Mammillaria pilispina
Tudományos név
Mammillaria pilispina J. A. Purpus, 1912
A tudományos név státusza: érvényes
Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév a latin mamilla szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecsbimbót, átvitt értelemben szemölcsöt, dudort jelent, ami a genus hajtásfelépítésére jellemző (szemölcsös kaktusz). Az összetett latin fajnév jelentése haj-, vagy szőrszál szerű tövis, a kaktusz kinézetére, ill. sajátos töviseire utal. (Pilus —egy szál szőr vagy haj, rövid, serteformájú hajszál, hasonló szőrszál, spina —tövis jelentésű.)
Első leírása
J. A. Purpus, Monatsschr. Kakteen Kunde 22: 150, 1912.
Szinonimák
- Neolloydia pilispina (Purpus) Britton et Rose 1923
- Mammillaria sanluisensis Shuly 1949
- M. subtilis Backeberg 1950
- M. rayonesii Reppenhagen 1987 (nom. inval.)
- M. rayonesensis Reppenhagen 1991
- Chilita pilispina (Purpus) Buxbaum 1954 (nom. inval.)
- Chilita sanluisensis (Shurly) Buxbaum 1954 (nom. inval.)
- Escobariopsis pilispina (Purpus) Doweld 2000
- E. rayonesensis (Reppenh.) Doweld 2000
- [[1](https://kaktuszgyujtok.hu/cactaceae-checklist/?search=)Mammillaria_pilispina Érvényes név és szinonímák a Mammillaria pilispina taxonnál]
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
A gyökere rövid, tömzsi répaszerű, ún. raktározó karó. A hajtása lapított gömb, 30-60 mm széles és 30-50 mm magas, sarjadhat, néha kicsi csoportot képez. A tenyészcsúcsa lapos, de nem besüllyedt, tövisektől takart.
Szemölcsök
A szemölcsei 10 mm hosszúak és 6 mm szélesek, sötétzöldek.
Axillák
Az areolája kicsi és kopasz. Az axillája apró, vékony, hajszál szerű sörtékkel borított.
Tövisek
- Peremtövis: 25-35 darab, mérete 14 mm hosszúságig terjed, vékony szőrszerű, lehet egyenes hullámos vagy göndör.
- Középtövis: 5-7 darab, 8-tól 14 mm hosszúságig, merev, egyenes, a töve megvastagodott, sárga az alsó része, üveges-fehértől az üveges-barnáig változó színű, hosszú, barna heggyel, amely tompa.
- Mammillaria pilispina
-
1.
-
2.
-
3.
-
4.
Generatív test
Virág
Harangszerű, rövidcsöves, 1,5- 2 cm hosszú és 1,5 cm széles, de csak teljes napsütésben nyílik ki teljesen, a virág torok zöld.
- Külső lepellevelek: szélesen peremes, fehér vagy krémszínű, a hátoldalán vöröses közép csíkkal.
- Belső lepellevelek: lándzsaszerű, fehér színű.
- Porzószálak: fehéres sárgás.
- Portokok: sárga.
- Bibeszál: fehér, vagy fehéres sárgás.
- Bibe: 4-5 ágú, amelynek egy ága 1 mm hosszú, fehéres-sárga vagy sárga.
Termés
Világos piros, rövid bunkószerű, 5 mm hosszú és 3 mm széles.
- Magja: matt fekete, ovális, ill. ferde sapkaalakú, nagyjából 0,5 mm nagyságú, de van olyan adat is ahol cca. 1 (1,1 × 0,9) mm nagyságú, kiálló oldalsó hilummal.
Elterjedés és élőhely
Földrajzi elterjedés: Mexikó, San Luis Potosi államban Minas San Rafael, Buenavista, Huizache, Las Tablas, San Tiburcio, Santo Domingo, Buena Vista, Villa Arista, Nuevo Leon államban Rayones, Galeana, Dieziocho de Marzo településk környékén, Coahuila államig (Jame-Casillas), Tamaulipas államig, Villa de Bustamente, Capulin környezetében, 900-tól 1500 méter magasságig található.
Élőhely: Déli kitettségű hegyoldalak mészkő sziklagyepekben, ritkás csipkeharasztok, mohák, zuzmók, pázsitfüvek között, sokszor az itt felhalmozódott kőzettörmelékes, de viszonylag magas humusztartalmú sötétebb talajokon, száraz időszakban abba besüllyedve. Sokszor fennsíki mészkősziklás dombokon, vagy azokon kialakult talajokon, amelyek meglehetősen kopárak. Nem ritkán a kőzetárnyékok, egyéb itt lévő növények miatt mindössze 2-4 óra teljes napsütésben van része.
Kultúrában tartás
Élőhelyén, mészköves talajon tenyészik, ahol nagyon gyorsan eltűnik a csapadék. Ezért fejleszt karógyökeret, amiben tudja tárolni a vizet. A növény öntözésénél két dologra kell vigyázni. Az első kiemelendő a sok hajszerű tövis, ami között meg tud maradni sokáig a víz, ezért a felülről alkalmazott vízutánpótlást nem ajánlom. A második a vastag raktározó karógyökere. Ha nem megfelelően vízáteresztő a talaj a pangó víz, kárt tehet abban. Ezen víztároló adottság miatt az öntözés is kevésbé gyakori legyen, mint más Mammillaria fajoknál. Nálam igazán jól érzik magukat a polcon, ahol nagyon felmelegszik a levegő akár 45 °C fölé. Az asztalon a többi növény között kevésbé szeretnek lenni. Így fejlődnek tömör növények nálam is. A talajra nem érzékeny, csak ne legyen túlságosan savas kémhatású. A telet jól bírja 8-10 °C körüli hőmérsékleten, szárazon, sőt a ilyen évszakban lévő fényhiány miatt igényli is. Élőhelyén maximálisan 500 mm csapadékot kap májustól szeptemberig. Az éves középhőmérséklet 22 °C, a december-januári csak 18 °C, de a május havi már 28 °C.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Füleki József és Papp László
- Kép: Füleki József
- Lektorálta: Papp László
- Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 834. kártya