Kategória:Dracaeneae

Dracaeneae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asparagaceae
Alcsalád	Nolinoideae
Nemzetség- csoport	Dracaeneae

A tribus neve a típusnemzetség, a Dracaena nevéből származik. A Dracaena a görög drakaina (δράκαινα) szóból ered, amelynek jelentése „nőstény sárkány”. A név eredete a Dracaena draco fajhoz köthető, amelynek vörös színű gyantáját (sárkányvér) a középkori és ókori alkimisták és gyógyítók a sárkányok vérével azonosították. A rendszertani név a tribusokra jellemző -eae végződést kapta.

• Dracaena L. (1767); Gyűjtő: Carl von Linné; Típuspéldány gyűjteményi helye: LINN (London);
• Első leírása: Barthélemy Charles Joseph Dumortier írta le 1829-ben az Analyse des Familles des Plantes című művében.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nem értelmezhető tribus szinten; a típusnemzetséget Linné rögzítette.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Dracaenaceae
• Sansevieriaceae

A tribus képviselői fásodó szárú cserjék, fatermetű növények vagy évelő lágyszárúak. A szár gyakran jelentős másodlagos vastagodásra képes (monokotilidonnál szokatlan módon), amely vaskos, fás törzset eredményezhet. A levelek spirálisan vagy két sorban rendeződnek, gyakran a szár csúcsán üstököt alkotnak. A levelek alakja a lineáristól a széles lándzsásig terjed, állaguk gyakran bőrnemű vagy húsos (szukkulens). Egyes taxonoknál (korábban Sansevieria) a levelek hengeresek vagy kard alakúak, és vízraktározásra módosultak. A gyökérzet rizómás, gyakran narancssárga vagy élénksárga színű vaskos gyökerekkel.

A virág kicsi, általában fehéres vagy sárgás, gyakran illatos. A virágzat összetett fürt vagy buga.

• Takarólevelek: Hat lepellevél alkotja, amelyek a tövüknél csővé forrhatnak össze.
• Ivarlevelek: Hat porzószálak, melyek a lepelcső torkához nőttek; a termő felső állású, háromrekeszű, a bibeszál vékony, a bibe fejes.

Húsos bogyótermés, amely éretten narancssárga vagy piros.

• Magja: Gömbölyded, kemény, endospermiumot tartalmaz.

• Földrajzi elterjedés: Elsősorban az Óvilág trópusi és szubtrópusi területein ( Afrika, Ázsia, Ausztrália és az atlanti szigetek, mint a Kanári-szigetek) honosak. Egyetlen faj képviseli a csoportot Közép-Amerikában.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Nagyon változatos, a trópusi esőerdőktől (pl. Dracaena fragrans) a szemiarid félsivatagokig (pl. szukkulens Sansevieria fajok).

A tribus tagjai (főleg a Dracaena és a korábbi Sansevieria fajok) a legnépszerűbb szobai dísznövények közé tartoznak. Kiválóan alkalmazkodtak a fényszegény környezethez és a rendszertelen öntözéshez. A húsos levelek és a vaskos gyökérzet (rizóma) segít a víztárolásban.

A tribus jelentős része, különösen a korábban Sansevieria nemzetségbe sorolt fajok, valódi levélszukkulensek. A levelek vastag kutikulával és víztároló szövettel rendelkeznek, lehetővé téve a túlélést extrém száraz körülmények között is. A fatermetű sárkányfák (Dracaena draco) törzse szintén képes víz tárolására.

Az APG IV rendszer szerint a Dracaeneae tribus az Asparagaceae család Nolinoideae alcsaládjába tartozik (korábban Ruscaceae). A molekuláris genetikai kutatások rávilágítottak, hogy a korábban különálló Sansevieria nemzetség filogenetikailag a Dracaena nemzetségen belül helyezkedik el, így a modern rendszertanban a két nemzetséget összevonták.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Dracaeneae
• https://en.wikipedia.org/wiki/Dracaeneae
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/