Ugrás a tartalomhoz

Agave americana

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. január 2., 22:51-kor történt szerkesztése után volt. (Dr. Gyúró Zoltán átnevezte a(z) Agave americana X lapot a következő névre: Agave americana)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Agave americana
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Monocots
Rend Asparagales
Család Asparagaceae
Alcsalád Agavoideae
Nemzetség Agave
Faj Agave americana
Google képek Bing képek
Agave americana, fotózta: Mohácsi Gábor

Tudományos név

  • Agave americana (Linnaeus) Carolus Linnaeus, 1753

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév, az Agave a görög agauos (ἀγαυός) szóból származik, melynek jelentése „előkelő”, „tiszteletre méltó” vagy „pompás”. A név eredetileg a görög mitológiára utal (Agaué), de Linné a növény impozáns megjelenése miatt választotta. A faji jelző, az americana a származási helyére, az amerikai kontinensre utal.

Típus

  • Agave americana L.; Típuspéldány: Herb. Linn. No. 443.1 (LINN).
  • Első leírása: Species Plantarum 1: 323 (1753).
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Carolus Linnaeus, 1753.

Szinonimák

  • Agave altissima
  • Agave spectabilis
  • Agave variegata
  • Aloe americana

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az Agave americana egy tőrózsás (rozettás) növény, amelynek szára rendkívül rövid, szinte alig látható. A hajtás közepéből indulnak ki a hatalmas, húsos levelek, amelyek 1–2 méter hosszúak és 15–25 cm szélesek is lehetnek. A levelek színe szürkészöld vagy kékeszöld, felületüket viaszréteg borítja. A levelek széle mentén éles, visszahajló tövisek (fogak) találhatók, a levél csúcsán pedig egyetlen, sötétbarna, igen hegyes és erős végtövis helyezkedik el. A növény kiterjedt, rostos gyökérrendszerrel rendelkezik, és gyakran fejleszt sarjakat (tősarjakat) a főrozetta körül.

Generatív test

Virág

A növény élete végén egy hatalmas, akár 8–12 méter magas virágzatot (bugát) fejleszt. A virágok csoportosan helyezkednek el a felálló virágszár oldalágain. A virág színe sárgás vagy zöldessárga.

  • Takarólevelek: A lepellevél tölcsér alakú, a tövénél összeforrt, a sziromszerű cimpák sárgák.
  • Ivarlevelek: A porzószálak hosszan kinyúlnak a lepelből, a portokok nagyok és sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú, a bibe háromkaréjú.

Termés

A termés egy hosszúkás, fásodó toktermés, amely három rekeszre oszlik.

  • Magja: A magok feketék, laposak és vékonyak.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Eredeti hazája Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok déli része (Texas, Arizona). Mára azonban világszerte elterjedt és honosodott a mediterrán és szubtrópusi területeken, így Dél-Európában, Észak-Afrikában, valamint Ausztrália és Dél-Afrika egyes részein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Főként a száraz, köves lejtőket és a félsivatagi területeket kedveli. Szubtrópusi és mediterrán éghajlaton érzi magát a legjobban. Életmódja monocarpikus: évtizedekig fejlődik, majd egyszer virágzik és elpusztul.

Kultúrában tartás

Világszerte népszerű dísznövény, különösen a tarka levelű (variegata) változatai. Jól bírja a tűző napot és a szárazságot, de a fagyokra érzékeny, bár egyes változatai rövid ideig elviselik a -5, -10 Celsius-fokot.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlít az Agave asperrima fajhoz, de annak levelei érdesebb tapintásúak. A kék agave (Agave tequilana) levelei keskenyebbek és merevebbek.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV osztályozás szerint az Asparagales rendbe, azon belül az Asparagaceae család Agavoideae alcsaládjába tartozik.

Forrás