Dracaena draco
| Dracaena draco | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asparagaceae |
| Alcsalád | Nolinoideae |
| Nemzetség- csoport |
Dracaeneae |
| Nemzetség | Dracaena |
| Faj | Dracaena draco |
 
| |
Tudományos név
- Dracaena draco (L.) L. (1767)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Dracaena, a görög drakaina (δράkaiνα) szóból származik, amelynek jelentése „nőstény sárkány”.
- A faji jelző, a draco, a latin draco és a görög drakon (δράκων) szóból ered, ami „sárkányt” jelent. A névválasztás alapja a növény sérülésekor kicsorduló, majd besűrűsödő vörös gyanta, amelyet az ókorban és a középkorban „sárkányvérnek” neveztek. A klasszikus források (Liddell–Scott–Jones, Chantraine) kiemelik a mitológiai kapcsolatot a sárkányokkal, míg a névtani források (Stearn) a gyanta kereskedelmi és alkímiai jelentőségét hangsúlyozzák.
Típus
- Dracaena draco (L.) L.; Gyűjtő: Ismeretlen, hely: Kanári-szigetek; Típuspéldány gyűjteményi helye: LINN (London), Herb. Linn. No. 435.1;
- Első leírása: Carl von Linné írta le 1759-ben Asparagus draco néven a Systema Naturae 10. kiadásában.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carl von Linné, 1767-ben a Mantissa Plantarum-ban.
Dracaena draco képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Asparagus draco
- Draco arbor
- Palma draco
- Yucca draco
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A Dracaena draco lassú növekedésű, fatermetű növény, amelynek magassága elérheti a 10–20 métert. Fiatal korában a szár elágazás nélküli, majd 10–15 év után, az első virágzást követően villa alakú elágazásokat hoz létre, így alakul ki a jellegzetes esernyő alakú korona. A szár másodlagos vastagodásra képes, vaskos, szürkésbarna kérgű. A levelek a hajtás végein sűrű üstökben állnak; merevek, kard alakúak, kékeszöld színűek, alapjuknál szélesebbek, hosszuk elérheti a 60 centimétert. A levél széle ép, csúcsa hegyes. A gyökérzet vaskos, narancssárga rizómából és szerteágazó gyökerekből áll.
Generatív test
Virág
A virág kicsi, zöldesfehér vagy krémszínű, harang alakú. A virágzat nagyméretű, végálló, sűrűn elágazó buga. A virágok éjszaka nyílnak és kellemes illatot árasztanak.
- Takarólevelek: Hat lepellevél alkotja, amelyek a tövüknél röviden összeforrtak.
- Ivarlevelek: Hat porzószálak a lepel tövéhez nőttek, a portokok sárgák; a termő felső állású, a bibeszál rövid, a bibe fejes.
Termés
Húsos, gömbölyű bogyó, amely éretten narancssárga vagy pirosas színű.
- Magja: Egy vagy két kemény, gömbölyded, fehéres mag található benne.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Őshonos a Kanári-szigeteken (különösen Tenerife és La Palma szigetén), a Zöld-foki Köztársaság szigetein, Madeirán és Marokkó délnyugati részén.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sziklás szakadékokban, meredek lejtőkön él a száraz szubtrópusi zónában. Geofiton eredetű, de fatermetűvé váló növény. Gyakran társul más szárazságtűrő fajokkal a „szukkulens bozót” társulásokban.
Kultúrában tartás
Kedvelt dísznövény a mediterrán és szubtrópusi parkokban. Szobanövényként is tartható fiatal korában, de lassú növekedése és nagy fényigénye miatt speciális törődést igényel. A jó vízelvezetésű talajt és a ritka öntözést kedveli, mivel a húsos gyökérzet és a vastag törzs kiváló víztároló.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Dracaena nemzetségen belül a Dracaena tamaranae hasonlít hozzá a legjobban, de utóbbinak a levelek színe és a virágzat szerkezete eltérő. A híres „ezeréves sárkányfa” Icod de los Vinos városában (Tenerife) a faj legidősebb ismert példánya.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV besorolás szerint az Asparagaceae család Nolinoideae alcsaládjába tartozik. Filogenetikailag a „sárkányfa-csoport” tagja, amelybe az afrikai és ázsiai fatermetű Dracaena fajok tartoznak.