Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Clivia

Innen: MKOE wiki
Clivia
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Asparagales
Család Amaryllidaceae
Nemzetség Clivia

Tudományos név

  • Clivia (Lindley) John Lindley, 1828

A név eredete, etimológia

A nemzetséget John Lindley nevezte el 1828-ban Charlotte Florentia Clive (1787–1866) tiszteletére, aki Northumberland hercegnője volt. Ő volt az első, aki virágzásra bírta a növényt Angliában, a családja birtokán. A név latinizált tulajdonnév.

Típus

  • Clivia nobilis Lindl.; Dél-afrikai Köztársaság, Kelet-Fokföld; John Lindley, Botanical Register 14: t. 1182 (1828);
  • Első leírása: John Lindley, Edwards’s Botanical Register 14: t. 1182 (1828).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Lindley, 1828.
Clivia nobilis képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Imantophyllum Hook.
  • Himantophyllum Spreng.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség fajai örökzöld, évelő növények. Valódi hagymájuk nincs, helyette a húsos levelek alapjai alkotnak hagymaszerű áltörzset. A szár egy lapított, erőteljes tőkocsány. A levelek sötétzöldek, bőrszerűek, szíj alakúak, két sorba rendezettek (distichous), csúcsuk tompa vagy lekerekített. A gyökérrendszer igen jellegzetes: vastag, húsos, fehéres vagy sárgás gyökér szálakból áll, amelyek jelentős mennyiségű vizet képesek tárolni.

Generatív test

Virág

A virágzat a tőkocsány csúcsán fejlődő ernyő, melyet számos, tölcsér vagy harang alakú virág alkot. A virág színe a halványsárgától a narancsvörösig terjedhet.

  • Takarólevelek: Hat lepellevél alkotja a virágtakarót, amelyek az alapjuknál csővé forrtak össze. A belső kör lepellevél cimpái gyakran szélesebbek a külsőknél.
  • Ivarlevelek: Hat porzószál a lepelcső torkánál ered. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú és vékony, a bibe enyhén háromkaréjú.

Termés

A termés húsos, bogyószerű tok, amely érett állapotban általában élénkvörös vagy sárga.

  • Magja: A magok nagyok, gömbölydedek, gyöngyházfényűek és húsosak; nem száradnak ki, és gyakran már a termésben elkezdenek csírázni.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség endemikus a Dél-afrikai Köztársaság és Szváziföld területén. Legnagyobb fajgazdagságban KwaZulu-Natal és Kelet-Fokföld tartományokban fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Főként árnyékos erdők aljnövényzeteként élnek, gyakran humuszban gazdag talajon vagy sziklás kibúvásokon. Epifiton vagy litofiton életmód is előfordul (pl. Clivia caulescens). Kedvelik a szűrt fényt és a nedves, de jó vízelvezetésű környezetet.

Kultúrában tartás

Világszerte népszerű szobanövények, különösen a Clivia miniata. Jól tűrik a fényszegény helyeket, de a virágzáshoz hűvös, száraz téli pihenőidőszakra van szükségük. Túlöntözésre a húsos gyökérzet rothadással reagál. Lassú növekedésűek, tőosztással vagy magról szaporíthatók.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Eltérően sok más Amaryllidaceae nemzetségtől (mint az Amaryllis vagy Hippeastrum), a Clivia örökzöld, nincs valódi nyugalmi állapota, amikor elveszítené a leveleit. A bogyószerű, húsos termés szintén fontos megkülönböztető bélyeg.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint az Amaryllidaceae család Amaryllidoideae alcsaládjába tartozik. Legközelebbi rokonai a Cryptostephanus nemzetség tagjai. A nemzetségen belül jelenleg 6 elfogadott fajt tartanak számon.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.