Kategória:Crassulaceae
| Crassulaceae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Saxifragales |
| Család | Crassulaceae |
Tudományos név
- Crassulaceae Saint-Hilaire, 1805
A név eredete, etimológia
A család neve a Crassula típusnemzetség nevéből származik. A kifejezés a latin crassus (vastag, kövér) melléknév kicsinyítő képzős alakja, amely a növények pozsgás, vizet raktározó, megvastagodott leveleire utal. A botanikai latinban a crassus szó használata általános a szukkulens szövetek leírására (Stearn: Botanical Latin).
Típusnemzetség
- Crassula Linnaeus; Gyűjtő: Linnaeus, 1753; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 400.1 (LINN).
- Első leírása: Jean Henri Jaume Saint-Hilaire, Exposition des Familles Naturelles, 1805.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: A családot Saint-Hilaire írta le érvényesen 1805-ben.
Crassula képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Sempervivaceae Jussieu
- Sedaceae Roussel
- Cotyledonaceae Trautvetter
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A család tagjai túlnyomórészt lágyszárú évelők vagy félcserjék, ritkábban egyévesek vagy vízinövények. Száruk és leveleik kifejezetten szukkulensek (pozsgások), szövetükben bőséges víznedvű raktározó alapszövet található. A levelek többnyire egyszerűek, ép szélűek, tagolatlanok, és gyakran sűrű tőlevélrózsát (rozettát) alkotnak. A levélállás lehet szórt, átellenes vagy örvös. A gyökérzet gyakran járulékos, de előfordulnak gumósan megvastagodott gyökerek is.
Generatív test
Virág
A virágzat általában bogas (cymose), gyakran forgó vagy kunkor. A virágok többnyire aktinomorfak (sugaras szimmetriájúak), hímnősek, és a virágtagok száma (körönként 3-tól akár 30-ig) megegyezik. A csészelevelek és a sziromlevelek száma azonos. A porzók száma megegyezik a szirmokéval, vagy azok kétszerese. A termőlevelek (carpellum) száma szintén megegyezik a szirmokéval, alapjuknál gyakran nektártermelő pikkelyek találhatóak.
Termés
A termés tüszőtermés-csoport (folliculus), amely a belső varrat mentén nyílik fel.
- Magja: A magok aprók, nagy számban képződnek, belső táplálószövetük (endospermium) kevés vagy hiányzik.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de súlypontjuk az északi féltekén és Dél-Afrikában található. Jelentős fajszámban fordulnak elő Mexikó, a Mediterráneum, Kelet-Ázsia és a Kanári-szigetek területén.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid (száraz) és szemiarid területeken élnek, sziklahasadékokban, köves talajokon, ahol más növények számára kevés víz áll rendelkezésre. Életmódjukra jellemző a CAM-típusú fotoszintézis (Crassulacean Acid Metabolism), amely lehetővé teszi az éjszakai szén-dioxid-megkötést a párologtatás csökkentése érdekében.
Szukkulens taxonok
A klád szinte összes tagja szukkulens. Jellemzőjük a levélszukkulencia, ahol a levelek parenchyma szövete vizet raktároz, így a növények extrém szárazságot is túlélnek. Fontosabb szukkulens nemzetségek: Sedum (varjúháj), Sempervivum (kövirózsa), Echeveria, Kalanchoe és Crassula.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint a Crassulaceae a Saxifragales rendbe tartozik. A család monofiletikus egységet alkot. A belső rendszerezés során három fő alcsaládot különítenek el: Crassuloideae, Kalanchoideae és Sedoideae.
Forrás
Alkategóriák
Ez a kategória az alábbi 18 alkategóriával rendelkezik (összesen 18 alkategóriája van).