Ugrás a tartalomhoz

„Browningia candelaris” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
== Tudományos név ==
''Browningia candelaris'' (Meyen) Britton & Rose, 1920


'''A tudományos név státusza:''' érvényes
---
== Rendszertani besorolás ==
Kaktuszfélék (Cactaceae)
=== A név eredete, etimológia ===
[A név eredete, etimológia nem szerepel a forrásban.]
---
=== Típuspéldány ===
[A típuspéldányról nincs információ.]
---
'''Első leírása:''' Britton & Rose, 1920.
'''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Britton & Rose, 1920.
---
=== Szinonimák ===
* ''Cereus candelaris'' Meyen
* Érvényes név és szinonimák a Browningia candelaris taxonnál
---
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
=== Vegetatív test ===
==== Hajtás, szár ====
A fiatal növény magányos oszlopos szárat alkot, amely akár 3 méter magasra is megnőhet. Később elágazni kezd, és akár 7 méternél is magasabb, de általában 3-5 méter magas gyertyatartó fává alakul. A törzs 2-3 méter magas és 30-50 cm átmérőjű, fokozatosan felfelé keskenyedő, és erősen páncélozott, félelmetes tövisekkel rendelkezik. Az idősebb növények törzsének tetejéből elágazó, kígyószerű ágak indulnak ki, amelyek gyakran lefelé görbülnek. A fiatal hajtások nagyon tüskések, de a növény tetején lévő ágak idővel teljesen tövismentessé válnak.
==== Szemölcsök ====
[Szemölcsök leírása nem szerepel a forrásban.]
==== Axillák ====
[Axillák leírása nem szerepel a forrásban.]
==== Areolák ====
Sűrűn állók.
==== Tövisek ====
* '''Peremtövis:''' A törzs felett a vékonyabb elágazó szárakon kevés vagy hiányzik a tüske, sárgásbarna, nagyon vékony, barnásfekete, legfeljebb 1,3 cm hosszúak lehetnek.
* '''Középtövis:''' A törzsön 20-50, egyenes, barna, 6-15 cm hosszú tüskék találhatók. Ezek a tüskék a kaktusz egész életében folyamatosan nőnek a törzsön.
---
=== Generatív test ===
==== Virág ====
A virágok csak a tüskétlen, kifejlett ágakon találhatók.
* '''Külső lepellevelek:''' [A külső lepellevelek leírása nem szerepel a forrásban.]
* '''Belső lepellevelek:''' [A belső lepellevelek leírása nem szerepel a forrásban.]
* '''Porzószálak:''' [A porzószálak leírása nem szerepel a forrásban.]
* '''Portokok:''' [A portokok leírása nem szerepel a forrásban.]
* '''Bibeszál:''' [A bibeszál leírása nem szerepel a forrásban.]
* '''Bibe:''' [A bibe leírása nem szerepel a forrásban.]
==== Termés ====
A termések pikkelyes levelekkel borítottak.
* '''Magja:''' [A magról nincs információ.]
---
== Elterjedés és élőhely ==
'''Földrajzi elterjedés:''' Észak-Chile és Dél-Peru, majdnem Limáig északon.
'''Élőhely:''' A rendkívül száraz Atacama-sivatag, 1600 és 2800 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Gyakran olyan területeken nő, ahol semmilyen más növényzet nincs.
* '''Éghajlati tényezők:''' Az évi csapadék kevesebb, mint 200 mm, és évekig tartó esőmentes időszakok is előfordulhatnak. A növények kevés nedvességet szívnak fel a szárazföld belsejébe behatoló camanchaca (köd) növényből.
* '''Növénytársulás, életmód:''' A növény más kaktuszfajokkal együtt is nőhet, mint például az ''Armatocereus matucanensis'', az ''Espostoa melanostele'', a ''Haageocereus pseudomelanostele'', a ''Weberbauerocereus weberbaueri'', a ''Neoraimondia arequipensis'' és a ''Melocactus peruvianus''.
---
== Kultúrában tartás ==
A növény a rendkívül száraz élőhelyéről származik, és bár tolerálja a cserepes termesztést, rendkívül lassan növekszik (évente 5-10 mm). Egy 25 cm magas növény elérése 25 évig is eltarthat. A növények érzékenyek a túlöntözésre és megfelelő légáramlást igényelnek.
---
== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
A kifejlett kaktuszok annyira furcsák, hogy szinte lehetetlen összetéveszteni őket más fajokkal. A fiatal növények meglepően hasonlítanak a karcsú, fiatal saguarókra. A virágok és a gyümölcsök csak a tüskétlen, kifejlett ágakon találhatók.
---
== Egyéb ==
A ''Browningia candelaris'' morfológiai viselkedése meglehetősen figyelemre méltó, mivel fiatal korában nagyon tüskés, majd felnőttkorában elveszíti az összes tüskéjét. A fiatal növények nagyon érzékenyek a legelő állatállomány okozta károkra, és a 2 méternél alacsonyabb fiatal növények nagyon ritkák. A becslések szerint egy 4,5 méter magas növény 430 éves is lehet. A faj közkedvelt nevei: gyertyatartó kaktusz (angol, német, spanyol, olasz) és soberbio (spanyol).
---
== Szerzők és forrás ==
* '''Szöveg:''' [Szerző]
* '''Kép:''' [Fotós]
* '''Lektorálta:''' [Lektor]
* '''Forrás:''' Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások [Szám]. kártya
[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Nemzetségnév]]
[[Kategória:Pozsgások kártyák]]


<gallery mode="packed-hover" heights="400" caption="Browningia candelaris subsp. candelaris">
<gallery mode="packed-hover" heights="400" caption="Browningia candelaris subsp. candelaris">

A lap 2025. szeptember 24., 17:20-kori változata

Tudományos név

Browningia candelaris (Meyen) Britton & Rose, 1920

A tudományos név státusza: érvényes

---

Rendszertani besorolás

Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

[A név eredete, etimológia nem szerepel a forrásban.]

---

Típuspéldány

[A típuspéldányról nincs információ.]

--- Első leírása: Britton & Rose, 1920.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1920.

---

Szinonimák

  • Cereus candelaris Meyen
  • Érvényes név és szinonimák a Browningia candelaris taxonnál

---

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A fiatal növény magányos oszlopos szárat alkot, amely akár 3 méter magasra is megnőhet. Később elágazni kezd, és akár 7 méternél is magasabb, de általában 3-5 méter magas gyertyatartó fává alakul. A törzs 2-3 méter magas és 30-50 cm átmérőjű, fokozatosan felfelé keskenyedő, és erősen páncélozott, félelmetes tövisekkel rendelkezik. Az idősebb növények törzsének tetejéből elágazó, kígyószerű ágak indulnak ki, amelyek gyakran lefelé görbülnek. A fiatal hajtások nagyon tüskések, de a növény tetején lévő ágak idővel teljesen tövismentessé válnak.

Szemölcsök

[Szemölcsök leírása nem szerepel a forrásban.]

Axillák

[Axillák leírása nem szerepel a forrásban.]

Areolák

Sűrűn állók.

Tövisek

  • Peremtövis: A törzs felett a vékonyabb elágazó szárakon kevés vagy hiányzik a tüske, sárgásbarna, nagyon vékony, barnásfekete, legfeljebb 1,3 cm hosszúak lehetnek.
  • Középtövis: A törzsön 20-50, egyenes, barna, 6-15 cm hosszú tüskék találhatók. Ezek a tüskék a kaktusz egész életében folyamatosan nőnek a törzsön.

---

Generatív test

Virág

A virágok csak a tüskétlen, kifejlett ágakon találhatók.

  • Külső lepellevelek: [A külső lepellevelek leírása nem szerepel a forrásban.]
  • Belső lepellevelek: [A belső lepellevelek leírása nem szerepel a forrásban.]
  • Porzószálak: [A porzószálak leírása nem szerepel a forrásban.]
  • Portokok: [A portokok leírása nem szerepel a forrásban.]
  • Bibeszál: [A bibeszál leírása nem szerepel a forrásban.]
  • Bibe: [A bibe leírása nem szerepel a forrásban.]

Termés

A termések pikkelyes levelekkel borítottak.

  • Magja: [A magról nincs információ.]

---

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Észak-Chile és Dél-Peru, majdnem Limáig északon.

Élőhely: A rendkívül száraz Atacama-sivatag, 1600 és 2800 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Gyakran olyan területeken nő, ahol semmilyen más növényzet nincs.

  • Éghajlati tényezők: Az évi csapadék kevesebb, mint 200 mm, és évekig tartó esőmentes időszakok is előfordulhatnak. A növények kevés nedvességet szívnak fel a szárazföld belsejébe behatoló camanchaca (köd) növényből.
  • Növénytársulás, életmód: A növény más kaktuszfajokkal együtt is nőhet, mint például az Armatocereus matucanensis, az Espostoa melanostele, a Haageocereus pseudomelanostele, a Weberbauerocereus weberbaueri, a Neoraimondia arequipensis és a Melocactus peruvianus.

---

Kultúrában tartás

A növény a rendkívül száraz élőhelyéről származik, és bár tolerálja a cserepes termesztést, rendkívül lassan növekszik (évente 5-10 mm). Egy 25 cm magas növény elérése 25 évig is eltarthat. A növények érzékenyek a túlöntözésre és megfelelő légáramlást igényelnek.

---

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A kifejlett kaktuszok annyira furcsák, hogy szinte lehetetlen összetéveszteni őket más fajokkal. A fiatal növények meglepően hasonlítanak a karcsú, fiatal saguarókra. A virágok és a gyümölcsök csak a tüskétlen, kifejlett ágakon találhatók.

---

Egyéb

A Browningia candelaris morfológiai viselkedése meglehetősen figyelemre méltó, mivel fiatal korában nagyon tüskés, majd felnőttkorában elveszíti az összes tüskéjét. A fiatal növények nagyon érzékenyek a legelő állatállomány okozta károkra, és a 2 méternél alacsonyabb fiatal növények nagyon ritkák. A becslések szerint egy 4,5 méter magas növény 430 éves is lehet. A faj közkedvelt nevei: gyertyatartó kaktusz (angol, német, spanyol, olasz) és soberbio (spanyol).

---

Szerzők és forrás

  • Szöveg: [Szerző]
  • Kép: [Fotós]
  • Lektorálta: [Lektor]
  • Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások [Szám]. kártya




Szerzők és forrás

Szöveg: Nincs információ.

Kép: Békefi Józseg, Ötvös Dénes

Lektorálta:

Forrás: