Kategória:Dracaena

• Dracaena (Linnaeus) Linnaeus, 1767

A nemzetségnév a görög drakaina (δράκαινα) szóból származik, amelynek jelentése „nőstény sárkány”. Az elnevezés a Dracaena draco fajhoz köthető, amelynek törzséből sérülés esetén vörös gyanta, úgynevezett „sárkányvér” folyik. A klasszikus görög etimológiát a Liddell–Scott–Jones (LSJ) szótár is megerősíti a drakon (kígyó, sárkány) nőnemű alakjaként.

• Dracaena draco (Linnaeus) Linnaeus; gyűjtő: eredetileg az Atlanti-szigetekről (Kanári-szigetek) ismert taxon.
• Első leírása: Linnaeus írta le először Asparagus draco néven a Systema Naturae 12. kiadásában (1767).
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Linnaeus, 1767

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Terminalia P. Browne
• Pleomele Salisbury
• Sansevieria Petagna
• Chrysodracon Jankalski
• Dragonia Kuntze

A nemzetség tagjai változatos megjelenésűek, lehetnek fatermetűek vagy cserjék. A fásodó szár gyakran elágazó, egyes fajoknál (például a sárkányfáknál) másodlagos vastagodás figyelhető meg, amely nem valódi fa, hanem rostos szövet. A hajtás csúcsán a levél vagy a levelek rozettát alkotnak. A levelek általában lándzsásak, szíj alakúak vagy kard alakúak, párhuzamos erezetűek, színük a sötétzöldtől a tarkáig terjedhet. Egyes korábbi Sansevieria fajoknál a levelek hengeresek és szukkulensek. A gyökér narancssárga vagy sárgás színű rizómákból is eredhet.

A virágzat általában végálló fürt vagy buga. A virág kicsi, illatos, színe fehéres, zöldes vagy sárgás.

• Takarólevelek: A lepellevél hat tagú, az alapjánál csővé forrt össze, a cimpák szétállók vagy visszahajlók.

• Ivarlevelek: Hat porzószál található, amelyek a lepelcső torkához nőttek, a portokok vonalasak. A termő felső állású, a bibeszál vékony, a bibe pedig fejes vagy háromkaréjú.

A termés bogyó, amely érett állapotban általában narancssárga vagy piros színű, és egy-három magot tartalmaz.

• Magja: Gömbölyded vagy tojásdad alakú, kemény.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség őshonos Afrika trópusi területein, Madagaszkár szigetén, Dél-Ázsia vidékein, egészen Ausztrália északi részéig, valamint egy faj képviselteti magát Közép-Amerika trópusi részein is.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Legtöbbjük trópusi esőerdők alsóbb lombkoronaszintjén vagy szárazabb szavannákon él. Az ide tartozó fajok között találunk mezofiton és szukkulens jellegű növényeket is.

A Dracaena fajok világszerte népszerű dísznövények. Szobai körülmények között a jó vízáteresztő talajt és a világos, de közvetlen napsütéstől védett helyet kedvelik. Jól tolerálják az alacsonyabb páratartalmat is, de a túlöntözésre érzékenyek.

Gyakran összetévesztik a Cordyline nemzetséggel, azonban a Dracaena gyökerei sárgák vagy narancssárgák, míg a Cordyline gyökerei fehérek. Emellett a Dracaena magjai és bogyói is eltérő szerkezetűek.

A nemzetségbe olvadt Sansevieria klád tagjai kifejezetten szukkulens jellemzőkkel bírnak. Leveleik húsosak, víztárolásra módosultak, gyakran kemény, bőrszerű felülettel rendelkeznek, ami segíti a párologtatás csökkentését a száraz élőhelyeken.

A nemzetség az APG IV osztályozás szerint a Asparagaceae (spárgafélék) családjába és a Nolinoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a korábban különálló Sansevieria nemzetség a Dracaena csoporton belül helyezkedik el, így ma már szinonimaként kezelik és minden tagját a Dracaena nemzetségbe sorolják.

• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Dracaena
• https://powo.science.kew.org/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Dracaena_(plant