Kategória:Hylocereus

• Hylocereus (Berger) Riccobono, 1909

A nemzetségnév a görög hyle (ὕλη) szóból származik, amely erdőt vagy faanyagot jelent, utalva a növények erdei élőhelyére és kúszó életmódjára. Ehhez társul a latin cereus kifejezés, amely gyertyát vagy fáklyát jelent, és a kaktuszok oszlopos növekedési formájára utal. A nevet Alwin Berger eredetileg alnemzetségként alkotta meg, majd Vincenzo Riccobono emelte nemzetségi rangra.

• Hylocereus triangularis (Linnaeus) Britton & Rose; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Jamaica, típuspéldány: LINN 622.15 (London).
• Első leírása: Alwin Berger írta le először szekcióként a Cereus nemzetségen belül 1905-ben.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Vincenzo Riccobono, 1909.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• (A(z) Hylocereus a(z) Selenicereus szinonimája)*

• ≡ Cereus subsect. Selenicereus
• = Cereus subg. Hylocereus
• ≡ Hylocereus
• = Werckleocereus
• = Mediocactus
• = Wilmattea
• = Cryptocereus

A Hylocereus nemzetség tagjai kúszó vagy kapaszkodó életmódot folytató kaktuszok. A hajtás tagolt, a szár jellemzően háromszögletű vagy szárnyas, három éllel (ritkábban 4-5) rendelkezik. A bordák élei gyakran hullámosak vagy fogazottak. A szárak mentén léggyökerek (adventív gyökérzet) fejlődnek, amelyek segítik a növényt a fákra vagy sziklákra való felkapaszkodásban. Az areolák a bordák mélyedéseiben helyezkednek el, filcesek. A tövisek általában rövidek, számuk kevés, esetenként hiányoznak; megkülönböztethetőek a peremtövis és a ritkábban előforduló középtövis csoportok. Valódi levelek nincsenek jelen.

A virág rendkívül nagy, tölcsér alakú, éjszaka nyílik és általában fehér színű (ritkábban vöröses), illatos. A virágzat magányos virágokból áll, amelyek az areolákból fejlődnek.

• Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes vagy vöröses, levélszerű, míg a belső lepellevél szélesebb, többnyire tiszta fehér és sziromszerű (párta). A csésze és a párta közötti átmenet folyamatos.
• Ivarlevelek: Számos porzószálak alkotják a porzótájat, a portokok lineárisak. A termő alsó állású, a bibeszál vastag és hosszú, a bibe sokágú, gyakran zöldes vagy sárgás színű.

A termés egy nagy, húsos, pikkelyes bogyó (pitaya), amely éretten piros vagy sárga. A pulpája (húsa) fehér vagy vörös, ehető.

• Magja: Számos, apró, fekete, vese alakú mag található a húsba ágyazva.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség őshonos Mexikó, Közép-Amerika, a Karib-szigetek és Dél-Amerika északi területein. Világszerte termesztik trópusi vidékeken, például Vietnám és Thaiföld területein.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi és szubtrópusi esőerdőkben élnek, mint epifiton vagy litofiton növények. Kedvelik a párás, meleg éghajlatot és a félárnyékos környezetet.

A Hylocereus fajok (különösen a Hylocereus undatus) népszerűek dísznövényként és gyümölcstermőként is. Tartásukhoz jó vízáteresztő talaj, bőséges öntözés a növekedési időszakban és magas páratartalom szükséges. Fagyérzékenyek, ezért télen szárazabb körülményeket és minimum 10-12 °C-ot igényelnek. Gyakran használják őket alanyként más, lassabban növő kaktuszok oltásához.

Hasonlítanak a Selenicereus nemzetségre, de a Hylocereus szárai jellemzően háromélűek és szélesebbek, a virágcső pikkelyei pedig nagyobbak és levélszerűbbek, míg a Selenicereus esetében a virágcsövön gyakran tövisek vagy szőrök találhatók.

A Hylocereus nemzetség minden tagja szukkulens, szár-szukkulenciával alkalmazkodtak az epifiton életmódhoz. Jellemzőjük a víztároló szövetekkel rendelkező, háromszögletű, húsos szár. Ide tartozik például a fehér húsú Hylocereus undatus, a vörös húsú Hylocereus monacanthus és a sárga termésű Hylocereus megalanthus (utóbbi gyakran a Selenicereus nemzetségbe sorolva).

Az APG IV rendszer alapján a Cactaceae családba és a Cactoideae alcsaládba tartozik. A modern molekuláris vizsgálatok kimutatták, hogy a Hylocereus parafiletikus a Selenicereus nemzetséggel szemben, ezért a legtöbb kortárs rendszertan (például a POWO) a Hylocereus fajokat beolvasztotta a Selenicereus nemzetségbe.

• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Hylocereus
• https://en.wikipedia.org/wiki/Hylocereus
• https://www.llifle.com/
• https://powo.science.kew.org/