Lobivia tiegeliana
| Lobivia tiegeliana | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Lobivia |
| Faj | Lobivia tiegeliana |
Tudományos név
- Lobivia tiegeliana Wessner in Beitr. Sukkulentenk. Sukkulentenpflege 1939: 49. 1939. Sec. Kiesling & al. (2014)
- A tudományos név státusza: érvényes
- Echinopsis tiegeliana (Wessner) David Richard Hunt, 1991
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a Bolívia országnév anagrammája (betű- illetve hangcserével létrehozott név), amelyet Britton és Rose 1922-ben adott a nemzetség főbb elterjedési területére közvetetten utalva.
- A nemzetségnevet az ógörög echinos = sün szóból képezték az -opsis képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű (echinopsis = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A hajtások tövises voltát jellemzi.
- A faj Ernst Tiegel (1879-1936), a Duisburgban élő, német kaktuszgyűjtő és Mammillaria-specialista nevét őrzi.
Típuspéldány
- Lobivia tiegeliana Wessner; Bolívia, Tarija.
- Első leírása: Beitrage zur Sukkulentenkunde und -pflege 1939, 49.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: David Richard Hunt, 1991
Lobivia tiegeliana képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Lobivia tiegeliana szinonimái
- (A keresett Echinopsis tiegeliana ennek a taxonnak a szinonimája)*
- ≡ Hymenorebutia tiegeliana, ≡ Echinopsis tiegeliana
- = Lobivia graulichii var. cinnabarina, ≡ Lobivia tiegeliana var. cinnabarina
- = Lobivia peclardiana, ≡ Lobivia tiegeliana var. peclardiana
- = Lobivia peclardiana var. albiflora, ≡ Lobivia tiegeliana f. albiflora
- = Lobivia peclardiana var. winterae, ≡ Lobivia tiegeliana f. winterae
- = Lobivia tiegeliana var. distefanoiana
- ≡ Hymenorebutia tiegeliana var. distefanoiana, ≡ Lobivia tiegeliana f. distefanoiana
- = Lobivia tiegeliana var. ruberrima, ≡ Hymenorebutia tiegeliana var. ruberrima
- = Lobivia pusilla, ≡ Lobivia tiegeliana var. pusilla
- = Lobivia pusilla f. flaviflora, ≡ Lobivia tiegeliana var. flaviflora, ≡ Hymenorebutia pusilla f. flaviflora
- = Mediolobivia hirsutissima
- = Lobivia fricii, ≡ Echinopsis fricii, ≡ Lobivia tiegeliana var. fricii
- = Lobivia tiegeliana var. uriondoensis
- = Hymenorebutia tiegeliana var. dimorphipetala, ≡ Lobivia tiegeliana f. dimorphipetala
- = Lobivia tiegeliana var. borealis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Egyhajtású, vagy sarjadó növény, kultúrában általában az utóbbi jellemző. A hajtások alakja gömb, vagy lapított gömb, átmérőjük legfeljebb 7 cm-t ér el. Gyökere karógyökér.
Bordáinak száma 18-30 db, amelyeket keresztirányú barázdák tagolnak dudorokra, szemölcsökre.
Areolái 6-10 mm távolságra állnak egymástól. 9-15 db peremtövise a hajtásra simul, ezek nagyon vékonyak, hajlottak, vagy csavarodottak, gyakran egymást átfedők, összekuszáltak. Hosszuk általában nem több 1 cm-nél. 1-3 db középtövise sem hosszabb 1,5 cm-nél. Valamennyi tövis nagyon színes, általában a sárga és a barna különböző árnyalatait hordozzák.
A var. ruberrima hajtásszíne üde zöld. A var. pusilla hajtásai kisebbek, peremtövise 2-5 mm hosszúak, középtövise akár hiányozhat is, de legfeljebb egy van. A var. flaviflora töviseinek színe sokkal változatosabb (fehér, sárga, barna, rózsaszín is lehet). A var. cinnabarina hajtásai viszonylag nagyok.
Generatív test
Virág
Virágai 5 cm hosszúak és hasonló szélesek, színük bíbor, vagy ibolyásvörös. A var. ruberrima virága tiszta piros. A var. pusilla virágai kisebbek. A var. flaviflora virágai sárgák. A var. cinnabarina virágai a típus formánál kisebbek, tompa ibolyásvörösek.
Termés
Ovális termése 1 cm hosszú.
- Magja: A magok gömbölyűek, matt feketék.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye nem ismert, csak annyit tudunk, hogy Bolívia legdélibb részén, Tarija közigazgatási területen található. A típusforma elterjedési területe is erre a környékre esik. A pusilla forma típus élőhelyét szintén Tarija területére, Orozas és Conceptión környékére közölték, de gyűjtötték Argentína északi tartományaiban (Jujuy, Salta, Catamarca) is. A cinnabarina forma élőhelye Argentínában, Salta tartományban lelhető fel. A flaviflora Tarijában, Angostura környékén él.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Általában 2000 és 3000 méteres magasságok között él, de Lau 1000 méteren is gyűjtött példányokat, Rausch pedig 3500 méteren. A flaviflora 1600-2000 méteren él. Rendkívül változatos élőhelyeken találhatók populációi, az alacsonyabban élők ritkás cserjés sziklagyepekben, sekélyebb talajokon; a magasabban élők pedig mohás, zuzmós, ritka pázsitfüves sziklagyepekben, szinte talaj nélkül, kőzettörmelékeken.
Kultúrában tartás
Savanyú, erősen kavicsos talajon, napfényes, illetve részben árnyékolt helyen jól fejlődik. Kultúrában általában sarjadó növény, kisebb csoportokat képez. Változatos tövisei és viszonylag nagy, élénk színű virágai miatt érdemes több, különböző megjelenésű példányt tartani. Májusban és júniusban virágzik, egy kisebb csoport akár több hullámban is. Télen teljesen szárazon, lehetőleg világos helyen, 0-10 °C között pihentethető.
Egyéb
A mai kaktuszrendszerben a felsorolt formákat egy fajnak tekintik, alfajt sem különböztetnek meg. Előfordul, hogy a cinnabarina formát [Lobivia tiegeliana var. cinnabarina (Frič) Rowley] keverik az Echinopsis cinnabarina (Hooker) Labouret fajjal, ami durva tévedés.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Bodor János (1.), Lukoczki Zoltán (2. és 5.) és Rácz Ibolya (3-4.)
- Lektor: Papp László
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 461. kártya