Echeveria setosa var. ciliata
| Echeveria setosa var. ciliata | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Saxifragales |
| Család | Crassulaceae |
| Alcsalád | Sempervivoideae |
| Nemzetség- csoport |
Sedeae |
| Alnemzetség-csoport | Sedinae |
| Nemzetség | Echeveria |
| Faj | Echeveria setosa |
| Változat | Echeveria setosa var. ciliata |
Tudományos név
- Echeveria setosa var. ciliata (Moran) Moran, 1993
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév Atanasio Echeverría y Godoy mexikói növényfestő és botanikai illusztrátor tiszteletére lett adva.
- A fajnév setosa latin eredetű, jelentése szőrös, serteszőrös; a levelek sűrű szőrzetére utal.
- A változatnév ciliata szintén latin eredetű, jelentése pillás vagy szempillaszerű szőrökkel ellátott, ami a levelek szegélyén és felszínén található szőrzetre utal.
Típuspéldány
- Első leírása: Cactus and Succulent Journal of America 33: 131, 1961 (mint Echeveria ciliata).
- Aktuális nevén közölve: Cactus and Succulent Journal of America 65: 32, 1993.
- Szinonima: Echeveria ciliata Moran, 1961.

Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Legtöbbször magános növekedésű, oldalhajtásokat ritkán fejleszt. A tőlevélrózsa alatt rövid, megvastagodott szár (caudex) található, amely 1–2 cm vastag.
Levélrózsa
A tőlevélrózsa 5–13 cm átmérőjű, 30–100 levélből álló, tömött szerkezetű.
Levél
A levelek zöld színűek, általában 1–2-szer hosszabbak, mint amilyen szélesek. Alakjuk fordított tojás vagy ék alakú.

- Méret: 2,5–6 cm hosszú, a felső részen 15–37 mm széles, a tövénél 5–8 mm széles, vastagságuk 5–9 mm.
- Alak: a levélszélek az alsó részen egyenesek, a csúcs felé befelé hajlanak; a csúcs tompa és rövid.
- Felület: a levelek felszíne lehet sima, kevés elszórt szőrrel, vagy ritkás, hajlott, merev, durva szőrrel borított.
- Szőrzet: a csúcsi gerinc közelében, a levélszéleken és a levél tövén finom szőrzet található.
Generatív test
Virágzat
A virágzati tengely 6–27 cm magas, 3–6 mm vastag. Felületét sűrű, merev, durva szőrzet borítja.
- A virágzati tengelyen 7–25 szárlevél található.
- A szárlevelek 8–25 mm hosszúak, 4–11 mm szélesek és 2–7 mm vastagok.
- Szélükön és a középső gerinc mentén finom, olykor erősebb, durva szőrzet található, kivéve a felső oldal tövét.
Virág
A virágzat 3–14 (ritkán akár 24) virágból áll.
- Virágkocsány: erősen szőrös; az alsóbb kocsányok 6–35 mm hosszúak.
- Csészekorong: 4–6 mm széles.
- Csészelevelek: 5–9 mm hosszúak, 2–5 mm szélesek; külső oldalukon ritkás, merev szőrzet található, belső oldaluk sima.
- Párta: 10–16 mm hosszú és 6,5–10 mm széles; a kiálló részeken merev, hajlott szőrzet található.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó, Oaxaca állam.
- Élőhely: vulkanikus kőzetű, északi és keleti kitettségű sziklafalak Tamazulapan és Huajuapan de León városok között, kb. 2100 m tengerszint feletti magasságban.
- A növény viszonylag sűrű növényzettel borított kisebb kanyonokban fordul elő.
Kultúrában tartás
A faj élénkzöld színével és jellegzetes szőrös leveleivel különleges megjelenésű.
- Talaj: humuszban gazdag, de jó vízáteresztő közeg szükséges. Megfelelő például 50% virágföld és 50% sóder keveréke.
- Fényigény: erős, de szórt fény ajánlott.
- Öntözés: rendszeres öntözést igényel, talán valamivel több vizet is, mint a legtöbb Echeveria faj.
- Fontos azonban, hogy a túlzott öntözés laza szövetű, rothadásra hajlamos növényeket eredményezhet.
Szaporítás
A növény ritkán sarjadzik, ezért elsősorban magról vagy levéldugványról szaporítható.
- A levéldugványozáshoz az alsó leveleket óvatosan oldalra húzva kell leválasztani; vágni nem célszerű.
- A levél néhány napos beszáradás után a talaj felszínére helyezhető, a természetes állásának megfelelően, a színével felfelé.
- Nem szükséges a talajba nyomni; megfelelő öntözés mellett néhány hét alatt gyökeret és új hajtást fejleszt.
Taxonómia
A Puebla–Oaxaca határán fekvő Sierra Mixteca hegységben élő populációk között a korábban külön fajként kezelt Echeveria setosa és Echeveria ciliata is megtalálható. A későbbi gyűjtések és változatok leírása után Reid Moran 1993-ban rendezte a csoport rendszertanát, és a ciliata taxont az Echeveria setosa egyik változataként kezelte. A csoportban jelenleg öt változatot különítenek el.
Szerzők
- Szöveg és kép: Elhart Zsolt
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Pozsgásgyűjtők – Pozsgások 53. kártya