Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Cordyline

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. március 16., 07:38-kor történt szerkesztése után volt. (A név eredete, etimológia)
Cordyline Comm. ex R.Br.,

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Asparagales
Család Asparagaceae
Alcsalád Lomandroideae
Nemzetség-
csoport
Cordylineae
Nemzetség Cordyline

Tudományos név

  • Cordyline Comm. ex R.Br., 1810
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév, a Cordyline a görög kordyle (κορδύλη) szóból származik, amelynek jelentése „duzzanat”, „csomó” vagy „buzogány”. Ez az elnevezés a nemzetség számos fajára jellemzően megvastagodott, húsos, koloncos föld alatti gyökérzetre vagy rizómákra utal. Philibert Commerson használta először a nevet, de érvényesen Robert Brown publikálta 1810-ben a Prodromus Florae Novae Hollandiae művében. A klasszikus görög etimológiát (Liddell–Scott–Jones) alátámasztják a modern botanikai névtárak is (Stearn, Genaust), kiemelve a raktározó szervek buzogányszerű alakját.

Típus

  • Cordyline cannifolia R.Br.; Robert Brown, Ausztrália, Queensland, 1802.
  • Első leírása: Robert Brown, Prodromus Florae Novae Hollandiae 280. oldalán, 1810-ben.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert Brown, 1810.
Cordyline képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Taetsia Medikus 1786
  • Terminalis Rumphius ex Kuntze 1891
  • Carludovica P.Beauv. 1819

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség tagjai évelő, fásodó szárral rendelkező cserjék vagy kisebb fák. A szár általában felálló, gyakran el nem ágazó vagy csak a csúcs közelében elágazó. A levelek sűrűn, spirálisan helyezkednek el a hajtás végén, alakjuk a szálastól a széles lándzsásig terjedhet, textúrájuk bőrszerű. A gyökérzet karakterisztikus, húsos, fehér rizómákból áll, amelyek gyakran koloncosan megvastagodnak.

Generatív test

Virág

A virágzat nagy méretű, gazdagon elágazó végálló buga. A virág kicsi, hímnős, harang vagy tölcsér alakú.

  • Takarólevelek: Hat lepellevél, amelyek az alapjuknál rövid csővé forrnak össze, a külső lepellevél és a belső lepellevél általában hasonló színű (fehér, rózsaszín vagy lila). Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: Hat porzószálak, amelyek a lepelcső torkához nőttek, a portokok sárgák. A termő felső állású, háromrekeszű, a bibeszál vékony, a bibe fejecskés. Egy sorban maradjon!

Termés

A termés húsos, gömbölyded bogyó, amely éretten piros, kék vagy fekete.

  • Magja: Fekete, fényes, vese alakú.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Ausztrália, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea, Délkelet-Ázsia szigetei, valamint Dél-Amerika trópusi vidékei.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Főként trópusi és szubtrópusi esőerdőkben, valamint nedves tengerparti bozótosokban fordulnak elő.

Kultúrában tartás

Világszerte kedvelt dísznövények, különösen a színes levelű változatok. Jó vízelvezetésű talajt és világos, de a közvetlen tűző naptól (fajtól függően) védett helyet igényelnek. Fagyérzékenyek, kivéve az új-zélandi Cordyline australis fajt, amely mérsékeltebb övön is megél.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Gyakran összetévesztik a Dracaena nemzetséggel. A fő különbség a föld alatti részekben rejlik: a Cordyline gyökérzete fehér és húsos rizómákat tartalmaz, míg a Dracaena gyökerei sárgák vagy narancssárgák, és nem képeznek ilyen típusú rizómát.

Taxonómia és filogenetika

A nemzetség az APG IV rendszertan szerint a spárgafélék (Asparagaceae) családjának Lomandroideae alcsaládjába tartozik. A 2010 utáni filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a nemzetség közelebb áll az ausztrál Lomandra csoporthoz, mint az agávékhoz vagy a sárkányfákhoz.

Forrás

A(z) „Cordyline” kategóriába tartozó lapok

A kategóriában csak a következő lap található.