Dracaena (Sansevieria) trifasciata

Dracaena trifasciata
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asparagaceae
Alcsalád	Nolinoideae
Nemzetség	Dracaena
Faj	Dracaena trifasciata

Tudományos név

Dracaena trifasciata (Prain) Mabb.

Első leírás: Mabberley's Pl.-Book, ed. 4: 1101 (2017)

Szinonimák

Sansevieria trifasciata Prain, Bengal Plants 2: 1054. (1903)
Sansevieria jacquinii N.E. Brown, 1911

A név jelentése

A Sansevieria nemzetségnevet Vincentius Petagna alkotta meg Pietro Antonio Sanseverino gróf tiszteletére, aki a 18. század végén Nápolyban élt, és a kertészeti kultúra jelentős támogatója volt. A Petagna által használt eredeti név Sanseverinia volt, a ma is használatos Sansevieria elnevezést Thunberg vezette be 1794-ben. A fajnév a latin "tri" (három) és "fasciatus" (csíkos, sávos) szavakból ered, a levelek jellegzetes mintázatára utal.

Leírás

Szár nélküli, erős, kúszó gyöktörzsű növény. Egy hajtáson fiatal korban 1–2, idősebb példányokon 2–6 levél fejlődik. A levelek merevek, bőrszerűek, szálas–lándzsás alakúak, 30–80 cm hosszúak, de egyes források szerint akár 135–160 cm-t is elérhetnek. Szélességük 2,5–8 cm.

A levélcsúcs tüske alakú, az alsó rész középtájtól homorú, csatornaszerű levélnyélbe keskenyedik. A levelek mindkét oldalán keresztirányú, váltakozó sávok láthatók, színük a fehérestől a világoszöldön át a sötét, feketészöldig terjed. A levélszélek zöldek.

Virágzata fürtös. A tőkocsány 30–75 cm hosszú. A virágok halvány zöldesfehérek, hatszimmetriájúak, jellegzetes sansevieria-típusúak. A lepellevelek visszapenderülnek, a porzók és a vékony bibe erősen kiállnak. A magház szabad, hárommagvú, termése bogyó. A virágzat alatt hosszú, lándzsás, halvány, hártyás murvalevelek találhatók.

Dracaena (Sansevieria) trifasciata
Marticsek János
Marticsek János

Elterjedése és élőhelye

Trópusi Nyugat-Afrikában honos, Nigériában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Kongóban fordul elő. Természetes élőhelyei a mérsékelten csapadékos domb- és hegyvidékek, ahol a talaj az esőzések között gyorsan kiszárad. Vegetációja gyakran erdősszavanna vagy szárazabb cserjésszavanna.

Kultúra

A faj rendkívül igénytelen, könnyen tartható. Meleg- és fényigényes, tenyészidőszakban legalább 20 °C hőmérsékletet igényel, télen sem kedveli a 15 °C alatti tartást. Világos ablakban, erkélyen, télikertben, illetve szabadban, félárnyékos helyen is nevelhető.

A száraz levegőt jól tűri. Öntözése mérsékelt legyen: a talaj kiszáradása után öntözzük újra. Télen, a hőmérséklettől függően, havi 2–3 öntözés elegendő, hűvös környezetben az öntözés kerülendő. Laza, jó vízáteresztő, enyhén lúgos talajt kedvel. Szaporítása tőosztással vagy levéldugványozással történik, azonban a csíkos levelű változatok levéldugványról nem őrzik meg mintázatukat.

Fajták és változatok

S. trifasciata var. laurentii N.E. Brown – aranysárga hosszanti csíkozású levelek
'Hahnii' – alacsony, rozettát alkotó kultúrváltozat
'Silver Hahnii'
'Golden Hahnii'
'Craigii'
'Silver Cloud'

Egyéb

Magyar nyelvterületen és idegen nyelveken is számos köznéven ismert, például anyósnyelv, fácánlevél, tigrislevél vagy íjkender. Egyes fajait és változatait rostnövényként is hasznosították. Rendkívüli népszerűségét különleges megjelenése és nagyfokú tűrőképessége alapozta meg.

Dracaena trifasciata egy széles körben ismert és termesztett, rendkívül alkalmazkodóképes levéldísznövény az Asparagaceae családból. A fajt korábban Sansevieria trifasciata néven írták le, amely ma szinonimának tekintendő.

Szerzők

Szöveg: Marticsek János
Kép: Marticsek János
Lektorálta: Papp László

Források

Pozsgások 189. kártya
Pozsgások 190. kártya
Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete
Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen)