Ugrás a tartalomhoz

Agave americana

Innen: MKOE wiki
Agave americana
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Asparagales
Család Asparagaceae
Alcsalád Agavoideae
Nemzetség Agave
Faj Agave americana
Google képek Bing képek
Agave americana, fotózta: Mohácsi Gábor

Tudományos név

  • Agave americana (Linnaeus) Carolus Linnaeus, 1753

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév, az Agave a görög agauos (ἀγαυός) szóból származik, melynek jelentése „előkelő”, „tiszteletre méltó” vagy „pompás”. A név eredetileg a görög mitológiára utal (Agaué), de Linné a növény impozáns megjelenése miatt választotta. A faji jelző, az americana a származási helyére, az amerikai kontinensre utal.

Típus

  • Agave americana L.; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 443.1 (LINN).
  • Első leírása: Species Plantarum 1: 323 (1753).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carolus Linnaeus, 1753.

Szinonimák

  • Agave altissima
  • Agave spectabilis
  • Agave variegata
  • Aloe americana

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az Agave americana egy tőrózsás (rozettás) növény, amelynek szára rendkívül rövid, szinte alig látható. A hajtás közepéből indulnak ki a hatalmas, húsos levelek, amelyek 1–2 méter hosszúak és 15–25 cm szélesek is lehetnek. A levelek színe szürkészöld vagy kékeszöld, felületüket viaszréteg borítja. A levelek széle mentén éles, visszahajló tövisek (fogak) találhatók, a levél csúcsán pedig egyetlen, sötétbarna, igen hegyes és erős végtövis helyezkedik el. A növény kiterjedt, rostos gyökérrendszerrel rendelkezik, és gyakran fejleszt sarjakat (tősarjakat) a főrozetta körül.

Generatív test

Virág

A növény élete végén egy hatalmas, akár 8–12 méter magas virágzatot (bugát) fejleszt. A virágok csoportosan helyezkednek el a felálló virágszár oldalágain. A virág színe sárgás vagy zöldessárga.

  • Takarólevelek: A lepellevél tölcsér alakú, a tövénél összeforrt, a sziromszerű cimpák sárgák.
  • Ivarlevelek: A porzószálak hosszan kinyúlnak a lepelből, a portokok nagyok és sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe háromkaréjú.

Termés

A termés egy hosszúkás, fásodó toktermés, amely három rekeszre oszlik.

  • Magja: A magok feketék, laposak és vékonyak.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Eredeti hazája Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok déli része (Texas, Arizona). Mára azonban világszerte elterjedt és honosodott a mediterrán és szubtrópusi területeken, így Dél-Európában, Észak-Afrikában, valamint Ausztrália és Dél-Afrika egyes részein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Főként a száraz, köves lejtőket és a félsivatagi területeket kedveli. Szubtrópusi és mediterrán éghajlaton érzi magát a legjobban. Életmódja monocarpikus: évtizedekig fejlődik, majd egyszer virágzik és elpusztul.

Kultúrában tartás

Világszerte népszerű dísznövény, különösen a tarka levelű (variegata) változatai. Jól bírja a tűző napot és a szárazságot, de a fagyokra érzékeny, bár egyes változatai rövid ideig elviselik a -5, -10 Celsius-fokot.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít az Agave asperrima fajhoz, de annak levelei érdesebb tapintásúak. A kék agave (Agave tequilana) levelei keskenyebbek és merevebbek.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint az Asparagales rendbe, azon belül az Asparagaceae család Agavoideae alcsaládjába tartozik.

Forrás