Kategória:Plumerieae
Tudományos név
- Plumerieae E. Meyer (1838)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A tribusz neve a típusnemzetség, a Plumeria nevéből ered. A nemzetséget Charles Plumier francia botanikus tiszteletére nevezte el Joseph Pitton de Tournefort, majd Linné rögzítette 1753-ban. Plumier a 17. század egyik legjelentősebb botanikai kutatója volt, aki számos expedíciót vezetett a Karib-térségbe. A név tehát tiszteleti név (eponíma). A klasszikus botanikai etimológiai források (Stearn: Botanical Latin, Quattrocchi: CRC World Dictionary of Plant Names) megerősítik, hogy a név a tudós munkássága előtt tiszteleg. A tribusz rangú leírást Ernst Heinrich Friedrich Meyer publikálta 1838-ban.
Típus
- Plumeria Linnaeus (1753); Közép-Amerika és Karib-térség.
- Első leírása: Commentaries on South African Plants 188. (1838)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Meyer Ernst Heinrich Friedrich, 1838
Plumeria képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Plumerieae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A tribusz tagjai többségükben fák vagy cserjék, amelyekre jellemző a vaskos, gyakran pozsgás hajtásrendszer. A szár vagy hajtás bőséges, fehér tejnedvet tartalmaz. A levelek általában nagyok, bőrszerűek, épszélűek, és gyakran a hajtások csúcsán csoportosulnak örvösen vagy szórtan. A gyökérzet jól fejlett, fás. Egyes nemzetségeknél a szár kifejezetten szukkulens jellegű, víztároló szövetekkel rendelkezik.
Generatív test
Virág
A virágzat többnyire végálló bogernyő vagy fürt. A virág nagyméretű, sugaras szimmetriájú, rendkívül illatos és öttagú.
- Takarólevelek: A csésze kicsi. A párta összeforrt, tölcsér vagy tál alakú, a sziromlevél cimpái a bimbóban balra vagy jobbra fedőlegesen (contorta) csavarodottak. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, a párta csövéhez nőttek. A portokok szabadok, nem alkotnak szoros gynostegiumot. A bibe feje vaskos. Egy sorban maradjon!
Termés
Iker-tüszőtermés, amely vaskos és fásodó is lehet.
- Magja: Lapított, gyakran szárnyas, de a selymes szőrpamacs (szőrüstök) hiányzik róluk.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Elsősorban a neotrópusokon honosak, központjuk Mexikó, Közép-Amerika és a Karib-térség, de néhány képviselőjük Dél-Amerikában és Ázsiában is előfordul.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Trópusi száraz erdők, tengerparti bozótosok és sziklás területek lakói, ahol a száraz évszakot pozsgás törzsük segítségével vészelik át.
Kultúrában tartás
A tribusz legismertebb tagjai a Plumeria (frangipáni) fajok, amelyek világszerte kedvelt trópusi dísznövények. Melegigényesek, sok napfényt és jó vízelvezetésű talajt igényelnek. Télen, a lombhullatás után minimális öntözést szabad csak kapniuk.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Plumerieae elkülöníthető a többi Rauvolfioideae tribusztól a vaskos, gyakran szukkulens hajtások, a nagyméretű, illatos virágok és a szárnyas magvak alapján.
Szukkulens taxonok
A tribusz több nemzetsége mutat jelentős szukkulenciát. A leghíresebb a Plumeria, amelynek törzse és ágai vaskosak, húsosak. Szintén ide tartozik a Himatanthus, amely hasonló habitussal rendelkezik. Ezek a növények a száraz trópusi klímához alkalmazkodott pozsgás fák.
Taxonómia és filogenetika
Az APG 4 rendszerben az Apocynaceae család Rauvolfioideae alcsaládjába tartozik. A 2010 utáni molekuláris kutatások (pl. Simões et al.) megerősítették a tribusz monofiletikusságát. A belső filogenetikai kapcsolatok alapján szoros rokonságban állnak a Carisseae tribusszal.
Forrás
- Plants of the World Online (POWO)
- International Plant Names Index (IPNI)
- World Flora Online (WFO)
- Simões, A. O. et al. (2007): Phylogeny and systematics of Rauvolfioideae.
- Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
- Wikipedia (EN): Plumerieae
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.