Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Mammillaria” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „== Mammillaria == A '''''Mammillaria''''' a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales), a kaktuszfélék családjába (Cactaceae) tartozó, az egyik legnagyobb és legváltozatosabb kaktusznemzetség. A nemzetség több mint 300 ismert fajt foglal magába — a fajszám forrástól függően 200–300 körül mozog. === Morfológia és jellemzők === A ''Mammillaria'' fajok szára gömbölyded vagy rövid hengeres, sokszor kompakt, csoportosan telepszik. A…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
== Mammillaria ==
<span id="tudományos-név"></span>
== Tudományos név ==


A '''''Mammillaria''''' a szegfűvirágúak rendjébe (Caryophyllales), a kaktuszfélék családjába (Cactaceae) tartozó, az egyik legnagyobb és legváltozatosabb kaktusznemzetség. A nemzetség több mint 300 ismert fajt foglal magába — a fajszám forrástól függően 200–300 körül mozog. 
''Mammillaria'' Haworth, 1812


=== Morfológia és jellemzők === 
'''A tudományos név státusza:''' érvényes  
A ''Mammillaria'' fajok szára gömbölyded vagy rövid hengeres, sokszor kompakt, csoportosan telepszik. A szárat spirálisan elhelyezkedő szemölcsök borítják, nem bordák. Ezek viselik az areolákat — ezekből fejlődnek a tövisek és a virágok. A tövisek változatosak: lehetnek finomak, de lehetnek merev, kampós, vagy ívesek is; ezek színe, sűrűsége fajonként eltér. Virágaik viszonylag kis-közepes méretűek, tölcsér- vagy harangalakúak, színekben sokféleség jellemző: fehér, sárga, rózsaszín, piros, ritkán más árnyalatok. A virágok rendszerint a szár tetején vagy a felső szemölcsök környékén nyílnak, gyakran koszorúszerű virágzási elrendezéssel. 
Terméseik bogyószerűek, húsosak lehetnek; magjaik lapítottak és barna-fekete színűek.  


=== Élőhely és elterjedés === 
'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
''Mammillaria''-fajok főként Észak- és Közép-Amerikában honosak, legfőbb központjuk Mexikó, ahol sok endemikus faj él. Növények élőhelye lehet sivatagi, félsivatagi vagy száraz, köves-sziklás talajú dombvidék; de egyes fajok félárnyékosabb, cserjésebb környezetben is előfordulnak. 


=== Kultúrában / Gondozásuk ===   
== Szinonimák ==
A ''Mammillaria''-ák népszerűek dísznövényként — kompakt méretük, látványos virágaik és sokszínű tövisük miatt. Talajuk legyen jó vízelvezető, laza, homokos-kavicsos kaktuszföld. Neveljük őket világos, napos helyen, nyáron mérsékelt öntözéssel, csak ha a talaj teljesen kiszáradt; télen száraz tartás ajánlott. Szaporítás magvetéssel vagy sarjak leválasztásával. A legtöbb faj viszonylag könnyen nevelhető kezdők számára is.  
''Bartschella'', ''Chilita'', ''Dolichothele'', ''Ebnerella'', ''Krainzia'', ''Leptocladodia'',  
''Mamillopsis'', ''Mammilloydia'', ''Neomammillaria'', ''Oehmea'', ''Phellosperma'',
''Porfiria'', ''Pseudomammillaria'', ''Solisia''  
<!-- Cochemiea kizárva, mert külön nemzetségként kezelték -->


=== Jelentősebb / jellemző fajok === 
== Etimológia ==
* ''Mammillaria elongata'' — hengeres törzs, fehér-sárgás tüskék, kis sárga virágok.   
A nemzetségnév a latin '''mamilla''' („kis emlő, dudor, szemölcs”) szóból ered, utalva a szárat alkotó jellegzetes kúpos vagy hengeres szemölcsökre.   
* ''Mammillaria spinosissima'' — kompakt, tövises gömb, rózsás-piros virágokkal. 
A nevet '''Adrian Hardy Haworth''' vezette be 1812-ben, miután felismerte, hogy ezeknél a kaktuszoknál a virágok nem az areolák csúcsán, hanem a szemölcsök hónaljában fejlődnek.
* ''Mammillaria bombycina'' — feltűnő, sűrű tövis, gyapjas areolák, szép virágzás.  
* ''Mammillaria hahniana'' — fehér szőrös felület, élénk virágzás, kedvelt díszfajta.
* ''Mammillaria magnimamma'' — nagyobb termetű faj, gyakran kertészeti gyűjteményekben, tavaszi-nyári virágzás jellemző. 


== História ==
A legkorábbi névhasználat '''Linné''' 1753-as ''Cactus mammillaris'' leírásából ered. 
'''Haworth''' 1812-ben különítette el a csoportot. A ''Mammillaria'' a Cactaceae egyik legfajgazdagabb nemzetsége. Bár a modern rendszerezés során egyes fajokat (például a ''Cochemiea'' nemzetségbe tartozókat) kivontak belőle, a fennmaradó fajok száma még így is magas, ezért továbbra is az egyik legnagyobb fajszámú kaktusznemzetségnek tekinthető.
A szakirodalom a történelem során 400–700 fajt is említ, de a modern revizorok – a párhuzamos leírások és a nagyszámú változat miatt – lényegesen kevesebbet fogadnak el érvényesként. 
A nemzetséget egykor több részcsoportra bontották (pl. ''Dolichothele'', ''Krainzia'' stb.), de ezek többsége ma szinonimának számít. 
A Cochemiea-csoportot azonban több modern módszer is elkülöníti, így azt itt nem tárgyaljuk.
== Habitus ==
A ''Mammillaria'' fajok túlnyomórészt kis termetű, gömb vagy rövid oszlop formájú növények, gyakran sarjadók, párnákat vagy nagy telepeket alkotók. 
A '''szemölcsök''' kúposak, hengeresek vagy gúla alakúak, hosszúságuk fajonként szélsőségesen változhat 
(egyik véglet pl. a rendkívül hosszú szemölcsű ''M. longimamma''). 
Az '''areolákon''' kétféle tövistípus jelenik meg: 
* '''peremtövisek''' – gyakran finomak, serte- vagy tollszerűek, 
* '''középtövisek''' – erősebbek, néha horogban végződők.
Az '''axillák''' lehetnek csupaszok, gyapjasak vagy serteszerűek. A '''virágok''' sohasem a hajtáscsúcson nyílnak, hanem az előző évi növekmény felső zónájában, gyakran koszorút alkotva.
== Virágok és termések ==
A '''virágok''' többnyire kisméretűek, harang vagy tölcsér alakúak, színük a fehértől a rózsaszínen át a liláig, vörösig, sárgáig terjed. A '''termés''' bogyós, hengeres vagy bunkószerű, általában piros, de lehet fehér, sárga, zöld vagy narancs színű is. A '''magvak''' aprók, felszínük változatos, színük világos- vagy sötétbarna, esetleg fekete.
== Élőhely ==
A nemzetség rendkívül változatos élőhelyeken fordul elő: 
* sziklarepedések, mészkő-, homokkő-, vulkáni vagy agyagos talajok, 
* száraz sztyeppék, bozótosok, füves domboldalak, 
* kanyonok, szurdokok, meredek falak, 
* tölgyesek, fenyvesek, borókások alja, 
* tengerparti dűnék és félsivatagok, 
tengerszinttől 3300 méterig, egyes fajok télen fagyot és havat is elviselnek.
== Elterjedés ==
A ''Mammillaria'' a legszélesebb elterjedésű kaktusznemzetségek egyike. 
Előfordul:
* '''Mexikó''' teljes területén, 
* '''USA''' délnyugati államaiban, 
* '''Közép-Amerikában''' (Guatemala, Honduras, Nicaragua), 
* '''Karib-szigeteken''', 
* helyenként '''Venezuelában''' és '''Kolumbiában'''.
== Megjegyzések ==
* A nemzetség fajszáma a történeti leírásokhoz képest jelentősen csökkent a modern revíziók miatt. 
* A Cochemiea külön nemzetségként kezelendő.
* A szemölcsök '''spirálarány'''a korábban fontos rendszertani bélyeg volt (Craig, 1945), de mára ritkán alkalmazzák a nagy variabilitás miatt.
== Szerzők és forrás ==
* '''''Forrás:'''''
** https://thelastcactusclassification.top/category/mammillaria/
** https://kissarmin.hu/lexikon/item/185-mammillaria.html


[[Kategória:Cactaceae]]
[[Kategória:Cactaceae]]

A lap 2025. december 12., 18:43-kori változata

Tudományos név

Mammillaria Haworth, 1812

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

Szinonimák

Bartschella, Chilita, Dolichothele, Ebnerella, Krainzia, Leptocladodia, Mamillopsis, Mammilloydia, Neomammillaria, Oehmea, Phellosperma, Porfiria, Pseudomammillaria, Solisia

Etimológia

A nemzetségnév a latin mamilla („kis emlő, dudor, szemölcs”) szóból ered, utalva a szárat alkotó jellegzetes kúpos vagy hengeres szemölcsökre. A nevet Adrian Hardy Haworth vezette be 1812-ben, miután felismerte, hogy ezeknél a kaktuszoknál a virágok nem az areolák csúcsán, hanem a szemölcsök hónaljában fejlődnek.

História

A legkorábbi névhasználat Linné 1753-as Cactus mammillaris leírásából ered. Haworth 1812-ben különítette el a csoportot. A Mammillaria a Cactaceae egyik legfajgazdagabb nemzetsége. Bár a modern rendszerezés során egyes fajokat (például a Cochemiea nemzetségbe tartozókat) kivontak belőle, a fennmaradó fajok száma még így is magas, ezért továbbra is az egyik legnagyobb fajszámú kaktusznemzetségnek tekinthető.

A szakirodalom a történelem során 400–700 fajt is említ, de a modern revizorok – a párhuzamos leírások és a nagyszámú változat miatt – lényegesen kevesebbet fogadnak el érvényesként.

A nemzetséget egykor több részcsoportra bontották (pl. Dolichothele, Krainzia stb.), de ezek többsége ma szinonimának számít. A Cochemiea-csoportot azonban több modern módszer is elkülöníti, így azt itt nem tárgyaljuk.

Habitus

A Mammillaria fajok túlnyomórészt kis termetű, gömb vagy rövid oszlop formájú növények, gyakran sarjadók, párnákat vagy nagy telepeket alkotók. A szemölcsök kúposak, hengeresek vagy gúla alakúak, hosszúságuk fajonként szélsőségesen változhat (egyik véglet pl. a rendkívül hosszú szemölcsű M. longimamma).

Az areolákon kétféle tövistípus jelenik meg:

  • peremtövisek – gyakran finomak, serte- vagy tollszerűek,
  • középtövisek – erősebbek, néha horogban végződők.

Az axillák lehetnek csupaszok, gyapjasak vagy serteszerűek. A virágok sohasem a hajtáscsúcson nyílnak, hanem az előző évi növekmény felső zónájában, gyakran koszorút alkotva.

Virágok és termések

A virágok többnyire kisméretűek, harang vagy tölcsér alakúak, színük a fehértől a rózsaszínen át a liláig, vörösig, sárgáig terjed. A termés bogyós, hengeres vagy bunkószerű, általában piros, de lehet fehér, sárga, zöld vagy narancs színű is. A magvak aprók, felszínük változatos, színük világos- vagy sötétbarna, esetleg fekete.

Élőhely

A nemzetség rendkívül változatos élőhelyeken fordul elő:

  • sziklarepedések, mészkő-, homokkő-, vulkáni vagy agyagos talajok,
  • száraz sztyeppék, bozótosok, füves domboldalak,
  • kanyonok, szurdokok, meredek falak,
  • tölgyesek, fenyvesek, borókások alja,
  • tengerparti dűnék és félsivatagok,

tengerszinttől 3300 méterig, egyes fajok télen fagyot és havat is elviselnek.

Elterjedés

A Mammillaria a legszélesebb elterjedésű kaktusznemzetségek egyike. Előfordul:

  • Mexikó teljes területén,
  • USA délnyugati államaiban,
  • Közép-Amerikában (Guatemala, Honduras, Nicaragua),
  • Karib-szigeteken,
  • helyenként Venezuelában és Kolumbiában.

Megjegyzések

  • A nemzetség fajszáma a történeti leírásokhoz képest jelentősen csökkent a modern revíziók miatt.
  • A Cochemiea külön nemzetségként kezelendő.
  • A szemölcsök spirálaránya korábban fontos rendszertani bélyeg volt (Craig, 1945), de mára ritkán alkalmazzák a nagy variabilitás miatt.

Szerzők és forrás