„Opuntia cochenillifera” változatai közötti eltérés

Opuntia cochenillifera
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Opuntioideae
Nemzetség-; csoport	Opuntieae
Nemzetség	Opuntia
Faj	Opuntia cochenillifera

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2025. december 1., 10:19-kori változata

Tudományos név

Opuntia cochenillifera (L.) Mill., 1768

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A faji jelző írja le a faj kiemelkedő gazdasági jelentőségét, egy összetett latin szó.

Rész	Eredet	Jelentés
cochenill-	Spanyol cochinilla	bíborpajzstetű
-fer / -fera	Latin ferre igéből	hordozó, termő, eredményező

Összetett jelentése: „bíborpajzstetűt termő” vagy „bíborpajzstetűvel borított”.

A cochenillifera név arra utal, hogy ez a kaktuszfaj az egyik legfontosabb gazdanövény a bíborpajzstetű (Dactylopius coccus) számára. Ez a rovar az a forrás, amelyből a közép- és dél-amerikai népek, majd később az európaiak is, az értékes, élénkpiros színű kármin festéket (E120 élelmiszer-adalékanyag) nyerték. A kármin előállításához a növényen élő rovarokat szárítják és őrlik (https://hu.wikipedia.org/wiki/Bíbortetű).

Típuspéldány

[Nincs típuspéldány információ]

Első leírása: Carl Linnaeus adta 1753-ban Cactus cochenillifer néven.

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Philip Miller, 1768

Szinonimák

Homotípusos szinonímák:
Cactus cochenillifer L. in Sp. Pl.: 468 (1753)
Nopalea coccifera Lem. Jard. Fleur. 2, 66 (1852), nom. superfl.
Nopalea cochenillifera (L.) Salm-Dyck in Cact. Hort. Dyck.: 64 (1850)
Érvényes név a Opuntia cochenillifera taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Pozsgás, örökzöld, cserjés vagy fához hasonló kaktusz, mely 4-5 méter magasra nő. A törzs átmérője elérheti a 20 cm-t. Szélesen hengeres törzzsel rendelkezik.

A kladodiumok (ágak) ellipszis vagy keskenyen tojásdad ízületekből állnak. Zöld színűek, legfeljebb 50 cm hosszúak és 15 cm szélesek lehetnek. A szárak főként tövis nélküliek, ami valószínűleg a szelektív nemesítés eredménye, hogy a betakarítás megkönnyebbüljön.

Szemölcsök

[Nincs szemölcs leírás]

Axillák

[Nincs axilla leírás]

Areolák

2-3 cm távolságra, gyapjas sárgásbarna, az idő múlásával fehéredik. A terméshéjon lévő areolán számos glochida csomó található.

Tövisek

Peremtövis: [Nincs leírás]
Középtövis: Nincsenek, vagy ritkán 1-3 percesek vagy vaskosak, egyenesek vagy íveltek, általában kevesebb, mint 1 $\text{cm}$ hosszúak (alkalmanként 2 $\text{cm}$ hosszúak), barnák, öregedéskor szürkék, az idősebb ízületeken fejlődnek.

Glochidák: A növény számos apró, horgas glochidát (horgas töviseket) tartalmaz. Ezek horgas, általában kicsi vagy apró tövisek, nagyon élesek és törékenyek. A glochidák könnyen kiszakadnak a növény megérintésekor, és behatolhatnak a bőrbe, ahol horgok miatt megakadnak, és nagyon nehéz őket látni és eltávolítani. Jelentős irritációt és kellemetlenséget okozhatnak.

Egyéb jellemzők: A tövisek számosak, de nem feltűnőek és kadukuszok (hamar lehullóak). Levelek: Kicsik, ár alakúak, hamarosan lombhullatóak.

Generatív test

Virág

A virágok az ízületek tetején fejlődnek, általában nagy mennyiségben. Keskenyek, felállóak, élénkvöröstől rózsaszínig terjedő színűek, 5-6(-7) cm hosszúak (a magház tövétől a bibe csúcsáig) és 12-15 mm átmérőjűek.

Külső lepellevelek: Szélesen tojásdadok, hegyesek, skarlátvörösek.
Belső lepellevelek: Valamivel hosszabbak, mint a külsők, laposak, egyébként hasonlóak.
Porzószálak: Rózsaszínesek, 1-1,5 cm-rel túlnyúlnak a szirmokon.
Portokok: Fehér bimbókból állnak.
Bibeszál: [Nincs leírás]
Bibe: 6 vagy 7 zöldes bibelevélük van, amelyek túlnyúlnak a porzókon. A bibe szára fehér, közvetlenül a töve felett széles koronggá duzzad.
Egyéb virágjellemzők: A virágok rózsaszíntől a mélyvörösig terjedő színűek, felállóak, legfeljebb 7 cm hosszúak és 1,5 cm átmérőjűek. A porzószálak és portokok sokkal hosszabbak, mint a leplek.

Termés

Ellipszoid, kb. 25-38(-50) mm hosszú, 25-30 mm átmérőjű, piros, húsos. Üvegházi növényekben ritkán érnek be.

Magja: Apró barnás vagy szürke magokat tartalmaznak.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Valószínűleg Mexikóban őshonos. Széles körben behurcolták.

Őshonos elterjedése (valószínűsíthető): Mexikó központja, Mexikói-öböl, Mexikó északkeleti része, Mexikó délkeleti része, Mexikó délnyugati része.

Élőhely: [Nincs leírás]

Éghajlati tényezők: [Nincs leírás]
Növénytársulás, életmód: A legtöbb Opuntia fajjal ellentétben az O. cochenillifera-t kolibrik porozzák be. Virágzási időszak: Tél (szeptember-március)

Kultúrában tartás

A növényt a vadonból gyűjtik helyi felhasználásra, mint élelmiszert, gyógyszert és anyagforrást. Régebben a kosnil rovar (Dactylopius coccus Costa) tenyésztésére használták. A nőstény kosnil rovarokból mélyvörös festéket vonnak ki. A kosnil a kárminsav miatt skarlátvörös, rózsaszín és más vörös árnyalatokat eredményez. Szövetek, rostok és gyapjú festésére használták. Ezt a felhasználást szinte teljesen felváltották a szintetikus festékek, bár a növényt még mindig gyakran termesztik, de csak mint dísz- és sövénynövényt.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

[Nincs leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]

Egyéb

Veszélyeztetettségi státusz: Az Opuntia cochenillifera rendkívül elterjedt és bőséges faj a behurcolások és a termesztés eredményeként. Azonban az eredeti elterjedési területe és ebből adódóan a vadon élő populációjának státusza ismeretlen, ezért a vadon élő státusza nem értékelhető. Emiatt a növény a Fenyegetett Fajok IUCN Vörös Listáján 'Adathiányos' (Data Deficient) besorolást kapott (2017).

Ismert veszélyek (fogyasztás esetén): Az Opuntia fajok meglehetősen magas oxálsav szintet tartalmazhatnak, különösen a növény idősebb részeiben. Kis mennyiségben teljesen rendben van, de az oxálsavat tartalmazó ételeket nem szabad nagy mennyiségben fogyasztani, mivel gátolhatja más tápanyagok, különösen a kalcium felszívódását, ezáltal ásványi anyaghiányt okozva. Az oxálsav tartalom csökken, ha a növényt megfőzik. Azoknak, akik hajlamosak reumára, ízületi gyulladásra, köszvényre, vesekőre vagy hiperaciditásra, különös óvatossággal kell eljárniuk, ha ezt a növényt beépítik étrendjükbe, mivel súlyosbíthatja az állapotukat.

Szerzők és forrás

Szöveg: Jokhel Csaba
Kép: Kajdacsi János
Lektorálta:
Forrás:

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 === A név eredete, etimológia ===
-[Nincs etimológiai magyarázat]
+A faji jelző írja le a faj kiemelkedő gazdasági jelentőségét, egy összetett latin szó.
+{| class="wikitable"
+|-
+! style="text-align: left;"| Rész
+! style="text-align: left;"| Eredet
+! style="text-align: left;"| Jelentés
+|-
+| style="text-align: left;"| '''cochenill-'''
+| style="text-align: left;"| Spanyol ''cochinilla''
+| style="text-align: left;"| '''bíborpajzstetű'''
+|-
+| style="text-align: left;"| '''-fer / -fera'''
+| style="text-align: left;"| Latin ''ferre'' igéből
+| style="text-align: left;"| '''hordozó, termő, eredményező'''
+|}
+* '''Összetett jelentése:''' '''„bíborpajzstetűt termő”''' vagy '''„bíborpajzstetűvel borított”.'''
+A ''cochenillifera'' név arra utal, hogy ez a kaktuszfaj az egyik '''legfontosabb gazdanövény''' a '''bíborpajzstetű''' (''Dactylopius coccus'') számára.
+Ez a rovar az a forrás, amelyből a közép- és dél-amerikai népek, majd később az európaiak is, az értékes, élénkpiros színű '''kármin festéket''' (E120 élelmiszer-adalékanyag) nyerték. A kármin előállításához a növényen élő rovarokat szárítják és őrlik ([https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%ADbortet%C5%B1 https://hu.wikipedia.org/wiki/Bíbortetű]).
 === Típuspéldány ===