Kategória:Acanthocarpeae
| Acanthocarpeae | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asparagaceae |
| Alcsalád | Lomandroideae |
| Nemzetség- csoport |
Acanthocarpeae |
Tudományos név
- Acanthocarpeae Thorne & Reveal, 2007
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- Az Acanthocarpeae tribusz a típusnemzetség, az Acanthocarpus neve után kapta az elnevezését. A név a görög akantha (ἄκανθα) – melynek jelentése „tövis” – és a karpos (καρπός) – melynek jelentése „gyümölcs” vagy „termés” – szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetségre jellemzően a termésfalon található merev, szúrós nyúlványokra utal. A nevet Robert Folger Thorne és James Lauritz Reveal érvényesítette tribuszként 2007-ben, bár Thorne már 1992-ben használta alcsaládi szinten (Acanthocarpoidae).
Típus
- ‘’Acanthocarpus’’ Preiss; Johann Georg Christian Lehmann, 1846.
- Első leírása: Robert Folger Thorne és James Lauritz Reveal, a The Botanical Review 73: 75. oldalán, 2007-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert Folger Thorne és James Lauritz Reveal, 2007.
Acanthocarpus preissii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Acanthocarpoidae
- Lomandreae (részben)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A tribusz képviselői többnyire évelő, fásodó tövű lágyszárúak vagy félcserjék. A szár gyakran merev, felálló és elágazó. A levelek váltakozó állásúak, szálasak vagy pikkelyszerűek, sokszor redukáltak, a levélalap hüvelyszerűen körülöleli a hajtást. A gyökérzet rizómás, amely segít az ausztrál szárazság túlélésében. A növények habitusa gyakran sás- vagy fűszerű, de a szövetekben jelentős a szklerenchimatikus merevítés.
Generatív test
Virág
A virágzat fejecskeszerű vagy rövid fürt, amely az ágak végén vagy a levelek hónaljában (axilla) helyezkedik el. A virág kicsi, általában hímnős vagy funkcionálisan egyivarú.
- Takarólevelek: A hat lepellevél két körben helyezkedik el, a külső lepellevél gyakran merevebb és hártyás szélű, a belső lepellevél hasonló vagy sziromszerűbb. Egy sorban maradjon!
- Ivarlevelek: A porzószálak száma hat, a leplekhez nőttek. A termő felső állású, háromrekeszű, a bibeszál rövid, a bibe háromkaréjú. Egy sorban maradjon!
Termés
A termés toktermés, amelynek fala (perikarpium) kemény, és gyakran tüskés, tövises kinövések borítják.
- Magja: Gömbölyded vagy szögletes, kemény maghéjjal.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Kizárólag Ausztrália területén, azon belül is főként Nyugat-Ausztrália államban őshonosak.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, homokos pusztákon, bozótokban (kwongan) és tengerparti dűnéken élnek. Jól alkalmazkodtak a tápanyagszegény talajokhoz és a periodikus tüzekhez; geofiton vagy hemikriptofiton életmódúak.
Kultúrában tartás
Ausztrálián kívül ritkán tartják őket; honosításukhoz kiváló vízelvezetésű, homokos talaj és fagymentes, napos fekvés szükséges. A magok csíráztatása gyakran füstkezelést igényel.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A rokon Lomandreae tribusztól a tüskés felületű toktermés és a virágok finomabb morfológiai szerkezete, valamint a speciális nyugat-ausztráliai elterjedés különíti el.
Szukkulens taxonok
A csoport nem tartalmaz klasszikus pozsgásokat, azonban több faj fiziológiai szárazságtűréssel és szkleromorf (kemény levelű) felépítéssel rendelkezik, ami a száraz klímához való adaptáció egyik formája.
Taxonómia és filogenetika
Az Angiosperm Phylogeny Group (APG IV (2016)) rendszertan szerint az Acanthocarpeae a spárgafélék (Asparagaceae) családján belül a Lomandroideae alcsaládba tartozik. A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok (pl. Chen et al., 2013) megerősítették a csoport közeli rokonságát a Lomandra és Chamaexeros nemzetségekkel, de önálló evolúciós vonalként tartják számon az ausztrál endemikus flóra részeként.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.