Az Agave az Asparagaceae család Agavoideae alcsaládjába tartozó nemzetség, amely Észak-, Közép- és Dél-Amerikában őshonos. Tagjai jellegzetes tőlevélrózsát alkotnak, több fajuk nagy méretű és igen hosszú életű. Sok faj gazdasági jelentőséggel bír, és széles körben termesztik dísznövényként is.

Az Agave fajok többnyire nagy, tőlevélrózsát alkotó évelők. A levelek vastagok, rostosak, hegyben végződők és gyakran erősen kihegyezett, kemény végződésben (terminalis tövis) folytatódnak. A levélszéleken rendszerint oldaltövisek sorakoznak, amelyek fajonként eltérő méretűek és elrendezésűek lehetnek.

A levelek húsos felépítése a vízraktározást szolgálja, amely lehetővé teszi a száraz élőhelyekhez való alkalmazkodást. Sok faj kifejezetten nagy méretet érhet el: a tőlevélrózsa átmérője gyakran meghaladja a 2–3 métert.

A nemzetség monokarp: az egyedek életük során mindössze egyszer virágoznak. A virágzati tengely akár 5–10 méter magasra is megnőhet, rajta tömött bugavirágzat fejlődik. A virágok többnyire zöldes, sárgás vagy krémszínűek, és nektárban gazdagok, gyakran denevérek általi beporzással.

Az Agave az Asparagales rendbe és az Asparagaceae család Agavoideae alcsaládjába tartozik. A modern filogenetikai rendszerek megszüntették az Agavaceae család önálló státuszát, amely korábban a nemzetséget magában foglalta.

A nemzetséghez mintegy 200–250 faj tartozik. Közeli rokonai közé tartozik a Yucca, a Hesperaloe és a Dasylirion.

Az Agave fajok Észak-Amerika délnyugati területein, Mexikóban, Közép-Amerikában és a Karib-térségben honosak. Mexikó a diverzitás központja, ahol a legtöbb faj endemikus.

Élőhelyeik rendkívül változatosak: sivatagok, sziklás hegyoldalak, félszáraz bozótosok, nyílt fenyvesek és tölgyesek. A fajok többsége erősen xerofil, igen alkalmazkodott a hosszan tartó szárazsághoz és a magas fényintenzitáshoz.

Az Agave fajok napos, meleg helyet és igen jó vízelvezetésű talajt igényelnek. A túlöntözést kerülni kell, különösen hűvös időszakban. A növények lassan fejlődnek, de több faj sarjakat képez, amelyek könnyen leválaszthatók és gyökereztethetők.

A fagyra való érzékenység fajonként változó: egyesek – például az Agave parryi – viszonylag jó fagytűrésűek, míg mások (pl. A. americana különböző tarka formái) érzékenyebbek.

Kártevők közül alkalmanként gyapjastetvek és takácsatkák jelenhetnek meg.

Az Agave fajok gazdasági szerepe kiemelkedő. Több fajból – például Agave tequilana – készül híres mexikói párlat, a tequila. Más fajokból mezcal, pulque és különféle szirupok állíthatók elő.

A levelek rostjai fontos ipari alapanyagok (sisal, henequen). Dísznövényként széles körben termesztik őket, formagazdagságuk és igénytelenségük miatt kedveltek.

Ökológiai szerepük szintén jelentős: virágaik és nektárjuk fontos erőforrást biztosítanak denevéreknek, madaraknak és rovaroknak. Sok faj élőhelye azonban veszélyeztetett, különösen Mexikóban.

• Agave americana – nagy termetű, sok kertben ültetett díszfaj; gyakoriak tarka változatai.
• Agave parryi – kisméretű, tömött levélrózsát alkotó faj, viszonylag jó fagytűréssel.
• Agave victoriae-reginae – kompakt, látványos faj jellegzetes fehér levélrajzolattal.
• Agave tequilana – a tequila előállításának alapfaja.
• Agave attenuata – tövistelen levelű, zöld színű faj, főként dísznövényként ismert.
• Agave salmiana – nagy, robusztus faj, amelyet mezcal készítéséhez is használnak.