Ugrás a tartalomhoz

„Kategória:Hylocereus” változatai közötti eltérés

Innen: MKOE wiki
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „== Tudományos név == ''Hylocereus'' (A. Berger) Britton & Rose 1909 '''A tudományos név státusza:''' érvényes '''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae), <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === A ''Hylocereus'' név az ógörög ''hýlē'' (ὕλη = „erdő”) és ''cereus'' (latin eredetű, viaszgyertyára utaló szó, kaktusznevekben gyakori) elemekből származik. Az elnevezés jelentése…”
 
Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
10. sor: 10. sor:
=== A név eredete, etimológia ===
=== A név eredete, etimológia ===


A ''Hylocereus'' név az ógörög ''hýlē'' (ὕλη = „erdő”) és ''cereus'' (latin eredetű, viaszgyertyára utaló szó, kaktusznevekben gyakori) elemekből származik.
A ''Hylocereus'' név az ógörög ''hýlē'' (ὕλη = „erdő”) és ''cereus''elemekből származik.
Az elnevezés jelentése nagyjából „erdőben élő gyertyakaktusz”, ami a nemzetség természetes élőhelyére utal: ezek a kaktuszok nem sivatagokban, hanem trópusi, szezonálisan csapadékos erdőkben élnek.
Az elnevezés jelentése nagyjából „erdőben élő gyertyakaktusz”, ami a nemzetség természetes élőhelyére utal: ezek a kaktuszok nem sivatagokban, hanem trópusi, szezonálisan csapadékos erdőkben élnek.


=== Leírás ===
=== Leírás ===


A ''Hylocereus'' nemzetségbe tartozó fajok epifiton vagy kúszó életmódú kaktuszok. Száraik erősen elágazók, gyakran több méter hosszúra nőnek, és léggyökerekkel kapaszkodnak fákra vagy sziklákra.
A ''Hylocereus'' nemzetségbe tartozó fajok '''epifiton''' vagy kúszó életmódú kaktuszok. Száraik erősen elágazók, gyakran több méter hosszúra nőnek, és '''léggyökerekkel''' kapaszkodnak fákra vagy sziklákra.
A hajtások többnyire háromélűek vagy háromszög keresztmetszetűek, ritkábban négy- vagy többélűek, szelvényezettek. Az areolák enyhén gyapjasak, a tövisek nagyon rövidek, ritkák vagy teljesen hiányoznak.
A '''hajtások''' többnyire háromélűek vagy háromszög keresztmetszetűek, ritkábban négy- vagy többélűek, szelvényezettek. Az '''areolák''' enyhén gyapjasak, a tövisek nagyon rövidek, ritkák vagy teljesen hiányoznak.


Virágai éjszaka nyílnak, önmeddők, rendkívül nagyok és feltűnőek. A virágok tölcsér alakúak, hosszú és vastag virágcsővel, többnyire fehér színűek (ritkábban vöröses árnyalatúak), és erősen illatosak. A kaktuszfélék családján belül ezek közé tartoznak a legnagyobb virágok; egyes fajoknál a virág átmérője elérheti vagy meghaladhatja a 30 cm-t.
'''Virágai''' éjszaka nyílnak, önmeddők, rendkívül nagyok és feltűnőek. A virágok tölcsér alakúak, hosszú és vastag virágcsővel, többnyire fehér színűek (ritkábban vöröses árnyalatúak), és erősen '''illatosak'''. A kaktuszfélék családján belül ezek közé tartoznak a '''legnagyobb virágok'''; egyes fajoknál a virág átmérője elérheti vagy meghaladhatja a 30 cm-t.
A beporzást főként denevérek és nagytestű éjjeli lepkék (szenderfélék, Sphingidae) végzik.
A beporzást főként denevérek és nagytestű éjjeli lepkék (szenderfélék, Sphingidae) végzik.


Termései gömbölydedek vagy hosszúkásak, nagyok, húsosak és ehetőek. Leggyakrabban piros színűek, de előfordulnak sárga vagy narancssárga termésű fajok is. A termést puha, pikkelyszerű képletek borítják. Magjaik viszonylag nagyok, barnák vagy feketék, csepp alakúak.
'''Termései''' gömbölydedek vagy hosszúkásak, nagyok, húsosak és ehetőek. Leggyakrabban piros színűek, de előfordulnak sárga vagy narancssárga termésű fajok is. A termést puha, pikkelyszerű képletek borítják. '''Magjaik''' viszonylag nagyok, barnák vagy feketék, csepp alakúak.


=== Élőhely ===
=== Élőhely ===

A lap jelenlegi, 2025. december 16., 18:20-kori változata

Tudományos név

Hylocereus (A. Berger) Britton & Rose 1909

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae),

A név eredete, etimológia

A Hylocereus név az ógörög hýlē (ὕλη = „erdő”) és cereuselemekből származik. Az elnevezés jelentése nagyjából „erdőben élő gyertyakaktusz”, ami a nemzetség természetes élőhelyére utal: ezek a kaktuszok nem sivatagokban, hanem trópusi, szezonálisan csapadékos erdőkben élnek.

Leírás

A Hylocereus nemzetségbe tartozó fajok epifiton vagy kúszó életmódú kaktuszok. Száraik erősen elágazók, gyakran több méter hosszúra nőnek, és léggyökerekkel kapaszkodnak fákra vagy sziklákra. A hajtások többnyire háromélűek vagy háromszög keresztmetszetűek, ritkábban négy- vagy többélűek, szelvényezettek. Az areolák enyhén gyapjasak, a tövisek nagyon rövidek, ritkák vagy teljesen hiányoznak.

Virágai éjszaka nyílnak, önmeddők, rendkívül nagyok és feltűnőek. A virágok tölcsér alakúak, hosszú és vastag virágcsővel, többnyire fehér színűek (ritkábban vöröses árnyalatúak), és erősen illatosak. A kaktuszfélék családján belül ezek közé tartoznak a legnagyobb virágok; egyes fajoknál a virág átmérője elérheti vagy meghaladhatja a 30 cm-t. A beporzást főként denevérek és nagytestű éjjeli lepkék (szenderfélék, Sphingidae) végzik.

Termései gömbölydedek vagy hosszúkásak, nagyok, húsosak és ehetőek. Leggyakrabban piros színűek, de előfordulnak sárga vagy narancssárga termésű fajok is. A termést puha, pikkelyszerű képletek borítják. Magjaik viszonylag nagyok, barnák vagy feketék, csepp alakúak.

Élőhely

A Hylocereus fajai elsősorban trópusi és szubtrópusi erdőkben fordulnak elő, szárazabb lombhullató erdőkben és esőerdőkben egyaránt. Félig epifiton életmódot folytatnak: gyakran a talajban gyökereznek, majd léggyökereikkel fák törzsére vagy sziklákra kapaszkodnak fel. Előfordulásuk a tengerszinttől mintegy 2200 méteres magasságig terjed.

Elterjedés

A nemzetség természetes elterjedési területe Dél-Mexikótól Közép-Amerikán és a Karib-térségen át Észak-Dél-Amerika trópusi régióiig terjed. A Hylocereus undatus és néhány más faj világszerte elterjedt termesztett növény, különösen Délkelet-Ázsiában, ahol gyümölcséért, a sárkánygyümölcsért (pitaja) nagy területeken termesztik.

Felhasználás

A nemzetség legismertebb hasznosítása az ehető termés. A pitaja friss fogyasztásra, gyümölcsléként és feldolgozott formában is népszerű. Erőteljes növekedésük miatt egyes fajok kiváló alanyok más, gyengébb növekedésű epifiton kaktuszok oltásához. Melegebb éghajlaton dísznövényként is termesztik.

Rendszertan

A molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján a Hylocereus nemzetség rendszertana jelentősen átalakult. Több korábban önálló nemzetségbe (például Selenicereus) sorolt fajt bevontak, illetve egyes szerzők a Hylocereus fajait ma a tágabb értelemben vett Selenicereus nemzetség részeként kezelik. A kertészeti és köznyelvi használatban azonban a Hylocereus név továbbra is széles körben elterjedt, különösen a pitajatermő fajok esetében.

Szerzők és forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.