„Kategória:Leuchtenbergia” változatai közötti eltérés

Leuchtenbergia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-; csoport	Ferocactinae
Nemzetség	Leuchtenbergia

A lap jelenlegi, 2025. december 29., 20:22-kori változata

Tudományos név

Leuchtenbergia (Hooker) William Jackson Hooker, 1848

A név eredete, etimológia

A nemzetségnevet William Jackson Hooker vezette be 1848-ban Maximilian Joseph Eugene Auguste Napoleon de Beauharnais (1817–1852), Leuchtenberg hercege tiszteletére. A kaktuszos szakirodalomban gyakori tévedés, hogy a nevet édesapjának, Eugene de Beauharnais hercegnek (1781–1824) tulajdonítják. Maximilian de Beauharnais a művészetek és a tudományok kedvelője, valamint tehetséges botanikus volt, ezért Hooker az akkor leírt egyetlen fajt (Leuchtenbergia principis) az ő nevével fémjelezte.

Típusfaj

Leuchtenbergia principis
Első leírása: William Jackson Hooker írta le a Botanical Magazine-ban 1848-ban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: William Jackson Hooker, 1848

Leuchtenbergia principis képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Általában magányos, néha csoportos (sarjadó) növekedésű növények. Alakjuk a gömbölydedtől a rövid hengerig terjed, nagy és húsos gyökérrendszerrel rendelkeznek.

Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek

A szár nem rendelkezik bordákkal, helyettük hosszú, háromszögletű szemölcsök borítják. Minden szemölcs csúcsán egy terminális areolák található. A tövisek megnyúltak, papírszerűek, gyakran csavarodottak és hajlékonyak, nem agresszívak, színük sárgás. A peremtövisek és középtövisek megkülönböztetése a papírszerű jelleg miatt kevésbé éles.

Generatív test

Virág

Nappal nyíló, önmeddő, tölcsér alakú virágok. Illatosak, selymes sárga színűek, és az areolák tövéből fejlődnek ki. Beporzásukat rovarok (főként hártyásszárnyúak) végzik.

Termés

Megnyúlt, száraz termés, amely éretten változatos színű lehet. Alapi részén nyílik fel (basally dehiscent), a virágmaradványok tartósan megmaradnak a csúcsán.

Magja: Nagy méretű, matt, szemölcsös (papillose) felületű, feketés színű.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó területén honos, az alábbi államokban fordul elő: Chihuahua, Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Nuevo Leon, San Luis Potosi, Zacatecas.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A Chihuahuan-sivatag lakója. Bár földrajzi elterjedése széles, telepei szétszórtak és sosem bőségesek. Ásványi talajokon, mészkőkibúvásokon, sziklahasadékokban, bokrok és cserjék között él. Rendkívül mimetikus megjelenésű, papírszerű tövisei miatt könnyen összetéveszthető a száraz fűfélékkel, így virágzásán kívül szinte láthatatlan. 1400 m és 1800 m közötti tengerszint feletti magasságban fordul elő, gyakran más kaktuszokkal (Ariocarpus, Lophophora fajok) egy társulásban.

Taxonómia és filogenetika

J. M. de Vos és munkatársai 2025-ös filogenetikai vizsgálatai (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) alapján a nemzetség a Cactaceae családon belül stabil helyet foglal el, szoros kapcsolatot mutatva a Ferocactus rokonsági körrel, bár morfológiailag erősen specializált.

Egyéb

Kertészeti szempontból különleges megjelenése és mimetikus képessége miatt kedvelt gyűjtői növény. Természetvédelmi szempontból ritkasága és elszórt populációi miatt figyelmet érdemel.

Forrás

A(z) „Leuchtenbergia” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.

L

Leuchtenbergia principis XY

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-<span id="tudományos-név"></span>
+{{Speciesbox
+|taxon=Leuchtenbergia
+}}
 == Tudományos név ==
-''Leuchtenbergia'' Hook. 1848
+* ''Leuchtenbergia'' (Hooker) William Jackson Hooker, 1848
-'''A tudományos név státusza:''' érvényes
+=== A név eredete, etimológia ===
+A nemzetségnevet '''William Jackson Hooker''' vezette be 1848-ban '''Maximilian Joseph Eugene Auguste Napoleon de Beauharnais''' (1817–1852), Leuchtenberg hercege tiszteletére. A kaktuszos szakirodalomban gyakori tévedés, hogy a nevet édesapjának, '''Eugene de Beauharnais''' hercegnek (1781–1824) tulajdonítják. '''Maximilian de Beauharnais''' a művészetek és a tudományok kedvelője, valamint tehetséges botanikus volt, ezért '''Hooker''' az akkor leírt egyetlen fajt (''Leuchtenbergia principis'') az ő nevével fémjelezte.
+=== Típusfaj ===
+* ''Leuchtenbergia principis''
+* '''Első leírása:''' William Jackson Hooker írta le a ''Botanical Magazine''-ban 1848-ban.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' William Jackson Hooker, 1848
+{{Típusfaj|Leuchtenbergia principis}}
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
-'''Rendszertani besorolás:''' Kaktuszfélék (Cactaceae)
+==== Hajtás, szár ====
-<span id="a-név-eredete-etimológia"></span>
+Általában magányos, néha csoportos (sarjadó) növekedésű növények. Alakjuk a gömbölydedtől a rövid hengerig terjed, nagy és húsos gyökérrendszerrel rendelkeznek.
-=== A név eredete, etimológia ===
-A nemzetség '''Maximilien Joseph Eugène Auguste Napoléon de Beauharnais''' (1817–1852), '''Leuchtenberg''' hercegének állít emléket.
+==== Bordák, szemölcsök, axillák, areolák, tövisek ====
-A kaktuszirodalomban gyakran tévesen apjának, '''Eugène de Beauharnaisnak''' (1781–1824) tulajdonítják a névadást.
-'''Maximilien Leuchtenberg''' művészetek és természettudományok iránt érdeklődő, tehetséges botanikus volt, akit '''William Jackson Hooker''' tisztelt meg 1848-ban a nemzetség létrehozásával és az egyetlen ismert faj leírásával.
+A szár nem rendelkezik '''bordák'''kal, helyettük hosszú, háromszögletű '''szemölcsök''' borítják. Minden '''szemölcs''' csúcsán egy terminális '''areolák''' található. A '''tövisek''' megnyúltak, papírszerűek, gyakran csavarodottak és hajlékonyak, nem agresszívak, színük sárgás. A '''peremtövisek''' és '''középtövisek''' megkülönböztetése a papírszerű jelleg miatt kevésbé éles.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+Nappal nyíló, önmeddő, tölcsér alakú virágok. Illatosak, selymes sárga színűek, és az '''areolák''' tövéből fejlődnek ki. Beporzásukat rovarok (főként hártyásszárnyúak) végzik.
+==== Termés ====
+Megnyúlt, száraz termés, amely éretten változatos színű lehet. Alapi részén nyílik fel (''basally dehiscent''), a virágmaradványok tartósan megmaradnak a csúcsán.
-<span id="história"></span>
+* '''Magja:''' Nagy méretű, matt, szemölcsös (''papillose'') felületű, feketés színű.
-=== História ===
-A nemzetséget '''William Jackson Hooker''' hozta létre 1848-ban.
-A ''Leuchtenbergia'' a mai napig monotipikus nemzetségként van elfogadva.
-<span id="habitus"></span>
+== Elterjedés és élőhely ==
-=== Habitus ===
-Többnyire magányos, ritkábban sarjtelepeket alkot.
-A növények gömbölyűek vagy rövid hengeresek, nagy, húsos gyökérzettel.
-A '''szár''' bordátlan, viszont hosszú, háromszög alakú szemölcsökkel (tuberkulusokkal) tagolt, amelyek csúcsán ülnek az '''areolák'''.  A '''tövisek''' megnyúltak, papírszerűek, gyakran csavarodottak, rugalmasak, nem agresszívek, sárgás színűek.
-<span id="virág-és-termés"></span>
+* '''Földrajzi elterjedés:''' '''Mexikó''' területén honos, az alábbi államokban fordul elő: '''Chihuahua''', '''Coahuila''', '''Guanajuato''', '''Hidalgo''', '''Nuevo Leon''', '''San Luis Potosi''', '''Zacatecas'''.
-=== Virág és termés ===
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' A Chihuahuan-sivatag lakója. Bár földrajzi elterjedése széles, telepei szétszórtak és sosem bőségesek. Ásványi talajokon, mészkőkibúvásokon, sziklahasadékokban, bokrok és cserjék között él. Rendkívül mimetikus megjelenésű, papírszerű '''tövisei''' miatt könnyen összetéveszthető a száraz fűfélékkel, így virágzásán kívül szinte láthatatlan. 1400 m és 1800 m közötti tengerszint feletti magasságban fordul elő, gyakran más kaktuszokkal (''Ariocarpus'', ''Lophophora'' fajok) egy társulásban.
-A '''virágok''' nappali nyílásúak, önmeddők, tölcsér alakúak.
-Illatosak, selymes tapintásúak, élénksárgák, és az areolák tövén jelennek meg. Beporzásukat rovarok végzik, főként hártyásszárnyúak (Hymenoptera).
-A '''termések''' megnyúltak, szárazak, éréskor változó színűek, alapi felnyílásúak, a virágmaradványok tartósan megmaradnak.
-A '''magok''' nagyok, matt felszínűek, papillózusak, feketés színűek.
-<span id="élőhely"></span>
+== Taxonómia és filogenetika ==
-=== Élőhely ===
-A ''Leuchtenbergia'' a '''Chihuahuai-sivatag''' területén fordul elő. Ásványi jellegű talajokon, mészkőfelszíneken, sziklahasadékokban, bokrok és cserjék között él.
-Elterjedése nagyon kiterjedt, azonban állományai ritkák és soha nem tömegesek.
-Erősen mimetikus (utánzó megjelenésű, rejtőszínű) megjelenésű: hosszú, papírszerű tövisei miatt virágzás kivételével könnyen összetéveszthető az elszáradt fűfélékkel.
-–1800 m tengerszint feletti magasságban nő, más kaktuszfajokkal együtt (pl. ''Ariocarpus'', ''Lophophora'').
-<span id="előfordulás"></span>
+'''J. M. de Vos és munkatársai''' 2025-ös filogenetikai vizsgálatai (Phylogenomics and classification of Cactaceae based on hundreds of nuclear genes) alapján a nemzetség a Cactaceae családon belül stabil helyet foglal el, szoros kapcsolatot mutatva a ''Ferocactus'' rokonsági körrel, bár morfológiailag erősen specializált.
-=== Előfordulás ===
-'''Mexikó:''' Chihuahua, Coahuila, Guanajuato, Hidalgo, Nuevo León, San Luis Potosí, Zacatecas.
-<span id="elfogadott-fajok"></span>
+== Egyéb ==
-=== Elfogadott fajok száma ===
-A nemzetség monotipikus, jelenleg 1 elfogadott faj tartozik bele:
-* ''Leuchtenbergia principis''* W.J. Hooker 1848
+Kertészeti szempontból különleges megjelenése és mimetikus képessége miatt kedvelt gyűjtői növény. Természetvédelmi szempontból ritkasága és elszórt populációi miatt figyelmet érdemel.
+== Forrás ==
-== Szerzők és forrás ==
+* https://thelastcactusclassification.top/category/leuchtenbergia/
+* http://www.hajek-kaktusy.cz/
+* https://caryophyllales.org/
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+* https://www.biodiversitylibrary.org/
-* '''''Forrás:'''''
-** https://thelastcactusclassification.top/category/leuchtenbergia/
 [[Kategória:Cactaceae]]
+[[Kategória:Ferocactinae]]