentése „örökkévaló” vagy „halhatatlan”. Ez az elnevezés a növények szívósságára és szárazságtűrő képességére utal, mivel képesek hosszú ideig életben maradni kedvezőtlen körülmények között is. Philip Barker Webb és Sabin Berthelot rögzítették a modern nomenklatúrában.

Típus

  • Aeonium arboreum (L.) Webb & Berthel.; Webb & Berthelot, Kanári-szigetek, 1836; Típuspéldány: FI.
  • Első leírása: Az Aeonium nemzetséget Philip Barker Webb és Sabin Berthelot írta le 1836-ban a Histoire Naturelle des Îles Canaries című művükben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Philip Barker Webb és Sabin Berthelot, 1836.
Aeonium arboreum képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Sempervivum sect. Aeonium (Webb & Berthel.) Benth. & Hook. f.
  • Aldasorea F. Haage & Schmidt
  • Greenovia Webb & Berthel.
  • Megalonium (Berger) Kny

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség fajai évelő pozsgások, amelyek lehetnek kistermetű cserjék vagy lágy szárú növények. A szár gyakran fásodó, elágazó vagy el nem ágazó. A hajtás végén a levelek sűrű, látványos rozettákat alkotnak. A levél húsos, pozsgás, alakja a kanál alakútól a lándzsásig terjedhet, szélük gyakran fogazott vagy pillás. A gyökér rendszerint rostos, segítve a megkapaszkodást a sziklás élőhelyeken.

Generatív test

Virág

A virágzat terminális, általában bogas vagy fürtös szerkezetű, sok apró virággal. A virág sugaras szimmetriájú, színe a fehértől a sárgán át a rózsaszínig vagy pirosig változhat.

  • Takarólevelek: A csésze 6-12 osztatú, a párta szintén 6-12 sziromlevél-ből áll, melyek szabadon állnak.
  • Ivarlevelek: A porzószálak száma kétszerese a szirmokénak. A termő felső állású, több különálló termőlevélből áll, melyek végén a bibeszál és a bibe található.

Termés

A termés tüszőtermés, amely számos apró magot tartalmaz.

  • Magja: A magok igen aprók, hosszúkásak, szél által könnyen terjednek.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A fajok többsége a Kanári-szigetek endemikus növénye, de megtalálhatóak Madeira szigetén, a Zöld-foki Köztársaság területén, Marokkó partjainál, valamint Kelet-Afrika (például Etiópia) és a Jemen hegységeiben is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban szubtrópusi éghajlaton, vulkanikus kőzeteken élnek. Gyakoriak a sziklákon, ahol litofiton életmódot folytatnak. A tengerszint feletti magasság a partvidéktől a magashegységekig terjed.

Kultúrában tartás

Az Aeonium fajok népszerű dísznövények látványos rozettáik miatt. Fényigényesek, de a tűző naptól óvni kell őket a legforróbb órákban. Jó vízelvezetésű talajt és mérsékelt öntözést igényelnek. Télen hűvös, száraz helyen teleltetve tarthatók fenn a legjobban.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Nagyon hasonlítanak a Sempervivum (kövirózsa) nemzetségre, de az Aeonium fajok többsége szárképző és szubtrópusi eredetű, míg a kövirózsák alacsonyabb termetűek és jobban bírják a fagyot. Virágaik sziromszáma (6-12) segít elkülöníteni őket más Crassulaceae tagoktól.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint a Saxifragales rendbe és a Crassulaceae családba (Sedoideae alcsalád) tartoznak. A molekuláris vizsgálatok kimutatták, hogy a korábban különálló Greenovia nemzetség az Aeonium része.

Forrás

A(z) „Aeonium” kategóriába tartozó lapok

A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.