Soehrensia bruchii
| Soehrensia bruchii | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Soehrensia |
| Faj | Soehrensia bruchii |
 
| |
Tudományos név
- Soehrensia bruchii (Britton & Rose) Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1938(6): 21. 1938. Sec. Anderson (2005)
- A tudományos név státusza: érvényes
- Lobivia formosa subsp. bruchii (Britton & Rose) Rausch 1977
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
- A nemzetséget Curt Backeberg német botanikus nevezte el Johannes Soehrens (18??–1934) tiszteletére. Soehrens német származású kertész és botanikus volt, aki Chilében élt és dolgozott (a santiagói botanikus kert munkatársaként). Jelentős szerepet játszott a chilei kaktuszflóra kutatásában és dokumentálásában a 20. század elején. A név a Soehrens családnévből és az -ia latin botanikai utótagból áll, amelyet hagyományosan személyekről elnevezett nemzetségek esetén alkalmaznak.
- A szinonim nemzetségnév a Bolívia országnév anagrammája (betű- illetve hangcserével létrehozott név), amelyet Britton és Rose 1922-ben adott a nemzetség főbb elterjedési területére közvetetten utalva.
- A fajnév a latin formosus szóból származik, jelentése deli termetű, férfiasan csinos, elegáns, jóképű, amely a faj megjelenését jellemzi. Az alfaj Carlos Bruch kaktuszgyűjtő és terepkutató tiszteletére lett elnevezve.
Típuspéldány
- A leírás alapjául szolgáló példányt Carlos Bruch fényképezte Argentína Tucumán tartományában, Tafi del Valle település környékén.
- Első leírása: Cactaceae (Britton & Rose) 3: 50. 1922.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rausch 1977
Lobivia formosa subsp. bruchii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Soehrensia bruchii szinonimái
- (A keresett Echinopsis formosa subsp. bruchii ennek a taxonnak a szinonimája)*
- ≡ Lobivia bruchii, ≡ Eriosyce bruchii, ≡ Echinopsis bruchii, ≡ Lobivia formosa subsp. bruchii, ≡ Trichocereus bruchii, ≡ Echinopsis bruchii, ≡ Lobivia formosa var. bruchii, ≡ Echinopsis formosa subsp. bruchii, ≡ Trichocereus formosus subsp. bruchii, − Echinopsis formosa subsp. bruchi
- = Lobivia grandis, ≡ Pseudolobivia grandis, ≡ Soehrensia grandis, ≡ Echinopsis grandis, ≡ Lobivia formosa subsp. grandis, ≡ Trichocereus grandis, ≡ Lobivia formosa var. grandis
- = Soehrensia ingens, ≡ Echinopsis ingens, ≡ Trichocereus ingens
- = Soehrensia bruchii var. aureorubriflora
- = Trichocereus bruchii var. brevispinus
- − Soehrensia bruchii var. albiflora
- − Soehrensia bruchii var. atropurpureiflora
- − Soehrensia bruchii var. aurantiiflora
- − Soehrensia bruchii var. roseiflora
- − Soehrensia bruchii var. roseorubriflora
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
Az első leírás alapján többnyire magános növény, de sarjadhat is, és akár méteresnél nagyobb átmérőjű csoportokat alkothat. A hajtás, hajtások lapított gömb alakúak, magasságuk 30 cm, de idősen közel egy méteres is lehet, átmérőjük 35–50 cm. A hajtáscsúcs kissé benyomott, tövistelen. A bordák száma kifejlett példányokon 35–50 db vagy több, alacsonyak, tompa élűek és állszerű dudorokra tagoltak. A 10 mm hosszú és 8-9 mm széles areolák fehér vagy szürkés gyapjúval fedettek. A peremtövisek száma 9–15 db, a középtövisek száma 1–3 db. A tövisek színe sárga, a csúcsuk barna, hosszuk legfeljebb 35 mm. A peremtövisek általában rövidebbek.
Generatív test
Virág
A virág, virágok 6–8 cm hosszúak és 5 cm átmérőjűek, a hajtáscsúcs közelében fejlődnek (a grandis formánál a hajtáscsúcs-tól távolabb). Színük mélyvörös vagy narancsos árnyalatú, az ingens formánál sárga és nagyobb.
- Takarólevelek: A lepellevelek színe mélyvörös vagy narancsos.
- Ivarlevelek: A porzószálak színe megegyezik a lepellevelek színével, a porzók (portokok) világossárgák. A bibeszál zöldes vagy világossárga, a bibe (bibefej) 12–14 ágú és világoszöld.
Termés
A termés gömbölyded, nagy, 5 cm átmérőjű, szőrrel fedett.
- Magja: Viszonylag kicsik, feketék, fényesek, vese alakúak, 0,9 mm hosszúak és 0,7 mm szélesek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Argentína, Tucumán tartomány (Tafi del Valle környéke), valamint a szomszédos Catamarca tartomány (a grandis és ingens formák lelőhelye).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Az élőhelyek 1700 és 3000 méter közötti magasságban találhatók (a grandis forma 3000 méter felett is), sziklagyepekben, vulkánikus sziklák és kövek között, főleg pázsitfüfélék (pl. Stipa ichu) társaságában.
Kultúrában tartás
A nemzetség egyik legnagyobb testű növénye, lassú növekedés jellemzi, és csak idős korában (kb. 15–20 évesen, 20 cm-es átmérőnél) válik virágzóképesse. Kedveli a savanyú kémhatású, erősen ásványi (vulkánikus eredetű) talajkeveréket. Nyáron szabadban tartható, bőséges fényt (enyhe árnyékolással) és friss levegőt igényel. Az intenzív növekedést és a szép töviseket a szabadban való tartás és a tápoldatos öntözés segíti.
Egyéb
A taxon korábban Echinopsis formosa subsp. formosa néven is ismert volt bizonyos rendszertani besorolások szerint. Az ingens forma tövisei finomabbak és hosszabbak, inkább az alapfajra (subsp. formosa) emlékeztetnek.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán
- Lektor: Papp László
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 636. és 637. kártya