Kategória:Pachyphytum

• Pachyphytum (Link, Klotzsch & Otto) Johann Heinrich Friedrich Link, Johann Friedrich Klotzsch és Christoph Friedrich Otto, 1841

A nemzetségnév a görög pachys (vastag) és phyton (növény) szavakból származik. Az elnevezés a nemzetség fajaira jellemző rendkívül húsos, duzzadt, szinte kavicsszerű levelekre utal. Az etimológiai források (Stearn, Genaust) kiemelik, hogy a névválasztás a Crassulaceae családon belül is kiemelkedő szukkulencia mértékét hangsúlyozza.

• Pachyphytum bracteosum Link, Klotzsch & Otto; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Mexikó (Hidalgo), típuspéldány: B (Berlin - elpusztult), Neotípus: US (Washington);
• Első leírása: Megjelent az Allgemeine Gartenzeitung 9(27): 210. oldalán 1841-ben.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Link, Klotzsch és Otto 1841-ben.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Echeveria auct.

A növények évelő pozsgások, amelyek gyakran rövid, de idővel megnyúló és fásodó szárral rendelkeznek. A hajtás eleinte felálló, később gyakran heverővé válik. A levelek váltakozó állásúak, de sűrűn, tőlevélrózsaszerűen tömörülnek a szárak végén. A levél rendkívül húsos, keresztmetszete hengeres vagy tompán háromszögletű, gyakran tojásdad vagy fordított tojásdad alakú. A levelek felszínét szinte minden fajnál vastag, hamvas, fehéres vagy kékes viaszréteg (pruina) borítja. A gyökér rostos. A szövetek víznedvű jellegűek.

A virágzat oldalsó helyzetű, egyszerű, bókoló forgó (cincinus). A virágzati tengelyen nagy, húsos murvalevelek (bracteák) találhatók.

• Takarólevelek: A csésze öt nagy, húsos csészelevélből áll, amelyek gyakran hosszabbak a pártánál. A párta harang alakú, a sziromlevél alapjánál kis pikkelyszerű függelékek (mézfejtők) találhatók, színük fehér, krémszínű vagy vöröses.
• Ivarlevelek: Tíz porzószálak két körben helyezkednek el. A termő öt szabad termőlevélből áll, a bibeszál rövid, a bibe pontszerű.

Öt darab száraz tüszőtermés.

• Magja: Számos, mikroszkopikus méretű, barna mag.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség endemikus Mexikó területén, különösen az ország középső és keleti részein (Hidalgo, Querétaro, San Luis Potosí, Guanajuato).
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban meredek sziklafalakon, kanyonok oldalában élnek 600 és 2500 méter közötti magasságban. Litofiton életmódot folytatnak, gyakran függőleges felületeken csüngve. A félsivatagi, köves élőhelyek lakói.

Kedvelt dísznövények dekoratív, hamvas leveleik miatt. Sok fényt igényelnek, mert fényszegény helyen a levelek megnyúlnak és elveszítik jellegzetes formájukat. A levelek érintésre érzékenyek, a viaszréteg könnyen lejön és nem regenerálódik. Jó vízelvezetésű, ásványi talajt és óvatos öntözést igényelnek. Szaporításuk levéldugványról rendkívül könnyű.

Nagyon hasonlítanak az Echeveria nemzetségre, de a Pachyphytum virágai jellegzetes pikkelyszerű függelékekkel rendelkeznek a szirmok tövén, a csészeleveleik pedig általában sokkal nagyobbak és húsosabbak. A Graptopetalum fajoktól a harang alakú (nem csillag alakú) virágaik különítik el őket.

Minden faj szukkulens. A nemzetség tagjai a legvastagabb levelű pozsgások közé tartoznak a családban, ami rendkívüli szárazságtűrést tesz lehetővé. A vastag viaszréteg nemcsak a párolgást csökkenti, hanem visszaveri az erős UV-sugárzást is.

A Crassulaceae család tagja. Az APG IV besorolás szerint a Saxifragales rendbe tartozik. Gyakran képez természetes és kertészeti hibrideket más nemzetségekkel, mint például x Pachyveria (Pachyphytum x Echeveria) vagy x Pachyphyllum (Pachyphytum x Sedum).

• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Pachyphytum
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/
• https://www.llifle.com/
• https://www.crassulaceae.ch/de/home