Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Ferocactus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „== Ferocactus == A '''''Ferocactus''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó, a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales) sorolt nemzetség. Körülbelül 30–35 elfogadott faja ismert, amelyeket elsősorban Észak- és Közép‑Amerika sivatagos és félsivatagos területein találunk. === Morfológia és jellemzők === A ''Ferocactus''-ok törzse általában hordó vagy oszlop alakú, erős bordákkal (vagy bordázat–tuberkulus rendszer…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
== Ferocactus ==
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==


A '''''Ferocactus''''' a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó, a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales) sorolt nemzetség. Körülbelül 30–35 elfogadott faja ismert, amelyeket elsősorban Észak- és Közép‑Amerika sivatagos és félsivatagos területein találunk.  
''Ferocactus'' Britton & Rose 1922 / CBR 3: 123.


=== Morfológia és jellemzők === 
'''A tudományos név státusza:''' érvényes
A ''Ferocactus''-ok törzse általában hordó vagy oszlop alakú, erős bordákkal (vagy bordázat–tuberkulus rendszerekkel) és sűrű, gyakran nagy tövisekkel borított.
A tövisek védelmet nyújtanak a növényevők ellen és segítenek szabályozni a napsugárzás erősségét.
Virágaik feltűnőek, általában tölcsér‑ vagy csőalakúak, színük sárga, narancs, piros vagy rózsaszín lehet; a nyílás a törzs tetején történik.
Termésük húsos bogyó vagy bogyószerű strukturált, magvakkal; több faj bogyója mérsékelten ehető.


=== Elterjedés és élőhely === 
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
A nemzetség természetes élőhelye Észak‑ és Közép‑Amerika. Főként Mexikó déli és középső részein, valamint az USA délnyugati sivatagos államaiban fordulnak elő.
Élőhelyeiken jellemző a száraz, napsütéses klíma, ritka csapadék, köves, homokos vagy kavicsos, laza talaj és jó vízelvezetés.


=== Tartás kultúrában ===
<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
A ''Ferocactus'' fajok kedveltek dísznövényekként: jó vízelvezetésű, laza talajt, sok napfényt és takarékos öntözést igényelnek. Tavasztól nyárig mérsékelt öntözés, télen — különösen hidegebb éghajlaton — száraz tartás ajánlott. 
=== A név eredete, etimológia ===
Szaporításuk magvetéssel történik, dugványzás ritkán alkalmazott. A túlöntözés gyökér‑ és szárrothadáshoz vezethet.  
A nemzetségnév latin eredetű: a '''ferox, ferus''' jelentése „vad, ádáz”, ami a növények erősen tövises, félelmetes megjelenésére utal. A teljes jelentés: „vadkaktusz”.


=== Jelentősebb fajok ===
<span id="típuspéldány"></span>
* '''''Ferocactus glaucescens''''' — kékes‑zöld szár, viszonylag rövid tövisezés, dekoratív „kék hordókaktusz”.
=== Típuspéldány ===
* '''''Ferocactus wislizeni''''' — tipikus hordó alakú törzzsel és sárga vagy piros virágokkal.
Nincs információ.
* '''''Ferocactus acanthodes''''' — magasra növő, oszlopos, vastag törzsű faj, élénk virágokkal.


=== Ökológiai és dísznövényi jelentőség ===   
<span id="alaktani-morfológiai-jellemzők"></span>
A ''Ferocactus''-ok fontos elemei a sivatagi ökoszisztémáknak: víztároló képességük miatt túlélők, tüskéik védik őket a legelő állatoktól. Virágaik nektárforrásként szolgálnak, terméseik pedig a sivatagi állatok táplálékát jelentik.  
== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
Dísznövényként — mivel látványosak, strapabírók és viszonylag gondozásmentesek — gyakran szerepelnek kaktuszkertben vagy xeriscape‑kertekben.  
 
<span id="vegetatív-test"></span>
=== Vegetatív test ===
A nemzetség fajai általában magányosak, de előfordulnak telepet alkotó egyedek is. Testformájuk '''gömb''', '''lapított gömb''', rövid oszlop vagy tipikusan hordó alakú. Fiatalon zömök, idős korra nagyra nőhetnek (egyes fajok akár 3 m). A szárak bordái masszívak, egyenes lefutásúak, egyes taxonoknál dudoros (szemölcsszerű) bordák is előfordulnak. A csúcs általában beesett; a csúcsi areolák sűrű gyapjút képezhetnek.
 
<span id="hajtás-szár"></span>
==== Hajtás, szár ====
A '''szárak''' erőteljesek, húsos gyökérzettel; alakuk fajonként változó: gömbtől a megnyúlt hordóig. A '''bordák''' száma fajonként változik; egyeseknél a bordák szemölcsösek. A szár epidermisze színeiben és textúrájában változatos (fajfüggő).
 
<span id="szemölcsök"></span>
==== Szemölcsök ====
Egyes fajoknál a bordákon dudorok (szemölcsök) képződnek (pl. ''F. hamatacanthus'' subsp. ''sinuatus'').  
 
<span id="areolák"></span>
==== Areolák ====
Az '''areolák''' nagyok, megnyúltak; a virágzó, idős növényeken az areolák összetömörülése esetén a csúcson gyapjas korona alakulhat ki. A virágzó areolák gyakran csupaszabbak.
 
<span id="tövisek"></span>
==== Tövisek ====
Töviszettségük jellegzetes és dekoratív: a '''tövisek''' általában erősek, vaskosak; egy jellegzetes '''középtövis''' hosszabb és masszívabb, gyakori a kampós (“horgas”) középtövis (például ''F. latispinus''). Egyes taxonok tövisei papírszerűek (''F. papyracanthus'').
 
<span id="generatív-test"></span>
=== Generatív test ===
 
<span id="virág"></span>
==== Virág ====
A '''virágok''' nappal nyílnak, általában tölcsér- vagy kehelyalakúak, gyakran nagyok. Színük fajonként változik: sárga, zöldessárga, narancs, piros, bíbor, rózsaszín, lila, ritkán fehér. Néhány faj illatos (pl. ''F. polyancistrus''). Beporzóik elsősorban hártyásszárnyúak (pl. *Andrena*, *Halictus*, *Tetralonia*), de más méhfajok és rovarok is részt vesznek a beporzásban. A '''virágcső''' feltűnő pikkelyekkel borított; a virágzó areolák néha extraflorális mirigytöviseket is fejlesztenek, melyek édes váladékot választanak ki.
 
<span id="termés"></span>
==== Termés ====
* A '''termések''' alakja gömbölyűtől megnyúlt buzogány alakúig változik; kezdetben zöldek, majd sárgás, vöröses vagy bíboros színűek lehetnek. A '''termések''' lehetnek húsosak vagy szárazak; felnyílásuk fajonként eltérő (alulról felnyíló, oldalra nyíló vagy nem felnyíló). A termés belső húsa leve vagy majdnem száraz lehet; néhány csoportnál a termés ragacsos felületű.
 
*Mag: A magok nagyok (jellemzően 1,4–2,4 mm vagy 2–3,2 mm csoporttól függően), lapított ovális formájúak, sötétbarnák vagy feketék, fényesek vagy mattak, felületük lehet sima, papilláris vagy hálózatos; a köldök (hilum) jellemzően középméretű, beesett vagy peremes, a magmorfológia fontos rendszertani bélyeg.
 
<span id="elterjedés-és-élőhely"></span>
== Elterjedés és élőhely ==
 
'''''Földrajzi elterjedés:''''' Mexikó és az Egyesült Államok területei között – széles elterjedéssel: '''Mexikó''' (számos tartomány: pl. Aguascalientes, Baja California, Chihuahua, Coahuila, Durango, Guanajuato, Hidalgo, Jalisco, Mexikó DF, Michoacán, Morelos, Nuevo León, Oaxaca, Puebla, Querétaro, San Luis Potosí, Zacatecas stb.) és '''USA''' (Arizona, California, Nevada, Új-Mexikó, Texas, Utah).
 
* '''''Élőhely:''''' Száraz, jó vízelvezetésű talajok; mészkő, agyag, kavicsos, homokos, gránitos vagy vulkanikus lejtők; kanyonok, fennsíkok, síkságok, arroyók és partmenti síkságok. Egyes fajok szigeti endemikusok (pl. Baja California-szigetek). 
* '''''Éghajlati tényezők:''''' Többnyire száraz, erősen napsütéses területek; előfordulhat magasabb hűvösebb zónákban is (akár ~3000 m-ig bizonyos fajoknál). 
* '''''Növénytársulás, életmód:''''' Gyakran cserjék, más kaktuszok, broméliák és pozsgások társaságában; domináns elem lehet az adott élőhelyen.
 
<span id="egyéb"></span>
== Egyéb ==
 
* '''Szekciók, csoportok:''' '''Nigel P. Taylor''' és '''Clark''' különbséget tesz a '''''Bisnaga''''' és a '''''Ferocactus''''' szekció között a termés- és magtulajdonságok alapján. Részletes csoportok: ''F. glaucescens'' csoport, ''F. latispinus'' csoport, ''F. robustus'' csoport, ''F. pottsii'' csoport stb. 
* '''Érdekességek:''' A nemzetséghez tartozik a nagyon hosszú tövisű ''F. emoryi'' subsp. ''rectispinus'' (középtövis akár ~30 cm). A nemzetség tagjai lassan nőnek, sok faj hosszú évek után ér el virágzó kort; több faj értékes gyűjteményi növény.
* '''''Megjegyzés:''''' A nemzetségben jelenleg:
** A Caryophyllales.org szerint több mint 30 faj
** POWO szerint 28 faj szerepel.
 
<span id="szerzők-és-forrás"></span>
== Szerzők és forrás ==
 
* '''''Forrás:'''''
* https://thelastcactusclassification.top/category/ferocactus/
* https://kissarmin.hu/lexikon/item/207-ferocactus.html


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]

A lap 2025. december 7., 17:45-kori változata

Tudományos név

Ferocactus Britton & Rose 1922 / CBR 3: 123.

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév latin eredetű: a ferox, ferus jelentése „vad, ádáz”, ami a növények erősen tövises, félelmetes megjelenésére utal. A teljes jelentés: „vadkaktusz”.

Típuspéldány

Nincs információ.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

A nemzetség fajai általában magányosak, de előfordulnak telepet alkotó egyedek is. Testformájuk gömb, lapított gömb, rövid oszlop vagy tipikusan hordó alakú. Fiatalon zömök, idős korra nagyra nőhetnek (egyes fajok akár 3 m). A szárak bordái masszívak, egyenes lefutásúak, egyes taxonoknál dudoros (szemölcsszerű) bordák is előfordulnak. A csúcs általában beesett; a csúcsi areolák sűrű gyapjút képezhetnek.

Hajtás, szár

A szárak erőteljesek, húsos gyökérzettel; alakuk fajonként változó: gömbtől a megnyúlt hordóig. A bordák száma fajonként változik; egyeseknél a bordák szemölcsösek. A szár epidermisze színeiben és textúrájában változatos (fajfüggő).

Szemölcsök

Egyes fajoknál a bordákon dudorok (szemölcsök) képződnek (pl. F. hamatacanthus subsp. sinuatus).

Areolák

Az areolák nagyok, megnyúltak; a virágzó, idős növényeken az areolák összetömörülése esetén a csúcson gyapjas korona alakulhat ki. A virágzó areolák gyakran csupaszabbak.

Tövisek

Töviszettségük jellegzetes és dekoratív: a tövisek általában erősek, vaskosak; egy jellegzetes középtövis hosszabb és masszívabb, gyakori a kampós (“horgas”) középtövis (például F. latispinus). Egyes taxonok tövisei papírszerűek (F. papyracanthus).

Generatív test

Virág

A virágok nappal nyílnak, általában tölcsér- vagy kehelyalakúak, gyakran nagyok. Színük fajonként változik: sárga, zöldessárga, narancs, piros, bíbor, rózsaszín, lila, ritkán fehér. Néhány faj illatos (pl. F. polyancistrus). Beporzóik elsősorban hártyásszárnyúak (pl. *Andrena*, *Halictus*, *Tetralonia*), de más méhfajok és rovarok is részt vesznek a beporzásban. A virágcső feltűnő pikkelyekkel borított; a virágzó areolák néha extraflorális mirigytöviseket is fejlesztenek, melyek édes váladékot választanak ki.

Termés

  • A termések alakja gömbölyűtől megnyúlt buzogány alakúig változik; kezdetben zöldek, majd sárgás, vöröses vagy bíboros színűek lehetnek. A termések lehetnek húsosak vagy szárazak; felnyílásuk fajonként eltérő (alulról felnyíló, oldalra nyíló vagy nem felnyíló). A termés belső húsa leve vagy majdnem száraz lehet; néhány csoportnál a termés ragacsos felületű.
  • Mag: A magok nagyok (jellemzően 1,4–2,4 mm vagy 2–3,2 mm csoporttól függően), lapított ovális formájúak, sötétbarnák vagy feketék, fényesek vagy mattak, felületük lehet sima, papilláris vagy hálózatos; a köldök (hilum) jellemzően középméretű, beesett vagy peremes, a magmorfológia fontos rendszertani bélyeg.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó és az Egyesült Államok területei között – széles elterjedéssel: Mexikó (számos tartomány: pl. Aguascalientes, Baja California, Chihuahua, Coahuila, Durango, Guanajuato, Hidalgo, Jalisco, Mexikó DF, Michoacán, Morelos, Nuevo León, Oaxaca, Puebla, Querétaro, San Luis Potosí, Zacatecas stb.) és USA (Arizona, California, Nevada, Új-Mexikó, Texas, Utah).

  • Élőhely: Száraz, jó vízelvezetésű talajok; mészkő, agyag, kavicsos, homokos, gránitos vagy vulkanikus lejtők; kanyonok, fennsíkok, síkságok, arroyók és partmenti síkságok. Egyes fajok szigeti endemikusok (pl. Baja California-szigetek).
  • Éghajlati tényezők: Többnyire száraz, erősen napsütéses területek; előfordulhat magasabb hűvösebb zónákban is (akár ~3000 m-ig bizonyos fajoknál).
  • Növénytársulás, életmód: Gyakran cserjék, más kaktuszok, broméliák és pozsgások társaságában; domináns elem lehet az adott élőhelyen.

Egyéb

  • Szekciók, csoportok: Nigel P. Taylor és Clark különbséget tesz a Bisnaga és a Ferocactus szekció között a termés- és magtulajdonságok alapján. Részletes csoportok: F. glaucescens csoport, F. latispinus csoport, F. robustus csoport, F. pottsii csoport stb.
  • Érdekességek: A nemzetséghez tartozik a nagyon hosszú tövisű F. emoryi subsp. rectispinus (középtövis akár ~30 cm). A nemzetség tagjai lassan nőnek, sok faj hosszú évek után ér el virágzó kort; több faj értékes gyűjteményi növény.
  • Megjegyzés: A nemzetségben jelenleg:
    • A Caryophyllales.org szerint több mint 30 faj
    • POWO szerint 28 faj szerepel.

Szerzők és forrás

A(z) „Ferocactus” kategóriába tartozó lapok

A következő 5 lap található a kategóriában, összesen 5 lapból.