Echinopsis backebergii subsp. wrightiana
| Lobivia backebergii | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség- csoport |
Trichocereinae |
| Nemzetség | Lobivia |
| Faj | Lobivia backebergii |
Tudományos név
- Lobivia backebergii (Werderm.) Backeb. in Blätt. Kakteenf. 1935(12): 6, genus 57, sp. 22. 1935. Sec. Kiesling & al. (2014)
- A tudományos név státusza: érvényes
- Echinopsis backebergii subsp. wrightiana (Backeberg) Lowry, 2005
- A tudományos név státusza: szinonima
A név eredete, etimológia
- A szinonim nemzetségnevet az ógörög echinos = sün szóból képezték az -opsis képzővel, amely valamihez hasonló, valamiszerű (echinopsis = sünszerű) jelentést ad a képzett szónak. A növénytest tövises voltát jellemzi.
- A faj a német Curt Backeberg (1894-1966) nevét viseli, aki eleinte nemzetközi kereskedelemmel foglalkozott, majd műkertész lett és a Cactaceae növénycsalád kiemelkedő szakértője.
- Az alfajt Charles Wright amerikai botanikusról nevezték el, aki jelentős terepi gyűjtőmunkát végzett, elsősorban az USA-ban, Mexikóban, Közép-Amerikában és Kubában.
Típuspéldány
- Lobivia wrightiana Backeberg; Peruban, Huancavelica tartományban, a Mantaro-völgyben.
- Első leírása: Kakteenf. 1937(12): [1].
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Lowry, 2005.
Echinopsis backebergii subsp. wrightiana képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Lobivia backebergii szinonimái
- (A keresett Echinopsis backebergii subsp. wrightiana ennek a taxonnak a szinonimája)*
- ≡ Echinopsis backebergii
- = Lobivia wrightiana, ≡ Lobivia backebergii subsp. wrightiana, ≡ Echinopsis backebergii subsp. wrightiana, ≡ Neolobivia wrightiana, ≡ Lobivia backebergii var. wrightiana
- = Lobivia backebergiana
- = Lobivia oxyalabastra, ≡ Lobivia backebergii var. oxyalabastra
- = Lobivia winteriana, ≡ Lobivia backebergii var. winteriana, ≡ Neolobivia winteriana, ≡ Lobivia wrightiana var. winteriana
- = Lobivia zecheri, ≡ Lobivia backebergii subsp. zecheri, ≡ Lobivia backebergii var. zecheri, ≡ Lobivia backebergii subsp. zecheri
- = Lobivia zencheri
- = Neolobivia divaricata, ≡ Lobivia hertrichiana f. divaricata
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
Magános, vagy sarjadó növekedésű, hajtásainak alakja gömb, vagy kissé hosszúkás gömbszerű. Átmérőjük 4-5 cm, színük sötét szürkésszöld. Mintegy 15 bordák magassága 3-4 mm, rajtuk az areolák felett bevágás látható. Areolák 1-1,5 cm távolságra állnak egymástól.
Középtövis általában egy van, de akár hiányozhat is. Peremtöviseinek száma általában 3-5 db, de akár 7 is lehet, színük sötétbarna, sugarasan szétállók. Hosszuk 0,5-5 cm lehet és egy areolákon belül is nagyon különbözők, a hegyük akár horgas is lehet. Tövisek színe sötétbarna.
Generatív test
Virág
Virágcsövük karcsú, a virág 4-9 cm hosszú lehet, színe lilás rózsaszín, nagyon jellegzetes, egységes. Az alapfajtól eltérően a virág torkán nem látható világosabb folt.
- Takarólevelek: Lilás rózsaszín lepellevél.
- Ivarlevelek: Gyakran a porzószálak és a bibe is rózsaszínűek, de lehetnek egészen világossárgák, vagy fehérek is. Bibeszál és portokok jelenléte jellemző.
Termés
Termése kicsi (kb. 1 cm), éréskor félig száradó, oldalt ferdén vagy vízszintesen felnyíló.
- Magja: feketék.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Típus élőhelye Peruban, Huancavelica tartományban található, a Mantaro-völgyben, Rausch szerint La Mejorada, La Esmaralda, Mayoc és Caja települések környékén. A winteriana és a zecheri forma ugyanebben a tartományban honos, az előbbi Villa Azul környékén, az utóbbi pedig Ayacucho és Huanta városok között honos.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Általában 2200 és 2800 méteres magasság között, sziklás, aprózódott kőzetű hegyoldalakon, ritkás, főleg pázsitfűféléket tartalmazó vegetációban. De gyűjtötték 3000 méter felett is.
Kultúrában tartás
Az ismertetett taxonok kultúrában való tartása nem okoz különösebb problémát. Magashegyi növényekről lévén szó, a fejlődési időszakban fontos a sok fény és a friss levegőjű, jól szellőzött növényház. A jól gondozott növények sokat és látványosan virágoznak. Télen teljesen szárazon, lehetőleg világos helyen, fagypont feletti hőmérsékleten tartandók. Szakirodalmi adatok szerint -5 °C-ot még elviselnek.
Egyéb
Rausch ehhez a taxonhoz sorolja a Lobivia winteriana néven leírt formát is. Ez általában rövidebb tövisű, magányos, vagy alig sarjadó, a virágjának színe hasonló, de a torka világosabb. E faj szinonimája a L. zecheri néven leírt forma is, amely szintén kevésbé sarjadó, erőteljesebb hajtással rendelkezik, areolái távolabb állnak egymástól. Virágszíne magenta, vagy vörös lehet, a virág torka világosabb.
Szerzők és forrás
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Lukoczki Zoltán (1. és 2.) és Bodor János (3.)
- Lektor: Papp László
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 365. kártya