Disocactus macranthus

Tudományos név

Disocactus macranthus (Alexander) Kimnach & Hutchison, 1957

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A Disocactus nemzetségnév a görög dis (διός), azaz "kétszeres" vagy "dupla", és a cactus szavakból származik. Eredetileg tévesen azt feltételezték, hogy a nemzetség fajainak virágtölcsére két részből áll.

A macranthus faji jelző a görög makros (μακρός), azaz "nagy" vagy "hosszú", és az anthos (ἄνθος), azaz "virág" szavakból tevődik össze. A név a növény feltűnően nagy virágaira utal.

Első leírása: A Disocactus macranthus első leírása Aporocactus macranthus néven történt, amit Edward Johnston Alexander írt le. Az eredeti publikáció, ahol ez a leírás megjelent: Cactus and Succulent Journal of America, 10(12): 184 (1939).

Az aktuális nemzetségbe helyezte: A Disocactus macranthus fajt Kimnach és Hutchison helyezte át az aktuális nemzetségbe 1957-ben. Ezzel a lépéssel a növény taxonómiai besorolása a mai napig érvényes maradt.

Szinonimák

• Aporocactus macranthus
• [[1](https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=Disocactus_macranthus Érvényes név és szinonimák a Disocactus macranthus taxonnál]

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Lecsüngő, lapos hajtástagokból álló hajtásrendszerű növény, a hajtástagok töve hengeres. Akár 900 mm hosszúra és 5–10 cm szélesre is megnőhetnek. A hajtások zöldek, kiemelkedő bordákkal, apró, szőrszerű képződményekkel, úgynevezett areolákkal, amelyek töviseket és ágakat hoznak létre.

Szemölcsök

A növény lapos, szelvényezett hajtásrendszerű, így jellegzetes szemölcsökkel nem rendelkezik.

Tövisek

A hajtásokon lévő areolák apró, finom szőrökkel borítottak.

Tövisek

[Leírás]

Generatív test

Virág

A virágok 50–60 mm hosszúak, 30 mm szélesek, éjszaka virágoznak, és vonzzák a beporzókat, például a lepkéket és a denevéreket.

• Külső lepellevelek: [Leírás]
• Belső lepellevelek: Világossárgák, a külső szirmokon barnás-narancsos árnyalattal.
• Porzószálak: Fehérek.
• Portokok: Krémszínűek.
• Bibeszál: A bibeszál és a bibe megnyúltak és kiállnak a virágból.
• Bibe: Krémszínű.

• Disocactus macranthus
• 
  Varga Zsolt

Termés

A termés gömbölyű, 7–8 mm átmérőjű, vörös bogyó.

• Magja: [Leírás]

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Közép-Amerikában és a Karib-térségben őshonos, különösen olyan országokban fordul elő, mint Mexikó, Guatemala, Belize, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Kuba, Jamaica és a Dominikai Köztársaság.

Élőhely: Jellemzően trópusi erdőkben nő, mint epifiton (fákon) vagy litofiton (sziklákon). A meleg és párás környezetben, erős, közvetett napfényben érzi jól magát.

• Éghajlati tényezők: [Leírás]
• Növénytársulás, életmód: Epifitonként más növényeken nő, nem pedig talajban.

Kultúrában tartás

Viszonylag könnyen termeszthető növény, amely jól alkalmas konténeres termesztésre beltéren és kültéren egyaránt. Jó vízelvezetésű talajt igényel, amely homok, perlit és tőzegmoha keverékét tartalmazza. A vegetációs időszakban rendszeres öntözést igényel, ősszel és télen azonban csökkenteni kell az öntözést. 18-27°C közötti hőmérsékleten érzi jól magát.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

[Leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]

Egyéb

A faj gazdasági és ökológiai szempontból is jelentőséggel bír. Dísznövényként népszerű, és szerepet játszik a trópusi ökoszisztémákban, élőhelyet és táplálékforrást biztosítva, továbbá hozzájárul a biológiai sokféleséghez és a globális éghajlat szabályozásához.

Szerzők és forrás

• Szöveg: Jokhel Csaba
• Kép: [Fotós]
• Lektorálta: [Lektor]
• Forrás: botanicohub.com, wikipedia.org