Kategória:Adromischus

• Adromischus (Lemaire) Antoine Charles Lemaire, 1852;

A név a görög hadrosz (ἁδρός – vastag, erős, duzzadt) és a miszkosz (μίσχος – szár, kocsány) szavakból ered. Ez a nemzetség fajaira jellemző vastag virágzati szárra vagy kocsányra utal.

• Adromischus hemisphaericus (Linnaeus) Lemaire; Gyűjtő: Francis Masson, Dél-Afrika, Fokföld; Típuspéldány: BM (Natural History Museum, London);
• Első leírása: Antoine Charles Lemaire írta le a Jardin Fleuriste 2. kötetének miscellanea részében, az 59-60. oldalon, 1852-ben.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Antoine Charles Lemaire, 1852.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Cotyledon sect. Adromischus (Lemaire) Harvey

A nemzetség tagjai évelő, pozsgás növények. A szár általában rövid, gyakran fásodó alapú, néha heverő vagy kúszó, néha pedig gumósan megvastagodott. Egyes fajoknál a szár léggyökereket is fejleszthet. A levelek váltakozó állásúak, spirálisan vagy keresztben átellenesen helyezkednek el, gyakran sűrű csomókban a hajtás csúcsán. A levél lemeze rendkívül változatos: lehet hengeres, lapított, ék alakú vagy lapát alakú. A levelek gyakran viaszos bevonattal rendelkeznek, foltosak vagy hullámos szélűek. A gyökér rendszerint rostos, de egyes taxonoknál répaszerűen megvastagodott.

A virágzat egy hosszú, felálló, egyszerű vagy ritkábban elágazó fürt vagy álfürt. A virág kicsi, öttagú, aktinomorf vagy enyhén zigomorf.

• Takarólevelek: A csésze rövid, öt húsos csészelevéllel. A párta cső alakú, a lepellevél cimpái (vagy sziromlevél cimpák) szétterülők vagy visszahajlók, színük fehéres, zöldes vagy rózsaszínes, gyakran bíbor foltokkal.

• Ivarlevelek: A porzószálak tíz számban, két körben állnak, a párta csövéhez nőttek. A portokok kicsik. A termő öt különálló termőlevélből áll, a bibeszál rövid, a bibe pontszerű.

Öt darab tüszőtermés, amelyek számos apró magot tartalmaznak.

• Magja: Barna, hosszirányban bordázott, rendkívül kisméretű.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség endemikus Dél-Afrika területén (különösen a Fokföldi flórabirodalomban) és Namíbia déli részein.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területeken, sziklás lejtőkön, köves résekben élnek. Gyakran litofiton életmódot folytatnak. Jellemzően a téli esőzésű területek lakói, ahol a pozsgás bozótok és a Karoo-vegetáció alkotják a növénytársulást.

Népszerű szobanövények, mivel jól bírják a szárazságot és könnyen szaporíthatók levéldugványról. Világos, napos helyet és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. Télen mérsékelt öntözés és hűvösebb (de fagymentes) környezet ideális számukra.

A Cotyledon nemzetségtől a virágok szerkezete különbözteti meg: az Adromischus virágai felállóak és a párta csöve hosszú, míg a Cotyledon virágai többnyire bókolóak és harang alakúak. A Tylecodon fajoktól abban tér el, hogy az Adromischus nem hullatja el a leveleit a pihenőidőszakban, és levelei nem spirálisan rendezettek egy vastag, pikkelyes törzsön.

A nemzetség minden faja szukkulens. Jellemző rájuk a levelek és gyakran a szár megvastagodása a víz tárolása érdekében. A nemzetséget több szekcióra osztják a virágmorfológia alapján (pl. sect. Adromischus, sect. Brevipedicellati, sect. Incusi, sect. Longipedicellati).

Az APG IV osztályozás szerint a Crassulaceae (varjúhájfélék) családjába, a Crassuloideae alcsaládba tartozik. Molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy monofiletikus egységet alkot, és legközelebbi rokonai a Cotyledon és Tylecodon nemzetségek.

• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Adromischus
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Crassulaceae/Adromischus/
• https://www.crassulaceae.ch/de/home