Cumulopuntia subterranea subsp. pulcherrima

Tudományos név

Cumulopuntia subterranea subsp. pulcherrima (Halda & Horáček) C. J. Charles, 2011

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév latin előtagjának (cumulus) jelentése halom, halmaz, rakás, feltornyosuló tömeg, a nemzetségbe tartozó növények erősen sarjadó, új hajtásokat (szártagot, ún. kladódiumokat) fejlesztő, nagyobb, tömött csoportokat képező növekedési, illetve megjelenési tulajdonságát fejezi ki. Az utótag az Opuntia nemzetséggel való rokonságra utal. A latin fajnév jelentése: föld alatti, a faj azon tulajdonságát jellemzi, hogy testének nagy része a talajszint alatt él. Az alfaj neve a latin pulcher — szép, gyönyörű, pompás, csodálatra méltó melléknév középfoka, a taxon szépségét, mintegy összehasonlításul, jellemzi.

Szinonimák

Tephrocactus pulcherrimus Halda & Horáček, 2000
Maihueniopsis subterranea subsp. pulcherrima (Halda & Horáček) Lowry, 2004
Puna incahuasi nomen nudum, Puna subterranea var. incahuasi n.n.
Érvényes név és szinonimák a Cumulopuntia subterranea subsp. pulcherrima taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Répaszerű, raktározó karógyökere 150-200 mm hosszú, 25-50 mm vastag. Többhajtású csoportot képez, a hajtások hamvaszöldek, tövistelenek (néha 1-3 lehulló tövist fejleszthetnek), 15 mm hosszúak és 10 mm szélesek.

Areolák

Areolái ritkán állnak, a fehér glochidaszőrzet a hajtásra simul.

Cumulopuntia subterranea pulcherrima
Cumulopuntia subterranea pulcherrima
Cumulopuntia subterranea pulcherrima
Cumulopuntia subterranea pulcherrima
Cumulopuntia subterranea pulcherrima
Cumulopuntia subterranea pulcherrima
Cumulopuntia subterranea pulcherrima
Cumulopuntia subterranea pulcherrima

Generatív test

Virág

Rövid csövű virágai nagyok, akár a 45 mm (későbbi tapasztalatok szerint a 60 mm) átmérőt is elérhetik. Színük ragyogó, selymes mélyvörös.

Termés

Éretten megsárguló, felső egyharmadában hiányos, széles-ovális, felül sekély serlegszerűen bemélyedt, egyébként tipikus opuntioid alakú.

Magja: Lapos magjai szokatlanul nagyok, átmérőjük a 7 mm is lehet. Krémszínűek, felületük durván ráncos.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Bolívia déli részén, Chuquisaca megyében, Camargo önkormányzat területén, Incahuasi település környékén található. Lowry és társai ugyanezt a fajt találták Culpina önkormányzat területén is. A taxon elterjedési területe északabbra fekszik a C. subterranea subsp. subterranea minden ismert bolíviai populációjánál.

Élőhely: Egy palakőzetű domb tetején, 3200 m-es magasságban. Lowry által feljegyzett élőhelyeken a növények a fennsíki síkság, kőtörmelékes, sziklás terepén, vagy alacsony fűvel fedett (ún. puna vegetációjában) enyhe lejtőin nőttek. Ez utóbbi helyen Cumulopuntia boliviana és C. tossiana példányokat is találtak.

Kultúrában tartás

Az oltatlan növények szárazon valószínűleg elviselnek, nem hosszú ideig tartó, néhány fokos (kb. ‑10 oC-ot) fagyot. A gyűjteményekben azonban többnyire oltott példányok találhatók és itt már az alanyra is tekintettel kell lenni. A bemutatott növény is oltott példány, rövid, talajba süllyesztett, ismeretlen alanyon fejlődik, így a fagytűréssel nem kísérleteztem. Talajként a dél-amerikai fajoknál általában alkalmazott savanyú, ásványi túlsúlyos keveréket használom (folyami homok, gránit, andezit és/vagy riolittufa és legfeljebb 40% virágföld). A friss, mozgásban lévő levegő fontos számára, ezért tavasztól őszig a szabadban tartom, csapadék elleni védelemmel. Magashegyi növényként a tartós nyári kánikulák így is megviselik, ilyenkor érdemes pihentetni. Nálam nem virágzik minden évben, egyébként általában május-júniusban szokott, de előfordult már szeptemberben is. Az itt bemutatott példányt 2012-ben vásároltam Chrudimban, Puna subterranea var. incahuasi néven. Oltott növény, így gazdagon sarjad és évről évre nagyobb csoportot képez.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít a közeli rokonságban álló Tephrocactus pentlandii-ra, amelytől erős répagyökerével különbözik, a talaj felett pedig néhány apró, gömbölyded hajtásból álló csoport és hatalmas tűzpiros virágok jellemzik, valamint nagy, ráncos felületű magok. Egyike a legszebb Opuntia-knak, különleges életmóddal, feltűnően nagy magvakkal. A The New Cactus Lexicon illusztrációs kötetét 2013-ban újra kiadták az időközben elvégzett módosításokkal. Itt már Cumulopuntia subterranea szerepel, de a pulcherrima alfajt itt sem említik, tehát valószínűleg nem tartják indokoltnak az alfaji szintű megkülönböztetést. A taxon ennek ellenére létezik, érvényes leírással rendelkezik és a típusformától határozottan megkülönböztethető, így mi most alfajként ismertetjük.

Egyéb

Frank Vandenbroek „sok évvel korábban” találta meg a taxont, és fotókat is közölt róla a The Chilean című folyóiratban, de pontos adat hiányában a szerző nem talált nyomát. Tény, hogy az európai börzéken megjelent egy növény, amelyet oltványként terjesztettek és Puna incahuasi vagy P. subterranea var./subsp. incahuasi névvel jeltábláztak. Ezekhez a nevekhez leírás nem tartozott. Halda és Horáček 2000-ben írtak le egy fajt Tephrocactus pulcherrimus néven, típus élőhelyként a bolíviai Incahuasi települést jelölték meg. Az első leírás egy csehországi múzeum folyóiratában jelent meg, amely nem botanikai tárgyú kiadvány, ennek ellenére közel ezer növényi taxon első (nem minden esetben érvényes) leírását közölte eddig, jórészt Halda úr tollából. A taxon első leírása nagyon tömör, mondhatni hiányos volt, de eleget tett az érvényes leírás követelményeinek. A faj legközelebbi rokonaként a T. pentlandii-t (ma Cumulopuntia boliviana) jelölték meg. Fotókat nem mellékeltek a leíráshoz, ilyeneket csak három évvel később közöltek az új fajról ugyanabban a kiadványban, ekkor a leírást is kiegészítették némiképpen. Lowry és társai 1997-ben ismeretlen, piros virágú opuntioid növényeket gyűjtöttek Bolíviában. Tanulmányozásuk során arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a növények azonosak a Haldáék által leírt taxonnal és a korábban P. incahuasi néven forgalmazott növényekkel. A taxon faji rangjával és nemzetségi besorolásával Lowry nem értett egyet, így átsorolta a Maihueniopsis subterranea faj alá alfajként. Azt nem indokolta, hogy miért nem a T. pentlandii alá sorolta, noha Haldáék ezt a fajt jelölték meg legközelebbi rokonként. A 2006-ban kiadott The New Cactus Lexicon a már több nemzetséget megjárt subterranea fajt a Maihueniopsis nemzetségbe sorolta, de az itt tárgyalt alfajt nem említi, még a szinonimák között sem. A lexikon szerkesztői később felülbírálták álláspontjukat és a subterranea fajt visszahelyezték a Cumulopuntia nemzetségbe, amelybe elsőként Ritter sorolta, 1980-ban. E döntés nyomán a pulcherrima alfajt is átsorolták Cumulopuntia nemzetségbe (G. J. Charles 2011). A természetben ez a faj nem így néz ki, ott csupán néhány apró hajtásból álló kis csoportokat képez.

Szerzők és forrás

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László
Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 820-821. kártya