Ugrás a tartalomhoz

Echeveria laui

Innen: MKOE wiki
Echeveria laui

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Saxifragales
Család Crassulaceae
Alcsalád Sempervivoideae
Nemzetség-
csoport
Sedeae
Alnemzetség-csoport Sedinae
Nemzetség Echeveria
Faj Echeveria laui
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Echeveria laui Moran et Meyran, 1976
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetség nevét De Candolle adta Atanasio Echeverría tiszteletére, aki a mexikói és közép-amerikai kutatóutakon növényekről készített művészi rajzokat.
  • A fajnév Alfred B. Lau német növénykutatót tiszteli, aki Mexikóban és Belize-ben élt, számos faj felfedezője és névadója volt.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont: Alfred B. Lau, Tomeli-kanyon, Salado-Quiotepec folyó, Oaxaca, Mexikó, 500–600 m tengerszint feletti magasságban.
  • Első leírása: Cactaceas y Suculentas Mexicanas 21(3): 5962, 1976.
  • Szinonimák: nincsenek.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Fotó: Lukoczki Zoltán

Vegetatív test

Hajtás, szár

  • Rövid törzs, gazdagon elágazó növény, sarjadzó.
  • Oldalhajtásokkal sok tömött tőlevélrózsa (rozetta) fejlődik, 30–50 (akár 100) levélből áll, 12–30 cm átmérővel.
  • Hajtások hosszúsága 8–10 cm, gyors növekedésűek, elfekvő részek gyakran legyökeresednek.

Levél

  • Vastag, pozsgás levelek, 50–85 mm hosszúak, 30–40 mm szélesek, 6–8 mm vastagok.
  • Hegyük tompított, rövid csúccsal, szélük lekerekített.
  • Felső felületük enyhén homorú, alsó domború; a levélalap felé kissé szűkül.
  • Színük sötétzöld vagy rózsaszínes, hamvas, kékesfehér viaszbevonattal borított.
Fotó: Lukoczki Zoltán

Virág

  • Virágzat: általában két, eltérő hosszúságú, hajlított virágzati kocsány a középső–felső levelek hónaljából, kb. 10 cm hosszú.
  • Murvalevelek: ellipszis alakú, 10–20 mm hosszú, 7–14 mm széles, a virágkocsány középső vagy felső harmadán helyezkednek el.
  • Virágok száma: 9–17 virág egy-egy virágkocsányon.
  • Csészelevelek: 2–3 kicsi, pozsgás, 16–18 mm hosszú, színük a murvalevelekhez hasonló.
  • Sziromlevelek: belül narancsvörös színű, élénk szín, felálló, kissé harangszerűen kiszélesedő a csúcson.
  • Ivarlevelek: porzószálak krémszínűek, portok sárga; bibe vörös, rövidebb, mint a porzószálak.
  • Virágzás: rövidnappalos, kora tavasszal kezdődik, nyáron szünetel, melegebb őszi napokon újra virágzik.
Fotó: Lukoczki Zoltán

Termés

  • Termés részlete nem áll rendelkezésre; magjai aprók.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Oaxaca állam, Tomeli-kanyon, Salado-Quiotepec folyó mellett, Mexikó.
  • Élőhely: porfír-sziklák északi oldala, száraz, ritkás növényzet, zuzmók, mohák, Agave potatorum, A. macroacantha, Bromelia-félék, pázsitfüvek, lombhullató cserjék között. Más élőhelye nem ismert.

Kultúrában tartás

  • Talaj: enyhén savanyú, laza, jó vízáteresztő kaktusztalaj.
  • Teleltetés: 14–15 °C, világos, közvetlen napfénytől védett helyen. Öntözés ritkán (3–4 alkalom a pihenőidőszak alatt), levelek ne érintkezzenek vízzel.
  • Tavaszra enyhén megfonnyad, öntözés után gyorsan regenerálódik.
  • Szabadban csak fagymentes, félárnyékos helyen tartható, viaszbevonata sérülékeny, üvegházban javasolt.
  • Növekedési időszak: rendszeres heti öntözés, üvegházi forró klímát jól bírja.
  • Szaporítás: magvetéssel nehéz, egyszerűbb vegetatív úton, virágzati száron található levélkékből és fiatal levelekből.

Egyéb

  • Helyes gondozással gyűjtemények ékszere, virágzása kultúrában május–júniusban várható, egyes virágok több mint tíz napig nyílnak.

Szerzők

  • Kép és szöveg: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete – Pozsgások 244. kártya