Kategória:Sansevieria

Dracaena
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asparagaceae
Alcsalád	Nolinoideae
Nemzetség- csoport	Dracaeneae
Nemzetség	Dracaena

Sansevieria
Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Dracaena
Rendszertani besorolás
Faj	Sansevieria

A nemzetség nevét Carl Peter Thunberg adotta 1794-ben, Raimondo di Sangro (1710–1771) olasz herceg tiszteletére, aki a nápolyi San Severo hercege volt. A név eredetileg Sanseverinia formában szerepelt volna, de Thunberg végül a Sansevieria alakot rögzítette. A klasszikus források és Stearn (Botanical Latin) szerint a név helyesírása körül sokáig vita volt (gyakran Sanseviera-ként említik), de a nómenklatúrai szabályok az eredeti Thunberg-féle közlést tekintik érvényesnek.

• Sansevieria thyrsiflora Thunb. (nom. rej.) / Sansevieria hyacinthoides (L.) Druce; Gyűjtő: Carl Peter Thunberg, hely: Dél-Afrika; Típuspéldány gyűjteményi helye: UPS-THUN (Uppsala);
• Első leírása: Carl Peter Thunberg írta le 1894-ben a Prodromus Plantarum Capensium művében.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Thunberg rögzítette 1794-ben. (Megjegyzés: A modern filogenetika szerint a taxon a Dracaena nemzetség része).

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Acyntha
• Sanseverinia
• Salmia
• Dracaena (pro parte)

A Sansevieria fajok évelő, pozsgás növények. A szár általában erősen redukált, gyakran a föld alatt található kúszó rizómává alakult. A levelek tőlevélrózsában (rozettában) állnak, alakjuk rendkívül változatos: a lapos, széles lándzsástól a hengeres, tőrszerű formáig terjedhet. A levelek kemények, rostosak, húsosak (szukkulensek), szélük gyakran porcos, csúcsuk pedig kemény tövisben végződhet. A gyökérzet vaskos, kúszó rizómákból és azokból eredő rostos gyökerekből áll.

A virág hosszú, felálló, egyszerű vagy elágazó fürtös virágzat része. A virágok fehérek, zöldesfehérek vagy krémszínűek, gyakran éjszaka nyílnak és intenzív illatot árasztanak.

• Takarólevelek: Hat lepellevél alkotja, amelyek alul hosszú csővé forrnak össze, felül pedig hat karéjra válnak szét.
• Ivarlevelek: Hat porzószálak a lepelcső torkához nőttek, a portokok lineárisak. A termő felső állású, a bibeszál vékony, a bibe fejes.

Húsos bogyótermés, amely éretten narancssárga vagy vörös.

• Magja: Gömbölyded, kemény, általában egy vagy három mag található a termésben.

• Földrajzi elterjedés: Elsősorban Afrika trópusi és szubtrópusi területein honosak, de képviselőik megtalálhatók Madagaszkár, Arábia és India területén is.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, félsivatagi területeken, bozótosokban és sziklás lejtőkön élnek. Geofiton vagy litofiton életmódot folytatnak. A CAM-típusú fotoszintézisnek köszönhetően kiválóan alkalmazkodtak az arid éghajlathoz.

Világszerte a legnépszerűbb szobai dísznövények közé tartoznak (pl. Sansevieria trifasciata). Rendkívül igénytelenek, jól tűrik a fényszegény helyeket és a rendszertelen öntözést. A húsos levelek jelentős mennyiségű vizet raktároznak. Szaporításuk tőosztással vagy levéldugvánnyal egyszerűen megoldható.

A Dracaena nemzetségtől korábban a virág szerkezete és a lágyszárúbb, tőrózsás habitus alapján különítették el. A molekuláris adatok alapján azonban kiderült, hogy a Sansevieria a Dracaena nemzetségen belüli specializált klád.

A teljes nemzetség szukkulensnek tekinthető. Különösen kiemelkedő a hengeres levelű fajok (pl. Sansevieria cylindrica) vízraktározó képessége. A levelek belső szöveteiben nagy mennyiségű nyálkás vizet tárolnak, ami lehetővé teszi a hónapokig tartó szárazság túlélését.

Az APG IV rendszer szerint az Asparagaceae család Nolinoideae alcsaládjába tartozik. A legújabb filogenetikai kutatások alapján a Sansevieria nemzetséget beolvasztották a Dracaena nemzetségbe, mivel a korábbi felosztás parafiletikus volt.

• https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
• https://www.worldfloraonline.org/search?query=Sansevieria
• https://en.wikipedia.org/wiki/Sansevieria
• https://powo.science.kew.org/
• https://www.ipni.org/
• https://www.llifle.com/