Kategória:Agave

• Agave (Linnaeus) L., 1753

Az Agave név a görög agauos (ἀγαυός) szóból származik, amelynek jelentése tiszteletreméltó, nemes vagy illusztris. A névválasztás valószínűleg a növények impozáns megjelenésére és monumentális virágzatára utal. Linné a görög mitológiából is meríthetett, ahol Agaué Kadmosz leánya és Pentheusz anyja volt.

• Agave americana L.; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Mexikó (termesztett példányok alapján leírva), típuspéldány: LINN 443.1;
• Első leírása: Linnaeus, Species Plantarum 1: 323. 1753.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Linnaeus 1753.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Agave
• Bonapartea
• Littaea
• Manfreda
• Polianthes
• Prochnyanthes

A nemzetség tagjai évelő, pozsgás növények. A hajtás rendszerint tőlevélrózsás (rozettás). A szár gyakran igen rövid, szinte hiányzik, vagy rövid és fásodó, de egyes fajoknál jelentősebb törzs is kialakulhat. A levelek húsosak, rostosak, lédúsak (víznedvűek), szélük gyakran fogazott vagy tövisekkel (peremtövisekkel) ellátott, a csúcsukon pedig rendszerint egy erős zárótövis (végtövis) található. A levelek felszíne gyakran viaszos, színe a zöldtől a hamvaskékig terjedhet. A gyökérrendszer általában sekély, de kiterjedt, segítve a gyors vízfelvételt.

A virágzat monumentális, terminális helyzetű, gyakran több méter magasra megnövő fürt vagy buga. A növények többsége monokarpikus, tehát a virágzás után az egyed elpusztul.

• Takarólevelek: Hat lepellevél található, amelyek az alapjuknál összeforrnak, tölcsér vagy cső alakúak, színük sárgás, zöldes vagy fehéres.
• Ivarlevelek: Hat porzószál, amelyek gyakran messze kinyúlnak a lepelből, a portokok vonalasak. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe háromkaréjú.

A termés háromrekeszű, fásodó toktermés, amely éretten felnyílik.

• Magja: Számos fekete, lapos, korong alakú mag.

• Földrajzi elterjedés: Természetes elterjedési területe az Amerikai Egyesült Államok déli részétől Mexikón át Közép-Amerikáig és Dél-Amerika északi részéig, valamint a Karib-szigetekre terjed ki.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban arid és szemiarid területeken, sivatagokban, száraz cserjésekben és hegyoldalakon élnek. Jellemző rájuk a CAM-típusú fotoszintézis. Gyakran litofiton vagy terresztris életmódot folytatnak.

Sok fajuk népszerű dísznövény világszerte a mediterrán és szubtrópusi éghajlaton. Fényigényesek, jó vízáteresztő talajt igényelnek. Gazdasági jelentőségük is nagy (pl. tequila készítése Agave tequilana-ból, rostnyerés szizálkenderként).

Hasonlítanak a Furcraea nemzetség fajaira, de azok virágszerkezete (lecsüngő virágok) és a lepellevél alakja eltér. Az Aloe nemzetségtől a levelek rostszerkezete és a virágok felépítése (alsó állású magház az Agave-nál) különbözteti meg őket.

A nemzetség minden faja szukkulens. Jellemzőjük a levélszukkulencia, ahol a vizet a specializált parenchima szövetekben tárolják a levelek belsejében. Ez teszi lehetővé a túlélést a szélsőségesen száraz élőhelyeken.

Az APG IV osztályozás szerint az Agave nemzetség az Asparagaceae (spárgafélék) család Agavoideae alcsaládjába tartozik. Korábban külön családként (Agavaceae) kezelték. A molekuláris vizsgálatok alapján korábban különálló nemzetségeket, mint a Manfreda, Polianthes és Prochnyanthes, ma már az Agave nemzetség részének tekintenek.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=agave
• https://hu.wikipedia.org/wiki/agave
• https://en.wikipedia.org/wiki/agave
• https://de.wikipedia.org/wiki/agave
• https://es.wikipedia.org/wiki/agave
• https://www.llifle.com/
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/