Kategória:Manfreda

• Manfreda Salisbury, 1866

A nemzetséget Richard Anthony Salisbury írta le 1866-ban. A név etimológiája Manfredus de Monte Imperiale (Manfredo de’ Monti) olasz orvos és botanikus nevére vezethető vissza, aki a 13. században élt és egy híres gyógyszerészeti kézikönyv (Liber de herbis) szerzője volt. A botanikai nomenklatúra Stearn és Genaust szerint is ezt a történeti személyt azonosítja névadóként.

• Manfreda virginica (Linnaeus) Salisbury ex Rose; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Virginia és Carolina, Amerikai Egyesült Államok.
• Első leírása: Salisbury, R. A. (1866): The Genera of Plants.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Salisbury, 1866. (Megjegyzés: A modern filogenetikai kutatások, például az APG IV és a POWO rendszerében a Manfreda nemzetséget ma már gyakran az Agave nemzetségbe olvasztják be).

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Agave subgen. Manfreda (Salisbury) Baker
• Polianthes L. (részben)
• Runyonia Rose

A növények évelő geofiton életmódot folytatnak, rövid, gumószerű szár (rizóma) jellemzi őket, amelyből húsos gyökér indul ki. A hajtás rövid, a levelek tőrózsában (rozettában) helyezkednek el. A levél lédús, gyakran lágyabb szövetű, mint a valódi kaktuszoké vagy egyes Agave fajoké, alakja hosszúkás-lándzsás. A levelek felszíne gyakran zöld, de sok fajnál jellegzetes barna vagy lila foltok díszítik. A levélszél lehet ép, fogazott vagy finoman fűrészes (puha fogazottság).

A virágzat egy hosszú, felálló tőkocsányon elhelyezkedő fürt vagy füzér. A virág éjszaka nyílik, illatos, színe a zöldes-fehértől a barnásig terjedhet.

• Takarólevelek: A lepellevél csővé forrt (perigonium), a szabad lepelcimpák visszahajlóak lehetnek.
• Ivarlevelek: A porzószálak feltűnően hosszúak, messze kinyúlnak a lepelcsőből; a portokok nagyok és sok virágport termelnek. A termő alsó állású, a bibeszál szintén hosszú, a bibe háromkaréjú.

Toktermés (capsula), amely három részre hasadva szabadítja ki a magokat.

• Magja: Lapos, fekete, félhold vagy kör alakú magok.

• Földrajzi elterjedés: Őshonos az Amerikai Egyesült Államok déli részén, Mexikó egész területén, valamint Honduras, Guatemala és Salvador vidékein.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz tölgyerdőkben, füves pusztákon, sziklás domboldalakon élnek. Kedvelik a jó vízelvezetésű talajt és a szezonális csapadékot. Szukkulens leveleik segítik a túlélést a száraz időszakokban.

Dísznövényként népszerűek, különösen a foltos levelű hibridek (pl. × Mangave). Napos vagy félárnyékos helyet, valamint jó vízelvezetésű talajt igényelnek. Fagyérzékenyek, de egyes fajok (pl. M. virginica) mérsékelt fagyokat is elviselnek.

Hasonlítanak az Agave nemzetség fajaihoz, de leveleik puhábbak, gyakran lehullók (deciduálisak), és a virágzást követően a tőrózsa nem pusztul el teljesen. A Polianthes nemzetségtől a virágszerkezet és a porzók állása különbözteti meg.

Az APG IV osztályozás szerint az Asparagaceae (spárgafélék) családján belül az Agavoideae alcsaládba tartozik. A legújabb molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a Manfreda nemzetséget monofiletikus egységként az Agave nemzetségbe sorolták át, mivel az Agave sensu lato (széles értelemben) részét képezi.

• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Manfreda
• https://en.wikipedia.org/wiki/Manfreda
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.llifle.com/