Mammillaria formosa subsp. chionocephala

Tudományos név

Mammillaria formosa subsp. chionocephala (Purpus) D. R. Hunt, 1998

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a latin mamilla szóból képzett, amely csecset, kis emlőt, csecsbimbót, átvitt értelemben szemölcsöt, dudort jelent, ami a genus hajtásfelépítésére jellemző (szemölcsös kaktusz). A fajnév a latin formosus melléknévnek deli termetű, szép testű a magyar megfelelője. Az alfajnév növény megjelenésére utal. Hófehér fejűt, hófejűt jelent, mert a növény a virágzónában nagyon fehér hajas, tele van az axillája fehér sörtével és fehér gyapjúval (chiōn /ógörög/ hó, -cephalus /latin/, amely a -kephalos /ógörög/ -fejű latinosított, ill. latin átvétele).

Szinonimák

• Mammillaria chionocephala J. A. Purpus, 1906
• M. caerulea Craig, 1945
• M. ritteriana Boedeker, 1929
• Érvényes név és szinonimák a Mammillaria formosa subsp. chionocephala taxonnál

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Gömbölyű, egyhajtású, de néha sarjad, nagyjából 40-100 mm magas és 50-100 mm széles. A tenyészőcsúcsa bemélyedt, gyapjúval kissé takart, a középtövisek ráhajolnak és védik a növény ezen részét.

Szemölcsök

Sötétzöld, kissé piramisszerű, 7-10 mm hosszú és alul az alapjánál 4-5 mm széles.

Axillák

Fehér hajjal és gyapjúval fedett, ami a virágzónában nagyon erőteljes megjelenésű, vagyis itt kiemelkedik a szemölcsök közül és majdnem teljesen elfedheti azokat, majd később kissé megkopik. Az areolája 1 × 2 mm nagyságú, fehér gyapjúval ékes, amit az öregedve elveszít.

Tövisek

• Peremtövis: 20-24 peremtövise 2-6 mm hosszúságú, fehér szétterülő, az oldalsók hosszabbak, alsók és a felsők rövidek.
• Középtövis: 2-4 darab középtövise 5-9 mm hosszú, a tövük vastagabb és világos barna, majd barna, a hegye fekete.

• Mammillaria formosa subsp. chionocephala
• 
  1.
• 
  2.
• 
  3.

Generatív test

Virág

Áprilisban-májusban nyílik. 13-16 mm hosszú és 12-14 mm szélesre tárul, a lepellevelek vége szétterülő, a torka sötétebb.

• Külső lepellevelek: Világos rózsaszínes barnás közép csíkkal és fehéres széllel ellátottak.
• Belső lepellevelek: Fehérek vagy fehéres krémszínűek, nagyon keskeny halvány rózsásbarna közép csíkkal.
• Bibeszál: Halvány rózsaszínes.
• Bibe: A portok fölé nyúlik, bibefeje 5-8 ágú, fehéres-sárgás.

• Mammillaria formosa subsp. chionocephala
• 
  4.

Termés

6-7 hónappal a virágzás után fejlődik ki, virágmaradvánnyal, átlagosan 8-15 mm hosszú és 4-5 mm széles, bunkószerű.

• Magja: Barna, cca. 1 mm hosszú és 0,9 mm széles, csepp vagy vese alakú, bőrszövetén apró gödrök láthatók.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila államban, Sierra de Parras környékén, valamint Durango államban, Penon Blanconál, ezen kívül Nuevo Leon, San Luis Potosi, és Zacatecas államokban.

Élőhely: 2200-2400 méter magasságban. Coahuilában grániton. Máshol mészkövön, de mindenhol sziklagyepeken, amelyeken többek között, ritkás pázsitfüveken, kétszikű lágyszárúakon kívül kaktuszok, mohák, zuzmók és lombhullató cserjék is élnek. Ezek a társulások átmehetnek ritkás sziklacserjésekbe. Néhol pedig majdnem kopár, közel sík sziklafelszíneken is megtalálható fajunk.

Kultúrában tartás

Élőhelyén az éves középhőmérséklet 16 °C, december januári középhőmérséklet 11 °C, a júniusi középhőmérséklet 21,5 °C. Az éves csapadék mennyisége 400 mm körüli, ennek nagy része júniustól októberig esik. A magasság miatt elképzelhető rövid ideig a fagyponthoz közeli hőmérséklet az élőhelyén. Így az itthoni tartásnál nem okoz gondot a téli 5-10 °C-os körülmény. Természetesen ilyenkor már nem öntözzük a növényünket. Ha nem napos helyen teleltetünk, akkor a fényhez szoktatás után nyugodtan tarthatjuk teljes napsütésben a növényeket, így a virágzónában nagyon szép fehér hajas és gyapjas öv alakul ki, amelyet a fejlődő virágok még jobban ékesítenek. Ekkor, a legteljesebb fényviszonyok között lesz majd szép virágzás növényünkön. Ez a faj a könnyebben tartható kaktuszok közé tartozik, ha betartjuk az előbb leírtakat. Az öntözésnél vigyázzunk arra, hogy a gyapjas övre lehetőleg ne kerüljön víz. Az itt megmaradó víz okozhat gombás megbetegedést.

Szerzők és forrás

• Szöveg: Füleki József
• Kép: Füleki József
• Lektorálta: Papp László
• Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások 826. kártya