„Kategória:Tillandsia” változatai közötti eltérés

Tillandsia
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Klád	Commelinids
Rend	Poales
Család	Bromeliaceae
Nemzetség	Tillandsia

← Régebbi szerkesztés

A lap jelenlegi, 2026. január 3., 22:40-kori változata

Tudományos név

Tillandsia Carolus Linnaeus, 1753

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Elias Tillandz (szül. Tillander, 1640–1693) svéd orvos és botanikus tiszteletére nevezte el Carolus Linnaeus. A névadás hátterében egy anekdota áll, miszerint Tillandz annyira gyűlölte a vízi utazást (tengeribetegség miatt), hogy inkább hosszú szárazföldi kerülőket tett. Linnaeus úgy gondolta – tévesen –, hogy ezek a növények kerülik a vizet, mivel gyökér nélkül, a levegőből élnek, ezért választotta Tillandz nevét.

Típus

Tillandsia utriculata Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Linnaeus leírása alapján (eredetileg Jamaicából); Típuspéldány: LINN (London).
Első leírása: Carolus Linnaeus írta le a Species Plantarum első kötetében 1753-ban.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carolus Linnaeus, 1753.

Tillandsia utriculata képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Acanthospora Sprengel
Anoplophytum Beer
Dendropogon Rafinesque
Phytarrhiza Visiani
Platystachys Beer
Vriesea (részben)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség fajai rendkívül változatos megjelenésűek, többségük epifiton vagy litofiton életmódot folytat. A hajtás lehet megnyúlt vagy redukált. A szár sok fajnál szinte hiányzik, míg másoknál (pl. Tillandsia usneoides) hosszú, fonalas. A levelek tőrózsát alkotnak vagy szétállók, alakjuk a szálastól a széles háromszögig terjedhet. A levelek felületét speciális pikkelyszőrök, úgynevezett trichomák borítják, amelyek a víz és a tápanyagok közvetlen felvételére szolgálnak a levegő páratartalmából. A gyökér funkciója elsősorban a támasztékhoz való rögzítés, a tápanyagfelvételben alig játszik szerepet; sok “levegőlakó” fajnál a kifejlett növényen gyökér egyáltalán nem fejlődik.

Generatív test

Virág

A virágzat egyszerű vagy összetett füzér, gyakran élénk színű (rózsaszín, vörös) fellevelekkel (brakteákkal), amelyek sokáig díszítenek. A virág háromtagú, színe a fehértől a kéken és lilán át a sárgáig változhat.

Takarólevelek: A csésze három szabad vagy részben forrt csészelevélből áll. A párta három hosszúkás sziromlevélből tevődik össze, amelyek gyakran csővé állnak össze.
Ivarlevelek: A porzószálak gyakran túlnyúlnak a pártán (vagy azon belül maradnak). A termő felső állású, a bibeszál vékony, a bibe három ágú.

Termés

A termés megnyúlt, háromrekeszű toktermés.

Magja: A magok aprók, egyik végükön finom, selymes repítőszőrök találhatók, amelyek a széllel való terjedést és a fák kérgén való megtapadást segítik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Az amerikai kontinens legelterjedtebb bromélia-nemzetsége. Megtalálható az Amerikai Egyesült Államok déli részétől (Virginia, Florida) egész Közép-Amerikán és a Karib-szigeteken át Argentína középső részéig és Chile északi vidékéig.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Megtalálhatók trópusi esőerdőkben, köderdőkben, de extrém száraz sivatagokban (pl. Atacama-sivatag) és magashegyi környezetben is. Legtöbbjük epifiton, de vannak litofiton és ritkábban talajlakó fajaik is. Életmódjuk alapján két fő csoportra oszthatók: “zöld” (párakedvelő) és “szürke” (fényigényes, szárazságtűrő) tillandsiákra.

Kultúrában tartás

“Levegőnövény” néven ismertek, mivel nincs szükségük ültetőközegre. Fára, parafára vagy kőre rögzítve tarthatók. Kulcsfontosságú a jó légmozgás és a rendszeres permetezés vagy áztatás lágy vízzel. A “szürke” fajok sok fényt, a “zöldek” szűrt fényt és több párát igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Tillandsia elkülöníthető a Vriesea nemzetségtől a sziromlevelek alapjánál hiányzó pikkelyfüggelékek és a repítőszőrös magvak alapján. A trichomákkal sűrűn borított levelek egyedülálló megjelenést kölcsönöznek a szárazságtűrő fajoknak.

Szukkulens taxonok

Számos faj tekinthető szukkulensnek, bár vízraktározásuk nemcsak a húsos levelekben, hanem a pikkelyszőrök alatti sejtekben is történik. Az úgynevezett “bulbozus” (hagymás) tövű fajok (pl. Tillandsia bulbosa) alapja vizet és gyakran hangyákat is befogad (mirmekofília).

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszer szerint a Bromeliaceae család Tillandsioideae alcsaládjába tartozik. A nemzetség jelenleg polifiletikusnak tűnik, ezért az elmúlt években több fajt átsoroltak újonnan létrehozott vagy feltámasztott nemzetségekbe (pl. Barfussia, Josemania, Wallisia).

Forrás

A(z) „Tillandsia” kategóriába tartozó lapok

A következő 7 lap található a kategóriában, összesen 7 lapból.

T

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-= Tillandsia =
+{{Speciesbox|taxon=Tillandsia}}
+== Tudományos név ==
-A Tillandsia a Bromeliaceae család Tillandsioideae alcsaládjába tartozó, rendkívül változatos megjelenésű nemzetség, amely főként Közép- és Dél-Amerikában őshonos. A fajok jelentős része epifita életmódot folytat, a trópusi és szubtrópusi erdők lombkoronájában él. A nemzetség tagjai népszerűek a dísznövénykedvelők körében, különösen a talajt nem igénylő úgynevezett légbroméliák.
+* '''''Tillandsia''''' Carolus Linnaeus, 1753
-== Morfológia és jellemzők ==
+=== A név eredete, etimológia ===
-A Tillandsia fajok többsége epifita, ritkábban litofita vagy talajlakó. A levelek keskenyek, gyakran íveltek, sok fajon sűrű trichomák (pikkelyszerű képletek) borítják őket, amelyek a víz és a tápanyagok közvetlen felvételét szolgálják a levegőből és a csapadékból.
-A levélrózsa lazább vagy tömörebb felépítésű lehet. A fajok között előfordulnak ezüstös, erősen trichomás, szárazságtűrő típusok és élénkzöld, a magasabb páratartalmat kedvelő formák is.
+A nemzetséget '''Elias Tillandz''' (szül. '''Tillander''', 1640–1693) svéd orvos és botanikus tiszteletére nevezte el '''Carolus Linnaeus'''. A névadás hátterében egy anekdota áll, miszerint '''Tillandz''' annyira gyűlölte a vízi utazást (tengeribetegség miatt), hogy inkább hosszú szárazföldi kerülőket tett. Linnaeus úgy gondolta – tévesen –, hogy ezek a növények kerülik a vizet, mivel gyökér nélkül, a levegőből élnek, ezért választotta '''Tillandz''' nevét.
-A virágzat rendszerint színes murvalevelekből és apró, csőszerű virágokból áll. A virágok színe a kéktől és lilától a rózsaszínen át a sárgáig terjed. Sok faj gyors növekedésű és könnyen sarjadzik, így rövidebb életű egyedek is tartós populációt hoznak létre.
+=== Típus ===
-== Taxonómia ==
+* '''''Tillandsia utriculata''''' Linnaeus; Gyűjtő: Carolus Linnaeus leírása alapján (eredetileg Jamaicából); Típuspéldány: LINN (London).
-A Tillandsia az Asparagales rendbe és a Bromeliaceae család Tillandsioideae alcsaládjába tartozik. A nemzetség több mint 600 fajt foglal magában, ezzel a broméliafélék egyik legnagyobb nemzetsége.
+* '''Első leírása:''' Carolus Linnaeus írta le a ''Species Plantarum'' első kötetében 1753-ban.
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Carolus Linnaeus, 1753.
-Közeli rokonai közé tartozik a Guzmania, a Vriesea és a Mezobromelia, amelyekkel több morfológiai tulajdonságot is megoszt.
+{{Típusfaj|Tillandsia utriculata|limit=5}}
+=== Szinonimák ===
+* '''''Acanthospora''''' Sprengel
+* '''''Anoplophytum''''' Beer
+* '''''Dendropogon''''' Rafinesque
+* '''''Phytarrhiza''''' Visiani
+* '''''Platystachys''''' Beer
+* '''''Vriesea''''' (részben)
+== Alaktani, morfológiai jellemzők ==
+=== Vegetatív test ===
+==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+A nemzetség fajai rendkívül változatos megjelenésűek, többségük '''epifiton''' vagy '''litofiton''' életmódot folytat. A '''hajtás''' lehet megnyúlt vagy redukált. A '''szár''' sok fajnál szinte hiányzik, míg másoknál (pl. ''Tillandsia usneoides'') hosszú, fonalas. A '''levelek''' tőrózsát alkotnak vagy szétállók, alakjuk a szálastól a széles háromszögig terjedhet. A '''levelek''' felületét speciális pikkelyszőrök, úgynevezett '''trichomák''' borítják, amelyek a víz és a tápanyagok közvetlen felvételére szolgálnak a levegő páratartalmából. A '''gyökér''' funkciója elsősorban a támasztékhoz való rögzítés, a tápanyagfelvételben alig játszik szerepet; sok “levegőlakó” fajnál a kifejlett növényen '''gyökér''' egyáltalán nem fejlődik.
+=== Generatív test ===
+==== Virág ====
+A '''virágzat''' egyszerű vagy összetett füzér, gyakran élénk színű (rózsaszín, vörös) fellevelekkel (brakteákkal), amelyek sokáig díszítenek. A '''virág''' háromtagú, színe a fehértől a kéken és lilán át a sárgáig változhat.
+* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' három szabad vagy részben forrt '''csészelevélből''' áll. A '''párta''' három hosszúkás '''sziromlevélből''' tevődik össze, amelyek gyakran csővé állnak össze.
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' gyakran túlnyúlnak a pártán (vagy azon belül maradnak). A '''termő''' felső állású, a '''bibeszál''' vékony, a '''bibe''' három ágú.
+==== Termés ====
+A '''termés''' megnyúlt, háromrekeszű toktermés.
+* '''Magja:''' A '''magok''' aprók, egyik végükön finom, selymes repítőszőrök találhatók, amelyek a széllel való terjedést és a fák kérgén való megtapadást segítik.
 == Elterjedés és élőhely ==
-A Tillandsia fajok elterjedési területe az Egyesült Államok déli részétől Argentínáig terjed. Legnagyobb fajgazdagsággal Közép-Amerika és a dél–amerikai Andok térsége rendelkezik.
-Élőhelyeik közé tartoznak:
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Az amerikai kontinens legelterjedtebb bromélia-nemzetsége. Megtalálható az '''Amerikai Egyesült Államok''' déli részétől (Virginia, Florida) egész '''Közép-Amerikán''' és a '''Karib-szigeteken''' át '''Argentína''' középső részéig és '''Chile''' északi vidékéig.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Megtalálhatók trópusi esőerdőkben, köderdőkben, de extrém száraz sivatagokban (pl. Atacama-sivatag) és magashegyi környezetben is. Legtöbbjük '''epifiton''', de vannak '''litofiton''' és ritkábban talajlakó fajaik is. Életmódjuk alapján két fő csoportra oszthatók: “zöld” (párakedvelő) és “szürke” (fényigényes, szárazságtűrő) tillandsiákra.
-* trópusi esőerdők lombkoronaszintje
+== Kultúrában tartás ==
-* köderdők magasabb régiói
-* száraz, sziklás félsivatagi területek
-* tengerparti erdők és bozótosok
-A nemzetség rendkívül alkalmazkodó: a magas páratartalmú erdőktől a sivatagi környezetig számos ökológiai fülkét képes benépesíteni.
+“Levegőnövény” néven ismertek, mivel nincs szükségük ültetőközegre. Fára, parafára vagy kőre rögzítve tarthatók. Kulcsfontosságú a jó légmozgás és a rendszeres permetezés vagy áztatás lágy vízzel. A “szürke” fajok sok fényt, a “zöldek” szűrt fényt és több párát igényelnek.
-== Kultúrában ==
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-A Tillandsia fajok dísznövényként világszerte népszerűek, különösen a talaj nélküli tartást kedvelők körében. Általános igényük a jó légmozgás, a világos hely, valamint rendszeres, de gyorsan száradó párásítás vagy permetezés.
-A szürkés, erősen trichomás fajok (xeric típusok) több fényt és kevesebb vizet igényelnek, míg a zöld, kevésbé szőrös fajok (mesic típusok) félárnyékot és magasabb páratartalmat kedvelnek.
+A ''Tillandsia'' elkülöníthető a ''Vriesea'' nemzetségtől a sziromlevelek alapjánál hiányzó pikkelyfüggelékek és a repítőszőrös magvak alapján. A trichomákkal sűrűn borított levelek egyedülálló megjelenést kölcsönöznek a szárazságtűrő fajoknak.
-A növények nem igényelnek talajt; rögzíthetők kéregdarabra, köre, parafára vagy egyszerűen szabadon is tarthatók. Öntözésük legjobb módja a permetezés vagy időszakos vízbe merítés. Lassú, mérsékelt növekedés jellemző, de virágzás után legtöbbször sarjakat fejlesztenek.
+== Szukkulens taxonok ==
-Kártevők ritkán támadják, de időnként előfordulhat gyapjastetű vagy takácsatka.
+Számos faj tekinthető szukkulensnek, bár vízraktározásuk nemcsak a húsos levelekben, hanem a pikkelyszőrök alatti sejtekben is történik. Az úgynevezett “bulbozus” (hagymás) tövű fajok (pl. ''Tillandsia bulbosa'') alapja vizet és gyakran hangyákat is befogad (''mirmekofília'').
-== Gazdasági és ökológiai jelentőség ==
+== Taxonómia és filogenetika ==
-Természetes élőhelyeiken a Tillandsia fajok fontos mikrokörnyezetet alakítanak ki: vizet gyűjtenek össze, amely mikroorganizmusoknak, rovaroknak és kétéltűeknek nyújt élőhelyet. Virágaik jelentős nektárforrások rovarok és kolibrik számára.
-Dísznövényként világszerte termesztik őket, különösen dekoratív, könnyen nevelhető fajokként. Egyes fajok – például a Tillandsia usneoides – kulturális és ökológiai szerepe miatt is ismert.
+Az APG IV rendszer szerint a ''Bromeliaceae'' család ''Tillandsioideae'' alcsaládjába tartozik. A nemzetség jelenleg polifiletikusnak tűnik, ezért az elmúlt években több fajt átsoroltak újonnan létrehozott vagy feltámasztott nemzetségekbe (pl. ''Barfussia'', ''Josemania'', ''Wallisia'').
-== Jelentősebb fajok ==
+== Forrás ==
-* Tillandsia ionantha – népszerű, kompakt faj élénkpirosra színeződő levelekkel virágzáskor.
+* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
-* Tillandsia xerographica – nagy, látványos rozettát alkotó faj, sivatagi környezethez alkalmazkodott.
+* [https://www.google.com/search?q=https://www.worldfloraonline.org/search%3Fquery%3DTillandsia https://www.worldfloraonline.org/search?query=Tillandsia]
-* Tillandsia usneoides – a spanyol moha, hosszú, lecsüngő, függönyszerű telepeket képez.
+* https://en.wikipedia.org/wiki/Tillandsia
-* Tillandsia capitata – tág levélrózsájú, erősen trichomás faj, több színváltozattal.
+* https://www.ipni.org/
-* Tillandsia stricta – széles körben elterjedt, könnyen tartható, gyakran rózsaszín virágzatú faj.
+* https://powo.science.kew.org/
-* Tillandsia bulbosa – hagymaszerű alapú, üreges levélrózsájú faj, izgalmas habitussal.
 [[Kategória:Bromeliaceae]]