„Kategória:Stenocactus” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „<span id="tudományos-név"></span> == Tudományos név == ''Stenocactus'' K.Schum. 1898 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae) <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === A '''nemzetségnév''' a görög ''stenos'' (keskeny, szoros) és ''kaktos'' (kaktusz) szavakból származik, és a nemzetségre jellemző, rendkívül keskeny, sűrűn álló, mélyen ba…” |
|||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
=== Elfogadott fajok száma === | === Elfogadott fajok száma === | ||
A Plants of the World Online (POWO) adatbázisa szerint a ''Stenocactus'' nemzetség | A Plants of the World Online (POWO) adatbázisa szerint a ''Stenocactus'' nemzetség közel 20 fajt foglal magába. | ||
== Szerzők és forrás == | == Szerzők és forrás == | ||
A lap 2025. december 9., 18:04-kori változata
Tudományos név
Stenocactus K.Schum. 1898
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a görög stenos (keskeny, szoros) és kaktos (kaktusz) szavakból származik, és a nemzetségre jellemző, rendkívül keskeny, sűrűn álló, mélyen barázdált bordákra utal. A név egyben utal a növények „sündisznószerű” megjelenésére és erősen tagolt felszínére.
Leírás
Alacsony termetű, viszonylag kis méretű növények nemzetsége. A növények többnyire magányosak, ritkábban gyengén sarjképzők. Testük gömbölyded, gyakran lapított, ritkán röviden hengeres. A szár csúcsa többnyire enyhén beesett.
A bordák száma nagy, gyakran rendkívül magas (akár 100–120), keskenyek, finomak és hullámosak, közöttük mély barázdák húzódnak. Az areolák viszonylag ritkák és többnyire távol állnak egymástól.
A tövisek két jól elkülöníthető típusra oszthatók: a felső tövisek vastagabbak, hosszabbak, gyakran tőrszerűek; az alsó tövisek rövidebbek, vékonyabbak, sok esetben hialin (áttetsző) jellegűek. A tövisek színe és hossza fajonként változó.
A virágok nappal nyílnak, viszonylag kisméretűek, a hajtáscsúcson jelennek meg. A virágcső rövid, a lepellevelek fehérek, sárgák, de leggyakrabban rózsaszínes-lilás, bíboros vagy ibolyás árnyalatúak, gyakran sötétebb csíkozással. A beporzást elsősorban rovarok, különösen méhek (pl. Ceratina spp.) végzik.
A termések kisméretűek, gömbölydedek, pikkelyes felszínűek, oldalirányban nyílnak fel. A magok közel gömb alakúak, feketés-barnák, fényesek, hálózatos felszínűek. A magterjedés elsősorban mirmekokóriával (hangyák közvetítésével) történik.
Élőhely
A Stenocactus fajai többnyire talajszinten növekednek, erősen mimetikus megjelenésűek, gyakran füvek, cserjék és bokrok árnyékában rejtőznek. Előfordulnak hegyvidéki területeken, köves fennsíkokon, humuszban viszonylag gazdag gyepekben, valamint sziklás, mészköves aljzaton, sziklahasadékokban. Gyakran társulnak gazdag pozsgás növényzettel, beleértve más kaktuszokat, broméliákat és agávékat. Előfordulási magasságuk jellemzően 600 és 2800 méter között változik tengerszint felett.
Elterjedés
Mexikó: Aguascalientes, Chihuahua, Coahuila, Durango, Guanajuato, Hidalgo, Jalisco, México állam, Nuevo León, Oaxaca, Puebla, Querétaro, San Luis Potosí, Tlaxcala, Zacatecas.
Elfogadott fajok száma
A Plants of the World Online (POWO) adatbázisa szerint a Stenocactus nemzetség közel 20 fajt foglal magába.
Szerzők és forrás
A(z) „Stenocactus” kategóriába tartozó lapok
A következő 2 lap található a kategóriában, összesen 2 lapból.