„Kategória:Euphorbiaceae” változatai közötti eltérés

Euphorbiaceae
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Rosids
Klád	Fabids
Rend	Malpighiales
Család	Euphorbiaceae

Újabb szerkesztés →

A lap 2026. január 1., 23:32-kori változata

Tudományos név

Euphorbiaceae (Antoine Laurent de Jussieu) Jussieu, 1789

A név eredete, etimológia

A család nevét a típusnemzetség, az Euphorbia után kapta. A név eredete Plinius szerint II. Juba mauretaniai királyhoz köthető, aki udvari orvosáról, Euphorbusról nevezte el a növényt. Az Euphorbus név görög eredetű: az eu (εὖ) jelentése „jó”, a phorbe (φορβή) jelentése pedig „legelő” vagy „táplálék”, így a név jelentése „jól táplált”.

Típusnemzetség

Euphorbia Linnaeus; Carl von Linné, 1753; típuspéldány helye: Herbarium Linné (LINN), London.

Első leírása: Antoine Laurent de Jussieu: Genera Plantarum, 384. oldal (1789).

Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné, 1753.

Euphorbia képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Acalyphaceae, Androstachydaceae, Bischofiaceae, Crotonaceae, Hippomanaceae, Huraeaceae, Mercurialaceae, Peraceae, Phyllanthaceae, Picrodendraceae, Putranjivaceae, Ricinaceae, Trewiaceae.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak köztük egyéves vagy évelő lágyszárúak, fás szárú cserjék és hatalmas fák is. Számos faj, különösen az afrikai nemzetségek, pozsgás (szukkulens) felépítésű, amelyek külsőre gyakran hasonlítanak a kaktuszokhoz, de tüske helyett töviseket viselnek. Szöveteikben gyakran található tejnedvű vagy víznedvű váladékot termelő járat.

A levelek általában szórt állásúak, ritkábban átellenesek vagy örvösek. A levelek egyszerűek, vagy tenyeresen összetettek, gyakran pálhalevelekkel rendelkeznek, amelyek néha tövisekké, mirigyekké vagy szőrökké módosulnak.

Generatív test

Virág

A virágok szinte minden esetben egyivarúak (egylakiak vagy kétlakiak). A virágszerkezet nagyon változatos; az Euphorbia nemzetségre jellemző a különleges cyathium virágzat, amely egy csészeszerűen összenőtt fellevelekből álló képlet, benne egyetlen termős és több porzós virággal. A párta gyakran hiányzik vagy redukált.

Termés

A termés általában háromrekeszű schizocarpium, amely az érés során rugalmasan szétrobbanva (dehiszcencia) repíti messzire a magvakat. Néha csonthéjas termés vagy bogyótermés is előfordul.

Magja: A magvak gyakran tartalmaznak tápanyagban gazdag maglepényt (caruncula), amely az elterjedést segítő hangyákat vonzza (myrmecochoria). Az endospermium bőséges és olajos.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Világszerte elterjedtek, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi övezetekben koncentrálódik, különösen az Indo-maláj régióban és Brazíliában. Mérsékelt égövön is jelen vannak, például Európa és Észak-Amerika területein.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatóak a nedves trópusi esőerdőktől kezdve a félsivatagokig és sztyeppékig. Számos faj alkalmazkodott a száraz klímához szukkulens életmóddal.

Szukkulens taxonok

A család legjelentősebb szukkulens csoportjai az Euphorbia nemzetségben találhatók. Ezek a növények kaktuszszerű, bordázott szárakkal rendelkeznek, amelyek vizet tárolnak. Gyakran páros töviseket viselnek a levélalapoknál. A pozsgás taxonok főként Afrika száraz vidékein és Madagaszkáron dominánsak.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint az Euphorbiaceae a Malpighiales rendbe tartozik. Korábban a családot sokkal tágabb értelemben kezelték, de a molekuláris vizsgálatok alapján több csoportot (pl. Phyllanthaceae, Picrodendraceae) külön családokba soroltak át. Jelenleg öt alcsaládot különítenek el: Acalyphoideae, Crotonoideae, Euphorbioideae, Cheilosioideae és Peroideae.

Forrás

Alkategóriák

Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van.

E

Euphorbia

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-= Pozsgás Euphorbia fajok (Euphorbia spp.) – összefoglaló =
+{{Speciesbox|taxon=Euphorbiaceae}}
+== Tudományos név ==
-A '''pozsgás Euphorbia''' fajok az Euphorbiaceae (kutyatejfélék) család rendkívül változatos növényanyagának egyik legismertebb és botanikailag legkülönlegesebb csoportját alkotják. Ezek a fajok főként Afrikában és Madagaszkáron fordulnak elő, ahol száraz, félsivatagi és sivatagi élőhelyekhez alkalmazkodtak.
+'''Euphorbiaceae''' (Antoine Laurent de Jussieu) Jussieu, 1789
-'''Fontos megjegyezni, hogy az Euphorbia nemzetség több mint kétezer fajt foglal magában, és ezek túlnyomó többsége *nem* pozsgás'''; jelen összefoglaló kizárólag a kifejezetten pozsgás formákra vonatkozik.
-== Jellemzők ==
+=== A név eredete, etimológia ===
-=== Morfológia ===
+A család nevét a típusnemzetség, az Euphorbia után kapta. A név eredete Plinius szerint II. Juba mauretaniai királyhoz köthető, aki udvari orvosáról, Euphorbusról nevezte el a növényt. Az Euphorbus név görög eredetű: az eu (εὖ) jelentése „jó”, a phorbe (φορβή) jelentése pedig „legelő” vagy „táplálék”, így a név jelentése „jól táplált”.
-A pozsgás Euphorbiák vízraktározó szárukkal vagy gyökerükkel alkalmazkodtak a száraz élőhelyekhez. Száruk lehet oszlopos, gömbölyded, bordázott vagy ágcikkelyes („kaktusz-szerű”), gyakran zöld és fotoszintetizáló. A levelek többnyire redukáltak vagy rövid életűek, így a szár végzi a fotoszintézis nagy részét.
-A családra jellemző tejnedv (latex) a pozsgás fajokban is megtalálható, gyakran erősen irritáló vagy mérgező.
+=== Típusnemzetség ===
-A virágzat a jellegzetes '''ciathium''', amely kívülről egyetlen virágnak tűnik, de valójában apró, redukált hím és nővirágokból álló virágzati egység, feltűnő murvalevelekkel vagy nektármirigyekkel.
+''Euphorbia'' Linnaeus; Carl von Linné, 1753; típuspéldány helye: Herbarium Linné (LINN), London.
-A termés többnyire háromrekeszű toktermés, amely éretten szétpattanva szórja a magokat.
+'''Első leírása:''' Antoine Laurent de Jussieu: Genera Plantarum, 384. oldal (1789).
-=== Virágzat ===
+'''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carl von Linné, 1753.
-A pozsgás Euphorbiák virágzata rendszerint kisméretű, de színes mirigyeikkel vagy murvaleveleikkel díszes lehet. A ciathium anatómiája diagnosztikus jelentőségű. Színei a zöld, sárga, krémszín, vörös vagy rózsaszín különböző árnyalatai lehetnek.
-=== Kémiai összetétel ===
+{{Típusfaj|Euphorbia|limit=5}}
-A tejnedvben különféle diterpén-észterek találhatók, amelyek irritáló és toxikus hatásúak. Ez védelmet nyújt a növénynek a herbivor állatokkal szemben. Néhány faj tejnedve erősen fototoxikus is lehet.
-=== Példák a pozsgás formákra ===
+=== Szinonimák ===
-Néhány jellegzetes pozsgás ''Euphorbia'' faj:
-* ''Euphorbia obesa''
-* ''Euphorbia meloformis''
-* ''Euphorbia francoisii''
-* ''Euphorbia bupleurifolia''
-* ''Euphorbia unispina''
-* ''Euphorbia horrida''
-* ''Euphorbia avasmontana''
-* ''Euphorbia inermis''
-* ''Euphorbia poissonii''
-* ''Euphorbia stellata''
-== Ökológiai szerep ==
+'''Acalyphaceae''', '''Androstachydaceae''', '''Bischofiaceae''', '''Crotonaceae''', '''Hippomanaceae''', '''Huraeaceae''', '''Mercurialaceae''', '''Peraceae''', '''Phyllanthaceae''', '''Picrodendraceae''', '''Putranjivaceae''', '''Ricinaceae''', '''Trewiaceae'''.
-=== Pollináció ===
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
-A pozsgás Euphorbiákat elsősorban rovarok, főként méhek, legyek és hangyák porozzák be. A ciathium szerkezete kifejezetten rovarbeporzásra adaptált, nektármirigyekkel.
-=== Vízmegtartás ===
+=== Vegetatív test ===
-A pozsgás fajok vastag, vízraktározó száruk révén hosszú száraz időszakokat is átvészelnek. A bordázott vagy szögletes szárforma lehetővé teszi a térfogat növelését csapadékos időszakban és a zsugorodást aszály idején.
-=== Élőhelyteremtés ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
-A pozsgás Euphorbiák száraz szavannák, félsivatagok és kőgörgetegek fontos elemei, mikroélőhelyeket biztosítva rovaroknak és kisebb gerinctelen állatoknak. Mérgező tejnedvük miatt általában kevés herbivor fogyasztja őket.
-== Gazdasági jelentőség ==
+A család tagjai rendkívül változatos megjelenésűek: megtalálhatóak köztük egyéves vagy évelő lágyszárúak, fás szárú cserjék és hatalmas fák is. Számos faj, különösen az afrikai nemzetségek, pozsgás (szukkulens) felépítésű, amelyek külsőre gyakran hasonlítanak a kaktuszokhoz, de tüske helyett töviseket viselnek. Szöveteikben gyakran található tejnedvű vagy víznedvű váladékot termelő járat.
-=== Dísznövények ===
+A levelek általában szórt állásúak, ritkábban átellenesek vagy örvösek. A levelek egyszerűek, vagy tenyeresen összetettek, gyakran pálhalevelekkel rendelkeznek, amelyek néha tövisekké, mirigyekké vagy szőrökké módosulnak.
-A pozsgás ''Euphorbia'' fajok széles körben termesztett dísznövények, különleges szárformájuk és változatos habitusuk miatt. Sok faj kedvelt gyűjtői növény, például:
-* ''Euphorbia obesa''
-* ''Euphorbia meloformis''
-* ''Euphorbia horrida''
-=== Gyógyászati és egyéb felhasználás ===
+=== Generatív test ===
-A pozsgás Euphorbiák tejnedvét általában nem használják széles körben a modern gyógyászatban irritáló és toxikus volta miatt, bár egyes területeken tradicionális felhasználásuk létezik. A gyűjtői kereskedelemben azonban kiemelkedő jelentőségük van.
-A pozsgás Euphorbia fajok a száraz élőhelyek különleges és morfológiailag gazdag növénycsoportját alkotják, miközben az Euphorbia nemzetség túlnyomó része továbbra is nem pozsgás, más ökológiai stratégiákat követő növényekből áll.
+==== Virág ====
+A virágok szinte minden esetben egyivarúak (egylakiak vagy kétlakiak). A virágszerkezet nagyon változatos; az Euphorbia nemzetségre jellemző a különleges cyathium virágzat, amely egy csészeszerűen összenőtt fellevelekből álló képlet, benne egyetlen termős és több porzós virággal. A párta gyakran hiányzik vagy redukált.
+==== Termés ====
+A termés általában háromrekeszű schizocarpium, amely az érés során rugalmasan szétrobbanva (dehiszcencia) repíti messzire a magvakat. Néha csonthéjas termés vagy bogyótermés is előfordul.
+'''Magja:''' A magvak gyakran tartalmaznak tápanyagban gazdag maglepényt (''caruncula''), amely az elterjedést segítő hangyákat vonzza (''myrmecochoria''). Az endospermium bőséges és olajos.
+== Elterjedés és élőhely ==
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Világszerte elterjedtek, de a fajok többsége a trópusi és szubtrópusi övezetekben koncentrálódik, különösen az '''Indo-maláj''' régióban és '''Brazíliában'''. Mérsékelt égövön is jelen vannak, például '''Európa''' és '''Észak-Amerika''' területein.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatóak a nedves trópusi esőerdőktől kezdve a félsivatagokig és sztyeppékig. Számos faj alkalmazkodott a száraz klímához szukkulens életmóddal.
+== Szukkulens taxonok ==
+A család legjelentősebb szukkulens csoportjai az Euphorbia nemzetségben találhatók. Ezek a növények kaktuszszerű, bordázott szárakkal rendelkeznek, amelyek vizet tárolnak. Gyakran páros töviseket viselnek a levélalapoknál. A pozsgás taxonok főként Afrika száraz vidékein és Madagaszkáron dominánsak.
+== Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG IV osztályozás szerint az Euphorbiaceae a Malpighiales rendbe tartozik. Korábban a családot sokkal tágabb értelemben kezelték, de a molekuláris vizsgálatok alapján több csoportot (pl. Phyllanthaceae, Picrodendraceae) külön családokba soroltak át. Jelenleg öt alcsaládot különítenek el: Acalyphoideae, Crotonoideae, Euphorbioideae, Cheilosioideae és Peroideae.
+== Forrás ==
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Euphorbiaceae
+* https://www.ipni.org/
+* https://powo.science.kew.org/
+[[Kategória:Malpighiales]]