„Kategória:Clivia” változatai közötti eltérés

• Clivia (Lindley) John Lindley, 1828

A nemzetséget John Lindley nevezte el 1828-ban Charlotte Florentia Clive (1787–1866) tiszteletére, aki Northumberland hercegnője volt. Ő volt az első, aki virágzásra bírta a növényt Angliában, a családja birtokán. A név latinizált tulajdonnév.

• Clivia nobilis Lindl.; Dél-afrikai Köztársaság, Kelet-Fokföld; John Lindley, Botanical Register 14: t. 1182 (1828);
• Első leírása: John Lindley, Edwards’s Botanical Register 14: t. 1182 (1828).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Lindley, 1828.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Imantophyllum Hook.
• Himantophyllum Spreng.

A nemzetség fajai örökzöld, évelő növények. Valódi hagymájuk nincs, helyette a húsos levelek alapjai alkotnak hagymaszerű áltörzset. A szár egy lapított, erőteljes tőkocsány. A levelek sötétzöldek, bőrszerűek, szíj alakúak, két sorba rendezettek (distichous), csúcsuk tompa vagy lekerekített. A gyökérrendszer igen jellegzetes: vastag, húsos, fehéres vagy sárgás gyökér szálakból áll, amelyek jelentős mennyiségű vizet képesek tárolni.

A virágzat a tőkocsány csúcsán fejlődő ernyő, melyet számos, tölcsér vagy harang alakú virág alkot. A virág színe a halványsárgától a narancsvörösig terjedhet.

• Takarólevelek: Hat lepellevél alkotja a virágtakarót, amelyek az alapjuknál csővé forrtak össze. A belső kör lepellevél cimpái gyakran szélesebbek a külsőknél.
• Ivarlevelek: Hat porzószál a lepelcső torkánál ered. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú és vékony, a bibe enyhén háromkaréjú.

A termés húsos, bogyószerű tok, amely érett állapotban általában élénkvörös vagy sárga.

• Magja: A magok nagyok, gömbölydedek, gyöngyházfényűek és húsosak; nem száradnak ki, és gyakran már a termésben elkezdenek csírázni.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség endemikus a Dél-afrikai Köztársaság és Szváziföld területén. Legnagyobb fajgazdagságban KwaZulu-Natal és Kelet-Fokföld tartományokban fordul elő.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Főként árnyékos erdők aljnövényzeteként élnek, gyakran humuszban gazdag talajon vagy sziklás kibúvásokon. Epifiton vagy litofiton életmód is előfordul (pl. Clivia caulescens). Kedvelik a szűrt fényt és a nedves, de jó vízelvezetésű környezetet.

Világszerte népszerű szobanövények, különösen a Clivia miniata. Jól tűrik a fényszegény helyeket, de a virágzáshoz hűvös, száraz téli pihenőidőszakra van szükségük. Túlöntözésre a húsos gyökérzet rothadással reagál. Lassú növekedésűek, tőosztással vagy magról szaporíthatók.

Eltérően sok más Amaryllidaceae nemzetségtől (mint az Amaryllis vagy Hippeastrum), a Clivia örökzöld, nincs valódi nyugalmi állapota, amikor elveszítené a leveleit. A bogyószerű, húsos termés szintén fontos megkülönböztető bélyeg.

Az APG IV osztályozás szerint az Amaryllidaceae család Amaryllidoideae alcsaládjába tartozik. Legközelebbi rokonai a Cryptostephanus nemzetség tagjai. A nemzetségen belül jelenleg 6 elfogadott fajt tartanak számon.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Clivia
• https://en.wikipedia.org/wiki/Clivia
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/