Echeveria laui

Tudományos név

A nemzetség nevét De Candolle adta Atanasio Echeverría tiszteletére, aki a mexikói és közép-amerikai kutatóutakon növényekről készített művészi rajzokat.
A fajnév Alfred B. Lau német növénykutatót tiszteli, aki Mexikóban és Belize-ben élt, számos faj felfedezője és névadója volt.

Gyűjtő, hely, időpont: Alfred B. Lau, Tomeli-kanyon, Salado-Quiotepec folyó, Oaxaca, Mexikó, 500–600 m tengerszint feletti magasságban.
Első leírása: Cactaceas y Suculentas Mexicanas 21(3): 5962, 1976.
Szinonimák: nincsenek.

Rövid törzs, gazdagon elágazó növény, sarjadzó.
Oldalhajtásokkal sok tömött tőlevélrózsa (rozetta) fejlődik, 30–50 (akár 100) levélből áll, 12–30 cm átmérővel.
Hajtások hosszúsága 8–10 cm, gyors növekedésűek, elfekvő részek gyakran legyökeresednek.

Virágzat: általában két, eltérő hosszúságú, hajlított virágzati kocsány a középső–felső levelek hónaljából, kb. 10 cm hosszú.
Murvalevelek: ellipszis alakú, 10–20 mm hosszú, 7–14 mm széles, a virágkocsány középső vagy felső harmadán helyezkednek el.
Virágok száma: 9–17 virág egy-egy virágkocsányon.
Csészelevelek: 2–3 kicsi, pozsgás, 16–18 mm hosszú, színük a murvalevelekhez hasonló.
Sziromlevelek: belül narancsvörös színű, élénk szín, felálló, kissé harangszerűen kiszélesedő a csúcson.
Ivarlevelek: porzószálak krémszínűek, portok sárga; bibe vörös, rövidebb, mint a porzószálak.
Virágzás: rövidnappalos, kora tavasszal kezdődik, nyáron szünetel, melegebb őszi napokon újra virágzik.

Földrajzi elterjedés: Oaxaca állam, Tomeli-kanyon, Salado-Quiotepec folyó mellett, Mexikó.
Élőhely: porfír-sziklák északi oldala, száraz, ritkás növényzet, zuzmók, mohák, Agave potatorum, A. macroacantha, Bromelia-félék, pázsitfüvek, lombhullató cserjék között. Más élőhelye nem ismert.

Talaj: enyhén savanyú, laza, jó vízáteresztő kaktusztalaj.
Teleltetés: 14–15 °C, világos, közvetlen napfénytől védett helyen. Öntözés ritkán (3–4 alkalom a pihenőidőszak alatt), levelek ne érintkezzenek vízzel.
Tavaszra enyhén megfonnyad, öntözés után gyorsan regenerálódik.
Szabadban csak fagymentes, félárnyékos helyen tartható, viaszbevonata sérülékeny, üvegházban javasolt.
Növekedési időszak: rendszeres heti öntözés, üvegházi forró klímát jól bírja.
Szaporítás: magvetéssel nehéz, egyszerűbb vegetatív úton, virágzati száron található levélkékből és fiatal levelekből.

Helyes gondozással gyűjtemények ékszere, virágzása kultúrában május–júniusban várható, egyes virágok több mint tíz napig nyílnak.

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete – Pozsgások 244. kártya