Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Espostoa

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2025. december 30., 09:00-kor történt szerkesztése után volt. (Típusfaj)
Espostoa
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-
csoport
Trichocereinae
Nemzetség Espostoa

Tudományos név

  • Espostoa (Britton & Rose) Britton & Rose, 1920
  • A tudományos név státusza: érvényes

A név eredete, etimológia

A nemzetséget Nicolas E. Esposto perui botanikus tiszteletére nevezték el, aki a limai mezőgazdasági iskola professzora volt.

Típusfaj

  • Espostoa lanata (Humboldt, Bonpland & Kunth) Britton & Rose
===== xxxxx képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons) képgaléria ===== <div class="wiki-dynamic-gallery"

    data-search="===== xxxxx képgaléria =====

(forrás: Wikimedia Commons)"

    data-limit="5"
    style="min-height: 210px;">
   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Binghamia Britton & Rose
  • Pseudoespostoa Backeberg
  • Thrixanthocereus Backeberg
  • Vatricania Backeberg

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Oszlopos felépítésű, többnyire fatermetű vagy bokros kaktuszok, amelyek magassága elérheti a 2–5 métert. Száruk általában elágazó, de vannak magányos törzsű fajok is. A hajtások átmérője 5–15 cm, a bordák száma 15–30 vagy annál több.

A szárakat sűrű, fehéres vagy szürkés gyapjúszőrzet borítja, amely gyakran teljesen elrejti a növény testét.

Areolák

Kicsik, egymáshoz közel helyezkednek el a bordákon. Az areola-kból sűrű, finom szőrök és tövisek fejlődnek.

Tövisek

  • Középtövis: 1–3 darab, 1–4 cm hosszúak, erősebbek a peremtöviseknél, színük a sárgától a vörösesbarnáig vagy szürkéig terjedhet.
  • Peremtövis: Számos (20–40), vékonyak, tűszerűek vagy sörteszerűek, többnyire fehérek vagy sárgásak, hosszuk 0,5–1 cm.

Generatív test

Virág

  • A virágok éjszakaiak, tölcsér vagy harang alakúak, színük fehér, krémszínű vagy halvány rózsaszín. Hosszuk 4–8 cm.
  • A virágok egy speciális, egyoldali virágzati zónából, az úgynevezett pseudocephalium-ból fejlődnek ki, amely sűrű gyapjúból és sörtékből áll. A virágcső rövid, pikkelyes és finom szőrökkel borított.

Termés

Húsos, bogyószerű, gömbölyded vagy tojásdad alakú, éréskor gyakran vöröses vagy zöldes színű.

  • Magja: Kicsik (kb. 1 mm), feketék, fényesek vagy mattak, felületük finoman pontozott.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Az Andok hegység vonulataiban honosak, főként Peru, Ecuador és Bolívia területén.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, köves hegyoldalakon és völgyekben élnek 800 és 2500 méter közötti tengerszint feletti magasságban.

Kultúrában tartás

Fényigényes növények, amelyek jó vízelvezetésű, ásványi anyagokban gazdag talajt igényelnek. A sűrű gyapjúszőrzet miatt érzékenyek a túl magas páratartalomra és a pangó vízre, amely könnyen rothadást okozhat. Télen száraz, hűvös, de fagymentes (kb. 10°C) környezetben kell tartani őket.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlítanak a Cephalocereus nemzetség fajaira (például a “Vénemberkaktuszra”), de az Espostoa esetében a pseudocephalium oldalsó helyzetű, nem pedig a hajtás csúcsát veszi körül teljesen. További eltérés a magok szerkezetében és a virágok felépítésében mutatkozik.

Egyéb

Gazdasági jelentőségük korlátozott, elsősorban dísznövényként kedveltek különleges, gyapjas megjelenésük miatt. Termésük ehető, de ritkán fogyasztják. A nemzetség rendszertana az utóbbi időben változott, több korábban különálló nemzetséget (Thrixanthocereus, Vatricania) ide soroltak be.

Forrás

A(z) „Espostoa” kategóriába tartozó lapok

A következő 4 lap található a kategóriában, összesen 4 lapból.