Ugrás a tartalomhoz

Soehrensia thelegona

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. január 14., 11:01-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Speciesbox|taxon= Soehrensia telegona}} == Tudományos név == * '''''Soehrensia telegona''''' (Spezazzini) Schlumpberger, 2012 === A név eredete, etimológia === * A nemzetségnév, a ''Soehrensia'' '''Johannes Soehrens''' német botanikus tiszteletére kapta a nevét, aki Chilében élt és dolgozott. * A faji jelző, a ''telegona'' a görög ''tele'' (távol, messze) és ''gonos'' (szöglet, sarok) szavakból származik, ami valószínűleg a szárakon ta…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Soehrensia telegona
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Trichocereinae
Nemzetség Soehrensia
Faj Soehrensia telegona
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Soehrensia telegona (Spezazzini) Schlumpberger, 2012

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév, a Soehrensia Johannes Soehrens német botanikus tiszteletére kapta a nevét, aki Chilében élt és dolgozott.
  • A faji jelző, a telegona a görög tele (távol, messze) és gonos (szöglet, sarok) szavakból származik, ami valószínűleg a szárakon található éles szögekre vagy a növény növekedési formájára utal.

Típus

  • Soehrensia telegona; Spegazzini, Argentína, Tucumán tartomány; Spegazzini gyűjtemény (LPS), La Plata;
  • Első leírása: Mint Cereus telegonus Spegazzini írta le 1905-ben az “Anales del Museo Nacional de Buenos Aires” folyóiratban.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Boris O. Schlumpberger 2012-ben.
Soehrensia telegona képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Cereus telegonus
  • Trichocereus telegonus
  • Echinopsis telegona

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növény kúszó vagy heverő szárú, amely akár 2 méter hosszúra is megnőhet, átmérője 5-8 cm. A hajtás sötétzöld színű. A bordák száma általában 12-15, ezek alacsonyak és tompák.

Az areolák kerekek, rajtuk fehéres vagy szürkés gyapjú található. A tövisek sárgásbarnák vagy szürkék, csúcsuk gyakran sötétebb. A peremtövis száma 6-8, hosszuk 1-2 cm, sugárirányban helyezkednek el. A középtövis általában magányos (néha 1-3), erősebb, mint a peremtövisek, és elérheti a 2-4 cm-es hosszúságot.

Generatív test

Virág

A virág tölcsér alakú, nagy méretű, hossza 15-20 cm, átmérője pedig 10-15 cm. A virág fehér színű, éjszaka nyílik.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes vagy barnás árnyalatú, a belső lepellevél tiszta fehér, széles és hegyes csúcsú.
  • Ivarlevelek: A porzószálak krémszínűek, a portokok sárgák. A bibeszál zöldesfehér, a bibe több ágra oszlik.

Termés

A termés gömbölyded vagy tojásdad, éretten vörösesbarna vagy sötétzöld, húsos, hossza kb. 4 cm.

  • Magja: Apró, fekete, fénylő és szemcsés felületű.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Ez a faj Argentína északnyugati részén őshonos, különösen Tucumán, Salta, Jujuy és Catamarca tartományokban.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Alacsonyabb hegyvidéki területeken és száraz erdőkben él, 500 és 1500 méter közötti tengerszint feletti magasságban. Gyakran bokrok takarásában vagy sziklák között található meg.

Kultúrában tartás

Kedveli a jó vízáteresztő talajt és a napos vagy félárnyékos fekvést. A növekedési időszakban rendszeres öntözést igényel, de a pangó vizet kerülni kell. Télen szárazon és hűvös helyen (kb. 5-10 °C) kell tartani a virágzás elősegítése érdekében.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít más heverő szárú Trichocereus (ma Soehrensia) fajokra, de megkülönböztethető a bordák számáról és a nagy, fehér, éjszakai virágairól. A Soehrensia thelegonoides hasonló, de annak hajtásai vékonyabbak és más a tövisezettsége.

Taxonómia és filogenetika

A molekuláris vizsgálatok alapján az Echinopsis nemzetséget több kisebb egységre bontották, így került vissza ez a faj a Soehrensia nemzetségbe. Az APG IV rendszer alapján a Caryophyllales rendbe, a Cactaceae családba és a Cactoideae alcsaládba tartozik.

Forrás