Kategória:Airampoa

Típusfaj: Airampoa aurata Frič

Airampoa a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó nemzetség. Dél-Amerikában őshonos, elsősorban száraz területeken található. A nemzetség jellemzői közé tartozik a hengeres szár, amely néhány centimétertől több mint egy méterig terjedhet. Az Airampoa növények általában könnyen gondozhatók, így népszerűek a kaktuszrajongók körében.

A növény őshonos nevéből ered (kecsua nyelven ayrampo, airampo, az ayrampu gránátvöröst jelent), melynek terméseit ételek színezékeként és festékként használják.

Az Airampoa kaktuszok szára hengeres, magassága több centimétertől több mint egy méterig terjed, átmérőjük akár 10 cm is lehet. A szár zöld, számos bordára oszlik, jól definiált gumókkal.

A növények puha tövise rövidek, fehérek vagy sárgásak, könnyen letörnek. A virágok nagyok, mutatósak, akár 20 cm átmérőjűek, tölcsér alakúak, a csúcs körül gyűrűt alkotva jelennek meg. A virágok színe fehér, rózsaszín, piros vagy lila lehet.

A virágok után apró, ehető gyümölcsök fejlődnek, gömb alakúak, színük a zöldtől a piroson, rózsaszínen vagy narancssárgán át változik.

xxxxx

Az Airampoa (korábban Tunilla) nemzetséget eddig csak kevéssé vizsgálták genetikai módszerekkel. Mindössze három fajt vontak be filogenetikai elemzésekbe.

A kutatások alapján több faj (T. erectoclada, T. corrugata, T. longispina) nem a valódi Opuntia kládon belül, hanem attól elkülönülten helyezkedik el¹ ².
Egyes tanulmányok szerint a csoport a Miqueliopuntia és a Salmonopuntia közeli rokona³ ⁴.

További, több Airampoa fajt is bevonó genetikai elemzésekre van szükség, hogy véglegesen tisztázható legyen a nemzetség monofíliája és a fajok pontos határai⁴.

A szakirodalomban sokáig a Tunilla nevet használták, amelyet Hunt és Iliff vezettek be (2000). Ezzel a céllal a korábbi Airampoa Frič nevet kívánták kiváltani. Ez azonban felesleges volt, mert Frič az Airampoa nevet érvényesen publikálta két német nyelvű kereskedelmi katalógusban (1929, 1933), ahol rövid leírás is szerepelt⁵.

A később előkerült Frič-rajzok és herbáriumi példányok pontosították a nemzetség eredeti fogalmát⁶.
Doweld (2002) neotípust jelölt az Airampoa aurata számára, és több szükséges névalakot és típusmegjelölést is rendezett⁷.

1. Bárcenas et al. (2011): T. erectoclada az Opuntia kládon kívül.
2. Griffith & Porter (2009): T. corrugata és T. longispina külön, Maihueniopsis és Miqueliopuntia közelében.
3. Köhler et al. (2020): a kloroplasztisz-genom alapján T. corrugata → Salmonopuntia + Miqueliopuntia testvércsoport.
4. Majure et al. (in prep. 2021): négy Tunilla faj → Miqueliopuntia testvércsoport.
5. Frič (1929, 1933): német nyelvű leírás → az Airampoa név érvényes.
6. Guiggi (2007): Frič herbáriumi példányai és illusztrációi – a nemzetség fogalmának tisztázása.
7. Doweld (2002): neotípus kijelölése, kombinációk és tipizálások elkészítése.

Dél-Amerikában őshonos, túlnyomórészt száraz régiókban, például az Andok-felföldön és a part menti sivatagokban. Előfordulásuk Peru, Bolívia, Chile és Argentína területein jellemző. Sziklás lejtőkön vagy homokos talajon nőnek, és egyes fajokat dísznövényként is termesztenek.

• Fény: Jól fejlődnek erős, szórt fényben. A közvetlen napsütést is elviselik, de ehhez fokozatosan kell hozzászoktatni őket, hogy elkerüljük a napégést.
• Talaj: Jó vízelvezetésű, enyhén savas talaj, például homok, perlit és tőzegmoha keveréke.
• Víz: Kevés öntözést igényel, a talajt teljesen hagyjuk kiszáradni az öntözések között.
• Hőmérséklet: Meleg (20-30°C), de hűvösebb hőmérsékletet is tolerál, fagytól védeni kell.
• Szaporítás: magvetéssel vagy dugványozással.
• Kártevők és betegségek: gyapjastetvek, takácsatkák, pajzstetvek, valamint gombás betegségek túlöntözés esetén.

Ökológiailag a száraz ökoszisztémák fontos elemei, élőhelyet és táplálékot biztosítva számos faj számára. Gazdasági szempontból dísznövényként termesztik, gyümölcse ehető, egyes fajok gyógyászati célokra is használatosak. Folyamatos természetvédelmi erőfeszítések zajlanak ritka vagy veszélyeztetett fajok, például az Airampoa werdermannii védelmére.