„Stenocereus quevedonis” változatai közötti eltérés

Újabb szerkesztés →

A lap 2025. szeptember 26., 19:27-kori változata

Tudományos név

Stenocereus quevedonis (J.G.Ortega) Buxb., 1961

A tudományos név státusza: érvényes (sec. Guzmán Cruz & al. 2003)

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A quevedonis fajnév Miguel Ángel de Quevedo mexikói botanikusra utal.

Típuspéldány

[Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye]

Első leírása: A kaktuszt először Lemaireocereus quevedonis néven írta le Jesus Gonzalez Ortega 1928-ban.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Franz Buxbaum, 1961

Szinonimák

[Leírás]
Érvényes név és szinonimák a Stenocereus quevedonis taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

A Stenocereus quevedonis egy fához hasonlító kaktusz, amely általában egyenes ágakat növeszt, és akár 6 méter magasra is megnőhet. Jellegzetes törzset fejleszt, sötétzöld hajtásai 1-4 méter hosszúak, 10-15 centiméter átmérőjűek.

Tövisek

Peremtövis: A kezdetben fehérnek tűnő radiális tövisek idővel szürkévé válnak, és általában 1-1,5 centiméter hosszúak.
Középtövis: Középtövisek 3-7db, kiállóak vagy lefelé hajlanak, és 1,5-3 centiméter hosszúak, a leghosszabb tövis középen eléri az 5,5 centimétert.

Stenocereus quevedonis
Ötvös Dénes

Generatív test

Virág

A kaktusz hosszú, tölcsér alakú, fehér vagy sárga, enyhén rózsaszínes árnyalatú virágokat hoz. Ezek a virágok éjszaka nyílnak, és másnapig nyitva maradnak, akár 9 centiméter hosszúak és 3,6-5 centiméter átmérőjűek is lehetnek.

Külső lepellevelek: A külső lepellevelek zöldesek vagy barnásvörösek lehetnek, és viszonylag rövidek.

Belső lepellevelek: A belső lepellevelek hosszúak, keskenyek, fehér vagy krémsárga színűek, enyhe rózsaszínes árnyalattal a csúcsukon.

Porzószálak: Számos (több száz) porzószál található, amelyek fehérek vagy krémszínűek, a virágcső belsejében sűrűn helyezkednek el.

Portokok: A portokok sárgák, kicsik, és a porzószálak végén ülnek.

Bibeszál: A bibeszál hosszú, fehér vagy krémszínű, kinyúlik a porzók közül.

Bibe: A bibe karéjos (általában 8-10 karéjú), és szintén fehér vagy krémszínű.

Termés

Virágzás után a Stenocereus quevedonis kerek vagy enyhén megnyúlt, zöld vagy enyhén vöröses színű gyümölcsöket hoz, amelyek átmérője elérheti az 5-6 centimétert. A gyümölcsök piros, sárga, fehér vagy lila húsúak.

Magja: A magok 1,8-2 mm hosszúak és feketék.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: A Stenocereus quevedonis gyakran előfordul Michoacán és Guerrero lombhullató erdeiben és cserjéseiben, Mexikóban, a Balsas folyó medencéjében.

Élőhely: 100 és 500 méter közötti magasságban.

Éghajlati tényezők: [Leírás]
Növénytársulás, életmód: A növények együtt nőnek a Ceiba aesculifolia, Parkinsonia praecox, Lophocereus marginatus, Stenocereus chrysocarpus, Stenocereus fricíi, Stenocereus standleyi és Mitrocereus militaris növényekkel.

A növényeket denevérek, méhek és kolibrik porozzák be. A magokat madarak terjesztik.

Kultúrában tartás

A növény ehető termését vadon élő, gondozott populációkból, valamint esetenként termesztett növényekről is betakarítják.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

[Leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]

Egyéb

A Stenocereus quevedonis viszonylag gyakori, és széles elterjedési területen fordul elő. Jobban meg kell érteni a gyümölcsök felhasználásának és kereskedelmének hatásait, de ez jelenleg nem jelent komoly veszélyt (bár a közeljövőben azzá válhat). A növény a Természeti Erőforrások Világszövetségének (IUCN) Vörös Listáján (2017) a „legkevésbé veszélyeztetett” kategóriába tartozik.

Szerzők és forrás

Szöveg: Jokhel Csaba
Kép: Ötvös Dénes
Lektorálta:
Forrás:

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl:Stenocereus quevedonis Ötvös 01.jpg|bélyegkép]]
+== Tudományos név ==
+''Stenocereus quevedonis'' (J.G.Ortega) Buxb., 1961
-<gallery mode="packed-hover" heights="500" caption="Stenocereus quevedonis">
+'''A tudományos név státusza:''' érvényes (sec. Guzmán Cruz & al. 2003)
+'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
+=== A név eredete, etimológia ===
+A ''quevedonis'' fajnév Miguel Ángel de Quevedo mexikói botanikusra utal.
+=== Típuspéldány ===
+[Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye]
+'''Első leírása:'''
+A kaktuszt először ''Lemaireocereus quevedonis'' néven írta le Jesus Gonzalez Ortega 1928-ban.
+'''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Franz Buxbaum, 1961
+=== Szinonimák ===
+* [Leírás]
+* [https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search={{PAGENAMEE}} Érvényes név és szinonimák a {{PAGENAME}} taxonnál]
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár ====
+A ''Stenocereus quevedonis'' egy fához hasonlító kaktusz, amely általában egyenes ágakat növeszt, és akár 6 méter magasra is megnőhet. Jellegzetes törzset fejleszt, sötétzöld hajtásai 1-4 méter hosszúak, 10-15 centiméter átmérőjűek.
+==== Tövisek ====
+* '''Peremtövis:''' A kezdetben fehérnek tűnő radiális tövisek idővel szürkévé válnak, és általában 1-1,5 centiméter hosszúak.
+* '''Középtövis:''' Középtövisek 3-7db, kiállóak vagy lefelé hajlanak, és 1,5-3 centiméter hosszúak, a leghosszabb tövis középen eléri az 5,5 centimétert.
+<gallery mode="packed-hover" heights="400" caption="Stenocereus quevedonis">
 Fájl:Stenocereus quevedonis Ötvös 01.jpg|Ötvös Dénes
 </gallery>
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A kaktusz hosszú, tölcsér alakú, fehér vagy sárga, enyhén rózsaszínes árnyalatú virágokat hoz. Ezek a virágok éjszaka nyílnak, és másnapig nyitva maradnak, akár 9 centiméter hosszúak és 3,6-5 centiméter átmérőjűek is lehetnek.
+*'''Külső lepellevelek:''' A külső lepellevelek zöldesek vagy barnásvörösek lehetnek, és viszonylag rövidek.
+*'''Belső lepellevelek:''' A belső lepellevelek hosszúak, keskenyek, fehér vagy krémsárga színűek, enyhe rózsaszínes árnyalattal a csúcsukon.
+*'''Porzószálak:''' Számos (több száz) porzószál található, amelyek fehérek vagy krémszínűek, a virágcső belsejében sűrűn helyezkednek el.
+*'''Portokok:''' A portokok sárgák, kicsik, és a porzószálak végén ülnek.
+*'''Bibeszál:''' A bibeszál hosszú, fehér vagy krémszínű, kinyúlik a porzók közül.
+*'''Bibe:''' A bibe karéjos (általában 8-10 karéjú), és szintén fehér vagy krémszínű.
+==== Termés ====
+Virágzás után a ''Stenocereus quevedonis'' kerek vagy enyhén megnyúlt, zöld vagy enyhén vöröses színű gyümölcsöket hoz, amelyek átmérője elérheti az 5-6 centimétert. A gyümölcsök piros, sárga, fehér vagy lila húsúak.
+* '''Magja:''' A magok 1,8-2 mm hosszúak és feketék.
+== Elterjedés és élőhely ==
+'''Földrajzi elterjedés:''' A ''Stenocereus quevedonis'' gyakran előfordul Michoacán és Guerrero lombhullató erdeiben és cserjéseiben, Mexikóban, a Balsas folyó medencéjében.
+'''Élőhely:''' 100 és 500 méter közötti magasságban.
+* '''Éghajlati tényezők:''' [Leírás]
+* '''Növénytársulás, életmód:''' A növények együtt nőnek a ''Ceiba aesculifolia'', ''Parkinsonia praecox'', ''Lophocereus marginatus'', ''Stenocereus chrysocarpus'', ''Stenocereus fricíi'', ''Stenocereus standleyi'' és ''Mitrocereus militaris'' növényekkel.
+A növényeket denevérek, méhek és kolibrik porozzák be. A magokat madarak terjesztik.
+== Kultúrában tartás ==
+A növény ehető termését vadon élő, gondozott populációkból, valamint esetenként termesztett növényekről is betakarítják.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
+[Leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]
+== Egyéb ==
+A ''Stenocereus quevedonis'' viszonylag gyakori, és széles elterjedési területen fordul elő. Jobban meg kell érteni a gyümölcsök felhasználásának és kereskedelmének hatásait, de ez jelenleg nem jelent komoly veszélyt (bár a közeljövőben azzá válhat). A növény a Természeti Erőforrások Világszövetségének (IUCN) Vörös Listáján (2017) a „legkevésbé veszélyeztetett” kategóriába tartozik.
 == Szerzők és forrás ==
-* '''Szöveg:'''
+* '''Szöveg:''' Jokhel Csaba
 * '''Kép:''' Ötvös Dénes
 * '''Lektorálta:'''