Kategória:Dudleya

• Dudleya (Britton & Rose) Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, 1903

A nemzetséget William Russell Dudley tiszteletére nevezték el, aki a Stanford Egyetem első botanika professzora volt. Az etimológiai források (Stearn, Quattrocchi) megerősítik, hogy a név egy dedikációs taxonnév. Britton és Rose a protológusban kifejezetten Dudley professzor terepi munkásságát és a kaliforniai flóra kutatásában elért érdemeit jelölték meg a névválasztás indokaként.

• Dudleya lanceolata (Nuttall) Britton & Rose; Gyűjtő: Thomas Nuttall, hely: Kalifornia (San Diego), időpont: 1836 májusa, típuspéldány: NY (New York Botanical Garden);
• Első leírása: Megjelent a Bulletin of the New York Botanical Garden 3(9): 12. oldalán, 1903. február 1-jén.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose 1903-ban.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Echeveria subg. Dudleya (Britton & Rose) Moran
• Cotyledon auct. non Linnaeus

A növények évelő pozsgások, amelyek gyakran tőlevélrózsát (rozettát) alkotnak. A szár lehet rövid és zömök, vagy elágazó, fásodó alapú, néha caudex-szerűen megvastagodott. A levelek húsosak, váltakozó állásúak, gyakran viaszos, fehér porral (epicuticularis viasz) fedettek, ami védelmet nyújt a párolgás ellen. A levél alakja a széles-ovālistól a hengeresig változhat. A gyökér rendszerint elágazó, de egyes fajoknál geofiton jellegű, gumósan megvastagodott raktározó szervvé módosult.

A virágzat oldalsó helyzetű, egyszerű vagy elágazó cime, amely a levelek hónaljából (az axillák környékéről) ered. A virág öttagú, aktinomorf.

• Takarólevelek: A csésze húsos, az alapnál összeforrt. A párta vagy a lepellevél harang, cső vagy tölcsér alakú, a sziromlevél színe a fehértől a sárgán át a vörösig terjedhet.
• Ivarlevelek: A tíz porzószálak két körben helyezkednek el, a portokok sárgák vagy sötétek. A termő öt különálló termőlevélből áll, a bibeszál rövid, a bibe terminális.

Öt darab, az alapnál összeforrt tüszőtermés, amelyek éretten a belső varrat mentén nyílnak fel.

• Magja: Apró, hosszúkás, barna vagy vörösesbarna, felszíne finoman bordázott.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség elsősorban Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén (Kalifornia, Arizona, Nevada, Oregon) és Mexikó északnyugati területein (Alsó-Kalifornia, Sonora) honos.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Leggyakrabban tengerparti sziklákon, kanyonok falain és meredek hegyoldalakon élnek. Jellemzően litofiton életmódot folytatnak, sziklahasadékokba kapaszkodva. Sok faj a mediterrán típusú éghajlathoz alkalmazkodott, ahol a téli esők idején növekednek, nyáron pedig nyugalmi állapotba kerülnek.

A Dudleya fajok termesztése kihívást jelenthet, mivel érzékenyek a nyári öntözésre, ami a tőlevélrózsa rothadásához vezethet. Jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajt és sok fényt igényelnek. Télen fagymentes, hűvös helyet igényelnek.

Gyakran összetévesztik az Echeveria nemzetséggel, de a Dudleya fajok levelei az alapnál szélesen kapcsolódnak a szárhoz (nem pattannak le könnyen), és évelők, gyakran rendkívül hosszú élettartammal (akár 50-100 év). Virágzásuk után a virágszár elszárad, de a rozetta életben marad.

A nemzetség minden faja szukkulens. Három fő csoportra (szekcióra) oszthatók: a Dudleya szekció tagjai általában nagy termetűek és viaszosak; a Stylophyllum szekció tagjai keskeny, hengeres levelűek; a Hasseanthus szekció tagjai pedig kistermetű, geofiton növények, amelyek a száraz évszakban visszahúzódnak a földalatti raktározó szervükbe.

A Crassulaceae családba tartozik. Az APG IV besorolás szerint a Saxifragales rend tagja. Korábban a Cotyledon vagy az Echeveria nemzetségbe sorolták őket, de a molekuláris vizsgálatok és a kromoszómaszám (alapszám <math display="inline">x=17</math>) megerősítették önálló nemzetségként való fenntartásukat.

• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Dudleya
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/
• https://www.llifle.com/
• https://www.crassulaceae.ch/de/home