Kategória:Echeveria

• Echeveria (De Candolle) Augustin Pyrame de Candolle, 1828

A nemzetséget Atanasio Echeverría y Godoy 18. századi mexikói botanikai illusztrátor tiszteletére nevezték el, aki a spanyol királyi botanikai expedíció során (1787–1803) több ezer akvarellt készített Mexikó flórájáról. A névválasztást De Candolle rögzítette a protológusban. Az etimológiai források (Stearn, Genaust) kiemelik, hogy a név a baszk etxeberria (új ház) családnévből származik, amelyet a tudományos latin nyelvbe vezettek át.

• Echeveria coccinea (Cavanilles) de Candolle; Gyűjtő: Ismeretlen (spanyol expedíció), hely: Mexikó, típuspéldány: MA (Madrid);
• Első leírása: Megjelent a Prodromus Systematis Naturalis Regni Vegetabilis 3. kötetének 401. oldalán 1828-ban.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Augustin Pyrame de Candolle 1828-ban.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Courantia Lemaire
• Oliveranthus Rose
• Urbinia Rose

A növények évelő pozsgások, amelyek szinte minden esetben tőlevélrózsát (rozettát) alkotnak. A szár lehet nagyon rövid (szinte hiányzó), vagy idősebb korban megnyúlt, fásodó és elágazó. A levelek húsosak, spirálisan elrendezettek, alakjuk a kanál alakútól a hegyes-lándzsásig változik. A levél felszíne lehet sima, viaszos, hamvas, vagy ritkábban bársonyosan szőrös. A gyökér rendszerint rostos, sekélyen elhelyezkedő. A növények sérülés esetén víznedvű szöveteket mutatnak.

A virágzat oldalsó helyzetű (lateralis), általában hosszú virágzati tengelyen elhelyezkedő forgó vagy fürt. A virág harang alakú, gyakran élénk színű (rózsaszín, narancssárga, piros).

• Takarólevelek: A csésze öt szabad vagy az alapnál kissé összeforrt csészelevélből áll. A párta öt húsos sziromlevél alkotja, amelyek az alapjuknál összeforrnak, csőszerű formát adva a virágnak.
• Ivarlevelek: A tíz porzószálak a párta belső falához nőttek. A termő öt különálló termőlevélből áll, a bibeszál rövid, a bibe kicsi.

Öt darab száraz tüszőtermés.

• Magja: Rendkívül apró, porszerű, barnás színű.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség központja Mexikó, de elterjedési területe északon Amerikai Egyesült Államok (Texas) déli részétől délen egészen Argentína északnyugati részéig tart (főként az Andok mentén Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia területén).
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban hegyvidéki területeken, sziklás kibúvásokon, kanyonok falain élnek. Gyakran litofiton életmódot folytatnak, de egyes fajok epifiton módon fák törzsén vagy ágain is megtelepedhetnek. Jellemzően a mérsékelten száraz, de nem sivatagi körülményeket kedvelik.

A legnépszerűbb szukkulensek közé tartoznak díszítő értékük miatt. Sok fényt igényelnek, de a tűző déli naptól egyes fajok megéghetnek. Fagyérzékenyek, ezért télen 5-10 fokos, világos helyen, öntözés nélkül kell tartani őket. Szaporításuk levéldugványról rendkívül egyszerű.

A Dudleya nemzetségtől abban tér el, hogy a Echeveria levelei könnyen leválnak a szárról, és a virágzat minden esetben oldalsó (lateralis) rügyből fejlődik. A Graptopetalum nemzetségtől a virágok formája különbözteti meg (a Graptopetalum szirmai inkább csillag alakban szétterülők).

A nemzetség minden faja szukkulens. A vízraktározás elsődlegesen a levelekben történik, amelyek vastagsága és viaszrétege a párolgást minimalizálja. A klád tagjai között találunk apró, párnás növekedésű fajokat és nagyobb, káposztaszerű rozettákat alkotó taxonokat is.

A Crassulaceae család Sedoideae alcsaládjába tartozik. Az APG IV besorolás szerint a Saxifragales rend tagja. A nemzetség rendszertana összetett, mivel könnyen hibridizálódik más nemzetségekkel, létrehozva olyan intergenerikus hibrideket, mint a x Graptoveria vagy x Pachyveria.

• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Echeveria
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/
• https://www.llifle.com/
• https://www.crassulaceae.ch/de/home