Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Arecales” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Speciesbox|taxon=Arecales}}
{{Speciesbox|taxon=Arecales}}
== Tudományos név ==
{{Taxonbox
 
| accepted  = Arecales Bromhead, 1840
* '''Arecales''' Bromhead, 1840
}}
 
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===



A lap 2026. március 16., 00:18-kori változata

Arecales
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Klád Commelinids
Rend Arecales


Arecales

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Klád Commelinids
Rend Arecales

Tudományos név

  • Arecales Bromhead, 1840
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • Az Arecales rend tudományos neve a rend típusnemzetségének, az Areca névnek a képzővel ellátott alakja. Az Areca szó a malajálam adeka szóból származik, amely a bételdiót (Areca catechu) jelöli. A klasszikus latinban nem szerepel, a modern botanikai latinba közvetlen átvétellel került be a dravida nyelvcsaládból.

Típus

  • Areca Linnaeus (1753); Típuspéldány: Areca catechu Linnaeus.
  • Első leírása: Edward Ashworth Bromhead írta le először 1840-ben a Magazine of Natural History hasábjain.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: A rendszertani kategóriát Bromhead állította fel 1840-ben.
Areca catechu képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Palmae Jussieu
  • Arecanae Takhtajan
  • Coryphales Link
  • Phoenicales J. Presl
  • Coccales Dumortier

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A rend tagjai többnyire fás szárúak, bár valódi szekunder vastagodásuk nincs. A szár (törzs) általában el nem ágazó, a csúcsán üstökben álló levelekkel. A levelek nagyok, párhuzamos erezetűek, de kifejlett állapotban szárnyasan vagy tenyeresen szeldeltek (úgynevezett plicata típusú redőzöttség jellemzi őket). A levélalap gyakran hüvelyszerűen körülöleli a szárat. A gyökérrendszer adventív, gyakran támasztógyökerek jelennek meg.

Generatív test

Virág

A virágok általában kicsik, háromtagú körökből állnak, és gyakran sűrű, összetett virágzatba (torzsavirágzat vagy buga) tömörülnek, amelyet egy vagy több nagy fellevél, a spatha védelmez. A virágok lehetnek hímnősek vagy egyneműek (egylaki vagy kétlaki növényeknél). A lepellevél (perianthium) két körben helyezkedik el, körönként 3-3 taggal.

Termés

Leggyakrabban csonthéjas termés vagy bogyó fejlődik. A termésfal (pericarpium) külső rétege lehet rostos vagy húsos.

  • Magja: A magok nagy mennyiségű, gyakran kemény (cellulóz tartalmú) vagy olajos endospermiumot tartalmaznak. Az embrió kicsi.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Világszerte a trópusi és szubtrópusi övezetekben terjedtek el. Különösen nagy fajgazdagságban találhatók meg Brazília, Kolumbia, Indonézia és Malajzia területén, de jelen vannak Afrika, Ausztrália és az Amerikai Egyesült Államok déli részein is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban a trópusi esőerdők, mangroveerdők és szavannák lakói. Kedvelik a fagymentes, magas páratartalmú környezetet, de egyes fajaik (például a Phoenix) a szárazabb oázisokban is megélnek. Többségük autotróf szárazföldi növény, de akadnak közöttük kúszónövények (liánok) is.

Szukkulens taxonok

A rendben nem jellemző a klasszikus szukkulencia. Egyes fajok törzse (például a Hyophorbe nemzetségnél) megduzzadhat a víz tárolása érdekében, de ezek nem tekinthetők valódi szukkulens növényeknek a szó szoros értelmében.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV-rendszer szerint az Arecales az egyszikűek (Monocotyledonae) Commelinids kládjába tartozik. Egyetlen családot tartalmaz, az Arecaceae (pálmafélék) családot, bár egyes kutatások a Dasypogonaceae családot is ide sorolják. A rend monofiletikus származása molekuláris adatokkal jól alátámasztott.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.