Disocactus quezaltecus

Tudományos név

Disocactus quezaltecus (Standl. és Steyerm.) Kimnach, 1959

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A Disocactus név a görög "dis" (kétszer) és "isos" (egyenlő) szavak kombinációjából származik, ami a nemzetség tagjainak két egyenlő lobusra osztott (karéjos) bibeágára utal. A "quezaltecus" név a faj elterjedési területére utal. A növényt a guatemalai Quetzaltenango (Quezaltenango) tartományban gyűjtötték, és a név spanyolul azt jelenti, hogy "Quetzaltenango-ból származó".

Típuspéldány

[Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye]

Első leírása: Cact. Succ. J. (Los Angeles) 31: 137. 1959

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Myron Kimnach, 1959

Szinonimák

• Bonifazia quezalteca Standl. & Steyerm.
• Érvényes név és szinonimák a Disocactus quezaltecus taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Törzse hengeres, ágai lapítottak, 100–200 mm hosszúak, 30–50 mm szélesek.

Szemölcsök

[Leírás]

Areolák

[Leírás]

Tövisek

• Peremtövis: [Leírás]
• Középtövis: A fiatal ágak gyenge töviseket hordoznak.

Generatív test

Virág

A virágok 90 mm hosszúak, ciklámenszínűek, kevéssé nyílnak ki csupán. A pericarpiuma kicsi, ovális, pikkelyekkel borított. A tölcsér hosszú, sok széles pikkely borítja, a szirmok szintén tölcsért képeznek.

• Külső lepellevelek: [Leírás]
• Belső lepellevelek: [Leírás]
• Porzószálak: A porzók rózsaszínűek, messze kinyúlnak a virágból.
• Portokok: A porzók a bibe körül, aszimmetrikusan helyezkednek el.
• Bibeszál: A bibeszál rózsaszínű, messze kinyúlik a virágból.

Termés

18 mm hosszú, világospiros kopasz bogyó.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Guatemala: Quezaltenango, San Martin Chile Verde és Colombo között.

Élőhely: Epifita kaktusz, 1800 m tengerszint feletti magasságban.

• Éghajlati tényezők: A növény a guatemalai felföldeken, 1800 méteres magasságban él, ahol az éghajlatot a mérsékelt hőmérséklet, a magas páratartalom és a bőséges csapadék jellemzi. A hőmérséklet viszonylag állandó, de hűvösebb, mint az alacsonyabban fekvő területeken. A páratartalom egész évben rendkívül magas a gyakori köd és felhőborítottság miatt, ami kulcsfontosságú az epifita életmódú fajok számára. A napfény a fák lombkoronája és a felhők miatt szűrt.
• Növénytársulás, életmód: Epifita kaktusz.

Kultúrában tartás

Kultúrában nagyon ritkán lehet csak megtalálni.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Disocactus quezaltecus leginkább a rokon fajaival, különösen a Disocactus alnemzetség többi tagjával osztozik hasonló tulajdonságokon, mivel mindannyian lapos hajtású, nappal nyíló, színes virágú epifiták.

A molekuláris genetikai vizsgálatok szerint a legközelebbi rokonai a Disocactus eichlamii és a Disocactus nelsonii, amelyekkel morfológiailag is nagyon hasonlítanak. A legfontosabb megkülönböztető bélyeg a virágok formájában és színében rejlik:

Disocactus quezaltecus: Ciklámen színű, tölcséres virágai csak kevéssé nyílnak ki, ami a faj egyik legjellegzetesebb tulajdonsága. A porzók és a bibe rózsaszínűek, messze kinyúlnak a virágból.

Disocactus nelsonii: Virágai nagyobbak és jobban kinyílnak, színük gyakran élénkebb bíbor vagy lilásvörös.

Disocactus eichlamii: Virágai hasonlóak a D. quezaltecus-hoz, de a szirmok és a bibeszálak színe eltérő lehet.

A fajt korábban az önálló Bonifazia nemzetségbe sorolták, de a modern taxonómiai rendszerek a Disocactus nemzetség részeként kezelik, a genetikai rokonság miatt.

Egyéb

A Disocactus subgenus tagja.

Szerzők és forrás

• Szöveg: Jokhel Csaba
• Kép: Varga Zsolt
• Lektorálta: [Lektor]
• Forrás: