Disocactus macranthus
Tudományos név
Disocactus macranthus (Alexander) Kimnach & Hutchison, 1957
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
A Disocactus macranthus név etimológiájának két része van: a nemzetségnév és a faji jelző. Mindkettő görög eredetű.
A név eredete, etimológia A Disocactus nemzetségnév a görög dis (διός), azaz "kétszeres" vagy "dupla", és a cactus szavakból származik. Eredetileg tévesen azt feltételezték, hogy a nemzetség fajainak virágtölcsére két részből áll.
A macranthus faji jelző a görög makros (μακρός), azaz "nagy" vagy "hosszú", és az anthos (ἄνθος), azaz "virág" szavakból tevődik össze. A név a növény feltűnően nagy virágaira utal.
Első leírása:
[Leírás]
Az aktuális nemzetségbe helyezte: [Szerző neve és év]
Szinonimák
- Aporocactus macranthus
- [[1](https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=)Disocactus_macranthus Érvényes név és szinonimák a Disocactus macranthus taxonnál]
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Lecsüngő, lapos hajtástagokból álló hajtásrendszerű növény, a hajtástagok töve hengeres. Akár 1–2 méter hosszúra és 5–10 cm szélesre is megnőhetnek. A hajtások zöldek, kiemelkedő bordákkal, apró, szőrszerű képződményekkel, úgynevezett areolákkal, amelyek tüskéket és ágakat hoznak létre.
Szemölcsök
[Leírás]
Axillák
[Leírás]
Tövisek
[Leírás]
Generatív test
Virág
A virágok 50–60 mm hosszúak, 30 mm szélesek, éjszaka virágoznak, és vonzzák a beporzókat, például a lepkéket és a denevéreket.
- Külső lepellevelek: [Leírás]
- Belső lepellevelek: Világossárgák, a külső szirmokon barnás-narancsos árnyalattal.
- Porzószálak: Fehérek.
- Portokok: Krémszínűek.
- Bibeszál: A bibeszál és a bibe megnyúltak és kiállnak a virágból.
- Bibe: Krémszínű.
Termés
A termés gömbölyű, 7–8 mm átmérőjű, vörös bogyó.
- Magja: [Leírás]
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Közép-Amerikában és a Karib-térségben őshonos, különösen olyan országokban fordul elő, mint Mexikó, Guatemala, Belize, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Kuba, Jamaica és a Dominikai Köztársaság.
Élőhely: Jellemzően trópusi erdőkben nő, mint epifiton (fákon) vagy litofiton (sziklákon). A meleg és párás környezetben, erős, közvetett napfényben érzi jól magát.
- Éghajlati tényezők: [Leírás]
- Növénytársulás, életmód: Epifitonként más növényeken nő, nem pedig talajban.
Kultúrában tartás
Viszonylag könnyen termeszthető növény, amely jól alkalmas konténeres termesztésre beltéren és kültéren egyaránt. Jó vízelvezetésű talajt igényel, amely homok, perlit és tőzegmoha keverékét tartalmazza. A vegetációs időszakban rendszeres öntözést igényel, ősszel és télen azonban csökkenteni kell az öntözést. 18-27°C közötti hőmérsékleten érzi jól magát.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
[Leírás arról, milyen más növényfajokra hasonlít és miben tér el tőlük]
Egyéb
A faj gazdasági és ökológiai szempontból is jelentőséggel bír. Dísznövényként népszerű, és szerepet játszik a trópusi ökoszisztémákban, élőhelyet és táplálékforrást biztosítva, továbbá hozzájárul a biológiai sokféleséghez és a globális éghajlat szabályozásához. Egyes fajokat a hagyományos gyógyászatban is használják.
Szerzők és forrás
- Szöveg: [Szerző]
- Kép: [Fotós]
- Lektorálta: [Lektor]
- Forrás: