Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Cryptostephanus

Innen: MKOE wiki
Cryptostephanus
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Asparagales
Család Amaryllidaceae
Nemzetség Cryptostephanus

Tudományos név

  • Cryptostephanus (Welwitsch ex Baker) John Gilbert Baker, 1878

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a görög kryptos (rejtett) és stephanos (korona) szavakból tevődik össze. Ez a virágok szerkezetére utal, pontosabban a lepelcső torkában elhelyezkedő apró melléklepelre (koronára), amely kevésbé feltűnő vagy „rejtett” más rokon nemzetségekhez (például a Narcissus-hoz) képest. A nevet John Gilbert Baker rögzítette 1878-ban Welwitsch kéziratos megjegyzései alapján.

Típus

  • Cryptostephanus densiflorus Welw. ex Baker; Angola, Pungo Andongo; Welwitsch 4016 (BM);
  • Első leírása: John Gilbert Baker, Journal of Botany, British and Foreign 16: 193 (1878).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Gilbert Baker, 1878.
Cryptostephanus densiflorus képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Nincs széles körben elfogadott homotipikus szinonimája.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség fajai évelő, hagymás vagy húsos gyöktörzzsel rendelkező geofiton növények. A szár egy tömör, levéltelen tőkocsány. A levelek tőállók, szíj alakúak, sötétzöldek, két sorba rendezettek, hasonlóan a Clivia nemzetséghez. A gyökérrendszer vaskos, húsos mellékgyökerekből áll, amelyek a hagyma vagy a rövid rizóma alapjáról indulnak.

Generatív test

Virág

A virágzat a tőkocsány csúcsán elhelyezkedő tömött ernyő. A virág viszonylag kicsi, cső alakú vagy tölcséres, színe sötétlilás, barnás-vörös vagy krémszínű lehet.

  • Takarólevelek: Hat lepellevél alkotja, amelyek egy keskeny csővé forrtak össze. A lepelcső torkában apró, pikkelyszerű vagy fogazott függelékek találhatók, amelyek a névadó rejtett koronát alkotják.
  • Ivarlevelek: Hat porzószál a lepelcső belsejében, két sorban ered. A termő alsó állású, a bibeszál rövid, a bibe fejes vagy enyhén háromkaréjú.

Termés

A termés húsos, bogyószerű, amely éretten sötétvörös vagy feketés színű.

  • Magja: A magok gömbölydedek, húsosak és nagyok, hasonlóan a Clivia magjaihoz.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség trópusi Afrika déli és középső részein (Angola, Namíbia, Zimbabwe, Kenya, Tanzánia) honos.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban árnyékos sziklás helyeken, erdőszéleken vagy bozótosokban fordulnak elő. Gyakran litofiton módon, sziklák repedéseiben felhalmozódott humuszban élnek.

Kultúrában tartás

Ritkán látható gyűjteményekben. Hasonló igényei vannak, mint a Clivia fajoknak: fagyérzékeny, kedveli az árnyékos helyet és a jó vízáteresztő, szerves anyagban gazdag talajt. Lassú növekedésű, a pangó vizet nem bírja.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Leginkább a Clivia nemzetségre hasonlít az örökzöld jelleg és a húsos gyökérzet miatt, de virágai kisebbek, sötétebbek, és a lepelcső torkában található melléklepel (korona) egyértelműen megkülönbözteti tőle. Az Amaryllis-szal ellentétben bogyótermése van.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszerben az Amaryllidaceae család Amaryllidoideae alcsoportjába tartozik. Filogenetikai szempontból a Clivia nemzetség testvércsoportjának tekintik, amellyel közösen alkotják a Haemantheae tribuszt. A nemzetségbe jelenleg 3 fajt sorolnak: C. densiflorus, C. haemanthoides és C. vansonii.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.