Kategória:Kalanchoe

• Kalanchoe (Adanson) Michel Adanson, 1763

A nemzetségnév eredete vitatott, de a legelfogadottabb nézet szerint a kínai „Kalan Chauhuy” kifejezés latin változata. Michel Adanson, aki a nevet leírta, valószínűleg Camellus botanikus feljegyzéseire támaszkodott. Egyes források szerint a név a „leesni és növekedni” jelentéssel bír, ami a nemzetségre jellemző sarjnövénykékre (eleven szülés) utalhat. A források (Stearn, Quattrocchi) megjegyzik, hogy a név kiejtése és latin írásmódja az idők során rögzült, bár Adanson eredeti forrásai nem maradtak fenn teljes egészében.

• Kalanchoe laciniata (Linnaeus) de Candolle; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: India, típuspéldány: LINN (London);
• Első leírása: Megjelent a Familles des Plantes 2. kötetének 248. oldalán 1763-ban.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Michel Adanson 1763-ban.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Bryophyllum Salisbury
• Kitchingia Baker

A növények többnyire évelő pozsgás cserjék, félcserjék vagy lágyszárúak. A szár felálló, húsos, idővel fásodó. A levelek húsosak, általában átellenes állásúak, alakjuk rendkívül változatos (kerekded, lándzsás vagy szeldelt). A levél széle lehet ép, fogazott vagy csipkés; sok fajnál a levélszéleken kis sarjnövénykék fejlődnek. A gyökér rostos és jól fejlett. A növények sérülésekor víznedvű szövetek láthatók.

A virágzat végálló álernyő vagy buga. A virág jellemzően négytagú (tetramer), ami fontos megkülönböztető jegy a családon belül.

• Takarólevelek: A csésze négy cimpára osztott, gyakran felfújt. A párta összeforrt csövet alkot, a négy sziromlevél a csúcsán szétterül vagy visszahajlik.
• Ivarlevelek: Nyolc porzószálak két körben helyezkednek el, a párta csövéhez nőve. A termő négy különálló termőlevélből áll, a bibeszál hossza fajfüggő.

Négy darab tüszőtermés.

• Magja: Számos, rendkívül apró, hosszúkás mag.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség központja Madagaszkár (itt él a legtöbb faj), de őshonos Afrika trópusi és déli részein, valamint Ázsia délkeleti területein és az Arab-félszigeten.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz bozótosokban, sziklás gyepeken és trópusi erdőkben egyaránt előfordulnak. Egyes fajok epifiton életmódot folytatnak esőerdőkben, mások litofiton módon sziklafalakon telepednek meg.

Az egyik legelterjedtebb szobanövény-nemzetség (pl. Kalanchoe blossfeldiana). Fényigényesek, jól tűrik a száraz szobai levegőt. Rövidnappalos növények, a virágzáshoz napi 12-14 óra sötétségre van szükségük heteken át. A pangó vizet kerülni kell.

A legfontosabb különbség a többi Crassulaceae nemzetséghez képest (mint a Cotyledon vagy Echeveria), hogy a Kalanchoe virágai négytagúak (4 csészelevél, 4 sziromlevél, 8 porzó), míg a többieké általában öttagú. A Bryophyllum szekció fajai a levélszélen fejlődő sarjnövénykéikről ismerhetők fel legkönnyebben.

Minden faj szukkulens, kiváló vízraktározó képességgel a levelekben. A Kalanchoe nemzetség a CAM-fotoszintézis (Crassulacean Acid Metabolism) egyik legtöbbet tanulmányozott képviselője, ami lehetővé teszi a túlélést extrém száraz körülmények között is.

A Crassulaceae család Kalanchoideae alcsaládjába tartozik. Az APG IV besorolás szerint a Saxifragales rend tagja. A nemzetséget gyakran három szekcióra osztják (Kalanchoe, Bryophyllum, Kitchingia), amelyeket egyes szerzők önálló nemzetségként is kezelnek.

• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Kalanchoe
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/
• https://www.llifle.com/
• https://www.crassulaceae.ch/de/home