Kategória:Acanthocarpeae

Acanthocarpeae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Monocots
Rend	Asparagales
Család	Asparagaceae
Alcsalád	Lomandroideae
Nemzetség- csoport	Acanthocarpeae

• Az Acanthocarpeae tribusz a típusnemzetség, az Acanthocarpus neve után kapta az elnevezését. A név a görög akantha (ἄκανθα) – melynek jelentése „tövis” – és a karpos (καρπός) – melynek jelentése „gyümölcs” vagy „termés” – szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetségre jellemzően a termésfalon található merev, szúrós nyúlványokra utal. A nevet Robert Folger Thorne és James Lauritz Reveal érvényesítette tribuszként 2007-ben, bár Thorne már 1992-ben használta alcsaládi szinten (Acanthocarpoidae).

• ‘’Acanthocarpus’’ Preiss; Johann Georg Christian Lehmann, 1846.
• Első leírása: Robert Folger Thorne és James Lauritz Reveal, a The Botanical Review 73: 75. oldalán, 2007-ben.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Robert Folger Thorne és James Lauritz Reveal, 2007.

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Acanthocarpoidae
• Lomandreae (részben)

A tribusz képviselői többnyire évelő, fásodó tövű lágyszárúak vagy félcserjék. A szár gyakran merev, felálló és elágazó. A levelek váltakozó állásúak, szálasak vagy pikkelyszerűek, sokszor redukáltak, a levélalap hüvelyszerűen körülöleli a hajtást. A gyökérzet rizómás, amely segít az ausztrál szárazság túlélésében. A növények habitusa gyakran sás- vagy fűszerű, de a szövetekben jelentős a szklerenchimatikus merevítés.

A virágzat fejecskeszerű vagy rövid fürt, amely az ágak végén vagy a levelek hónaljában (axilla) helyezkedik el. A virág kicsi, általában hímnős vagy funkcionálisan egyivarú.

• Takarólevelek: A hat lepellevél két körben helyezkedik el, a külső lepellevél gyakran merevebb és hártyás szélű, a belső lepellevél hasonló vagy sziromszerűbb. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzószálak száma hat, a leplekhez nőttek. A termő felső állású, háromrekeszű, a bibeszál rövid, a bibe háromkaréjú. Egy sorban maradjon!

A termés toktermés, amelynek fala (perikarpium) kemény, és gyakran tüskés, tövises kinövések borítják.

• Magja: Gömbölyded vagy szögletes, kemény maghéjjal.

• Földrajzi elterjedés: Kizárólag Ausztrália területén, azon belül is főként Nyugat-Ausztrália államban őshonosak.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, homokos pusztákon, bozótokban (kwongan) és tengerparti dűnéken élnek. Jól alkalmazkodtak a tápanyagszegény talajokhoz és a periodikus tüzekhez; geofiton vagy hemikriptofiton életmódúak.

Ausztrálián kívül ritkán tartják őket; honosításukhoz kiváló vízelvezetésű, homokos talaj és fagymentes, napos fekvés szükséges. A magok csíráztatása gyakran füstkezelést igényel.

A rokon Lomandreae tribusztól a tüskés felületű toktermés és a virágok finomabb morfológiai szerkezete, valamint a speciális nyugat-ausztráliai elterjedés különíti el.

A csoport nem tartalmaz klasszikus pozsgásokat, azonban több faj fiziológiai szárazságtűréssel és szkleromorf (kemény levelű) felépítéssel rendelkezik, ami a száraz klímához való adaptáció egyik formája.

Az Angiosperm Phylogeny Group (APG IV (2016)) rendszertan szerint az Acanthocarpeae a spárgafélék (Asparagaceae) családján belül a Lomandroideae alcsaládba tartozik. A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok (pl. Chen et al., 2013) megerősítették a csoport közeli rokonságát a Lomandra és Chamaexeros nemzetségekkel, de önálló evolúciós vonalként tartják számon az ausztrál endemikus flóra részeként.

• https://www.ipni.org/n/77085117-1
• http://www.worldflorasonline.org/taxon/wfo-1000000028
• https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:77085117-1
• https://en.wikipedia.org/wiki/Lomandroideae